Oroszország 17 billió rubeles védelmi terve növeli adósságát

A Reuters által látott költségvetési dokumentumok szerint az orosz kormány jóváhagyta azt a tervezetet, amely 2027-ben 17,1 billió rubelt szánna a védelemre (Defense News). Ez 27 százalékkal több annál a 13,5 billió rubelnél, amelyet Moszkva a saját, 2025-ös költségvetésében ugyanerre az évre irányzott elő. A különbség tehát a Kreml korábbi tervének módosítását mutatja, nem az idei kiadásokhoz viszonyított növekedést (The Moscow Times). A parlamentnek még el kell fogadnia a tervezetet; a kormány új adókkal és nagyobb hitelfelvétellel finanszírozná.

A kormány szeptember 24-én hagyta jóvá a csomagot, és október 1-jéig kellett benyújtania az orosz parlament alsóházának, az Állami Dumának (RBC, Interfax). A részletes dokumentum ekkor még nem volt nyilvános (Novaya Gazeta Europe). A védelmi kiadásokról szóló adat a Reuters értelmezése a dokumentumról. A számot átvevő lapok ezt az egy forrást idézik, nem erősítik meg egymástól függetlenül az összeget.

Ki fizetné a számlát?

A pénzügyminisztérium több csoportra osztaná a terheket. Egyes fémipari, bányászati és műtrágyagyártó vállalatokra 30 százalékos különadót vetne ki a rendkívüli nyereség után (RBC). A megtakarítók és befektetők osztalékát, illetve banki kamatjövedelmét a munkabérekkel azonos progresszív adókulcsok szerint adóztatná. A külföldi webáruházakból vásárló oroszoknak pedig áfát kellene fizetniük a vásárlásaik után.

Az új adók csak a költség kis részét fedeznék. A Reuters évi mintegy 200 milliárd rubel bevételt várt a rendkívüli nyereségre kivetett adótól; ez eltörpül a védelmi előirányzat 3,6 billió rubeles emelése mellett (DW). Anton Siluanov pénzügyminiszter 2027-re a GDP 2,2 százalékának megfelelő költségvetési hiánnyal számolt (Interfax).

A fennmaradó összeget jórészt hitelfelvétel fedezné. A tervezet 2027-re 7,7 billió rubel bruttó hitelfelvétellel számol, ami a GDP 21,7 százalékára emelné az államadósságot. Ez meghaladná azt a 20 százalékos szintet, amelyet a hatóságok maguk neveznek biztonságosnak (The Moscow Times). Ez a küszöb hivatalos viszonyítási pont, nem törvényes korlát, így a túllépése nem sért szabályt. Azt viszont jelzi, hogy a kormány a lakosságnak korábban prudensnek mondottnál nagyobb adósságot vállalna.

A költségvetési szorítás már 2027 előtt megkezdődött. Moszkva a 2026-os hiányra vonatkozó előrejelzését már a GDP 3,2 százalékára, az eredeti érték kétszeresére emelte, miközben csökkentette az olaj- és gázbevételekre vonatkozó várakozását (DW). A kormány a tervezett védelmi kiadásokat adóemeléssel és hitelfelvétellel tartaná fenn; a katonai költségvetést nem csökkentené.

Egy költségvetési sorból nem lehet megszámolni a fegyvereket. A Reuters arra figyelmeztetett, hogy a tényleges védelmi kiadások titkosak, ráadásul a katonai költségek egy része a költségvetés más soraiban szerepel. A módosított előirányzatból ezért nem derül ki pontosan, hány drónt vagy lövedéket gyárt majd Oroszország (Defense News).

Ukrajna határideje közeleg

Moszkva tervei hosszabb távra szólnak: 2027 és 2029 között mintegy 50 billió rubelt szánna védelemre (Meduza). Ukrajnának jóval rövidebb idő alatt kell megoldania a finanszírozást, mert a jövő évi fegyvereket most kell megrendelnie.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 27 milliárd dollárra tette Ukrajna védelmi finanszírozási hiányát. Elmondása szerint a 2027 elejére szánt drónokat októberben és novemberben kell megrendelni (Hromadske). Egy szeptember 28-i beszámoló szerint Kijev azóta mintegy 7 milliárd dollárral csökkentette a hiányt (AOL).

Európa fő eszközéről már megállapodtak: az EU 2026–27-re szóló, 90 milliárd EUR összegű Ukrajna-támogatási hiteléből 60 milliárdot védelmi beszerzésekre szánnak (EEAS). Az EU védelmi miniszterei szeptember 28-án Brüsszelben tárgyaltak, napirendjükön Ukrajna finanszírozási hiányával (Euronews). A találkozóról szóló beszámolók szerint a miniszterek megvitatták a hiányt, de nem számoltak be arról, hogy Moszkva költségvetésére reagálva döntést hoztak volna.

A két történet az időzítés miatt függ össze, nem azért, mert Európa reagált volna Moszkva költségvetésére. Ha a parlament elfogadja a tervezetet, Moszkva azt jelzi, hogy kész megadóztatni a megtakarítókat, a vásárlókat és az árupiaci cégeket, valamint a saját maga által még biztonságosnak tartott szint fölé növelni az adósságot, hogy finanszírozza katonai terveit. Az európai támogatás idei őszi próbája az lesz, hogy eljut-e elég pénz időben az ukrán beszerzési szerződésekhez ahhoz, hogy Kijev megrendelhesse a drónokat.