RBI 3,15 milliárd eurót követel

A Raiffeisen Bank International osztrák bíróságon perel egy orosz kötődésű céget 3,15 milliárd EUR értékben, olyan vagyonra célozva, amelyet az EU-s szankciók zároltak. Az orosz bíróságok szerint ugyanennek a cégnek tartozik az RBI. A bank most azt szeretné elérni, hogy Ausztriában a befagyasztott eszközökből hajthassa be a veszteségeit. Ekkora tétben európai bíróság még nem válaszolta meg a kérdést: lehet-e egy szankciókkal zárolt vagyonból nyugati banki kártérítés?

A kereset 28,5 millió Strabag-részvényre vonatkozik. A Strabag Ausztria legnagyobb építőipari csoportja, a részvénycsomagot pedig a Rasperia tartja, az az orosz kötődésű társaság, amelynek részesedését az EU 269/2014-es rendelete alapján befagyasztották. Az RBI a visszatartott osztalékokra és készpénzre is igényt tart. A bank július 23-án azt közölte, hogy egy orosz anti-suit injunction, vagyis a külföldi pereskedés megakadályozására szolgáló bírósági tilalom mellett is maradt mozgástér az ausztriai eljárásra, anélkül, hogy akár 2,85 milliárd EUR büntetést kockáztatna (Reuters/Euronext, MarketScreener).

Hogyan halmozódtak fel a veszteségek

Az RBI részben a Rasperia Strabag-részesedésén keresztül próbált kivonulni Oroszországból. Az ügylet meghiúsult. Az orosz bíróságok ezután a sikertelen kivonulást pénzügyi szankciók sorává alakították. Az egyik ítélet nagyjából 2,4 milliárd EUR megfizetésére kötelezte az RBI orosz leánybankját. Egy másik döntés 2025 decemberében további 339 millió EUR terhet tett rá.

Ezek nem papíron létező ítéletek voltak. Az orosz jegybank márciusban úgy hajtotta végre az egyik döntést, hogy 31,567 milliárd rubelt közvetlenül leemelt a leánybank számlájáról (RBI Q1 2026 Report). Az RBI tavaly júliusban már leírta 1,2 milliárd EUR várható megtérülését, és 557 millió EUR negyedéves veszteségről számolt be (EQS News, Global Banking and Finance). Ebben a hónapban egy orosz bíróság az RBI orosz érdekeltségének eladását is megakadályozta (Ground News).

Moszkvában beszűkült a bank mozgástere, ezért az RBI Bécsbe vitte át a jogi küzdelmet.

Mit jelent valójában a „befagyasztás”, és miért fontos ez

Az EU-s szankciók alá vont vagyon befagyasztása azt jelenti, hogy a tulajdonos nem adhatja el, nem juthat hozzá a hozamához, és nem mozgathatja. Az EU azonban nem szerzi meg a tulajdonjogot. Az eszköz jogi köztes állapotba kerül: hozzáférhetetlen, de továbbra is a szankcionált fél tulajdona marad. Az Európai Bizottság szankciós útmutatója ezt egyértelműen rögzíti: a befagyasztás a használatot és az átruházást blokkolja, a tulajdonjogot nem írja át.

Ahhoz, hogy az RBI nyerjen, egy osztrák bíróságnak úgy kellene engednie a befagyasztott érték felhasználását egy magánjogi kártérítési igényre, hogy közben kimondja: az EU nem kobozta el az eszközt. Ez jogilag kipróbálatlan átjáró. Ha a bíróság megnyitja, a befagyasztás kevésbé korlátozásként, inkább váróteremként kezd működni addig, amíg meg nem jelenik a megfelelő vállalati igénylő. Ez morális kockázatot teremt: miért vonulna ki egy cég gyorsan Oroszországból, ha később befagyasztott európai eszközökből fedezheti a veszteségeit?

EU-diplomaták is látják ezt a kockázatot. Tisztviselők az RFE/RL-nek azt mondták, attól tartanak, hogy az RBI kártalanítása egy Oroszországban maradó bankot jutalmazna, és Moszkvát újabb európai vállalati vagyonok lefoglalására ösztönözhetné (RFE/RL).

Ki nyer, ki veszít

Ha a kereset sikerrel jár, az RBI részvényesei és vezetése értéket menthet ki egy egyébként elveszettnek tűnő pozícióból. Ez közvetlen részvényesi nyereség. A Rasperia szankcionált oldala olyan eszközök gazdasági értékét veszíti el, amelyekhez már most sem fér hozzá. Az EU szankciós vagyonbefagyasztási rendszere pedig nehezebben mérhető veszteséget szenved: gyengülhet az a hitelessége, hogy semleges korlátozó eszköz, nem pedig újraelosztási mechanizmus.

A hatás ennél messzebbre érhet. Az Oroszországban még jelen lévő európai cégek keményebb megtorlással számolhatnak, ha Moszkva az osztrák precedenst úgy olvassa, hogy Európa hozzányúl a befagyasztott vagyonhoz. Az RBI elhúzódó orosz jogi ügyei már most rontják a bank regionális felvásárlói pozícióját: az adriai Addiko Bankra tett ajánlata részvényenként 26,50 EUR, miközben az EBRD, vagyis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott NLB 37 EUR-t kínál (Delo, Dnevnik).

Az RBI cseh, román és horvát lakossági ügyfelei számára a kockázat közvetett. A helyi leánybankokat külön felügyelet ellenőrzi, az EU-s szabályok pedig személyenként 100 000 EUR-ig védik a betéteket (Deposit Guarantee Directive). Egy kockázatosabbnak látszó bank ugyanakkor drágábban jut forráshoz, ezt a költséget pedig végül az adósokra háríthatja. Az RBI Oroszország nélküli nyeresége 2025-ben 1,44 milliárd EUR volt (RBI preliminary results, Sustainability Reports). Az ausztriai kereset ehhez a profithoz mérten is nagy összeg.

A bíróságnak arról kell döntenie, átalakulhat-e a befagyasztás kifizetéssé. A válasz minden olyan európai vállalat számításait befolyásolni fogja, amely még mindig Oroszországhoz kötött ügyekből próbál kijutni.