Szófia új adóssággal fékezné a hiányt

Bulgária úgy lépett be az euróövezetbe, hogy a költségvetési pálya már rossz irányba tartott. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány, vagyis a közkiadások és a bevételek közötti rés, 2025-ben a GDP 3,5 százalékát, 2026-ban 4,1 százalékát, 2027-ben pedig 4,3 százalékát érheti el. Ez végig meghaladja az EU 3 százalékos plafonját (Bulgária-előrejelzés, európai parlamenti fiskális összefoglaló). A júniusi ügy azért fontos, mert Szófiának most az euróbevezetéskor tett ígéreteket olyan költségvetéssé kell alakítania, amelyet a befektetők és az uniós intézmények is komolyan vesznek.

A piacok előbb mozdulnak, mint a bírságok

Június 15-ig az EU nem szabott ki bírságot Bulgáriára. A Bizottság a hivatalos hiányeljárás megindítását javasolta, de a jogi döntést a pénzügyi tisztviselők előkészítő munkája után még a Tanácsnak kell meghoznia a Bizottság tavaszi csomagja és az Európai Parlament júniusi fiskális összefoglalója szerint.

Ha az eljárás elindul, Szófiának korrekciós tervet kell benyújtania, és azt is bizonyítania kell, hogy végrehajtja. A Tanács saját útmutatója világos sorrendet ír le: értékelés, döntés, ajánlás, majd szankciók csak akkor, ha egy kormány tartósan nem teljesíti a vállalt kiigazítást.

A gazdasági nyomás ennél korábban érkezik. Az államkötvényeket vásárló befektetők azt nézik, hogy a hiány átmeneti-e, vagy beépült a bérekbe, nyugdíjakba, támogatásokba, védelmi vállalásokba és a gyenge adóbeszedésbe. Ha arra jutnak, hogy a rés tartósan benne van a költségvetésben, magasabb kamatot kérnek a hitelezésért. Ettől az állam kamatkiadásai éppen azt a mozgásteret kezdik kiszorítani, amelyet a politikusok védeni próbáltak.

Szófiának még meg kell írnia a költségvetést

A 2026-os állami, egészségbiztosítási és társadalombiztosítási költségvetés visszavonása miatt Szófiának az euróbevezetés körül nincs lezárt fiskális terve. A költségvetéseket az adó- és járulékemelések elleni tiltakozások után vonták vissza a BNR szerint.

A legvilágosabb készpénzjelzés az, hogy a kormány felhatalmazást kért legfeljebb 3,8 milliárd EUR új adósság felvételére. Ebből részben a jelenlegi hiányt finanszíroznák, részben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kiadásait előlegeznék meg, írta a BTA. Parlamenti beszámolók szerint a pénzügyminisztérium január és május között már elérte az eredeti 2026-os adósságkibocsátási limitet is, írta az Investor.bg. Ez önmagában nem bizonyít finanszírozási válságot. Azt viszont megmutatja, miért kevés, ha a hiánycélt egyszerűen beírják egy költségvetési táblába.

A fájdalompontok könnyen azonosíthatók. Galab Donev pénzügyminiszter a parlamentben arról beszélt, hogy a tárgyalásokon a nettó kiadások GDP-arányosan 0,5 százalékos csökkentése is szerepelt, miközben a bérek, a szociális juttatások és a nyugdíjak a kiadások mintegy 76 százalékát adják a BTA szerint. A kiadáscsökkentés a közszférában dolgozókat, a nyugdíjasokat, a támogatások kedvezményezettjeit és a gyengébb politikai védelemmel rendelkező minisztériumokat érintené. A magasabb bevétel adókon vagy szigorúbb beszedésen keresztül a háztartásokra és a cégekre kerülne. A további hitelfelvétel későbbi költségvetésekbe tolja át a számlát, kamat- és törlesztési kiadások formájában.

A szabályok Bulgáriát az euróba is követték

Bulgária ügye Szófián túl is hatni fog. A lengyel vagy olasz euroszkeptikus pártok könnyen használhatják egyszerű figyelmeztetésként: az euróbevezetés fiskális bajt hoz. A bizonyítékok ennél szűkebb tanulságot támasztanak alá: az euróhoz való csatlakozás nem függeszti fel a költségvetési fegyelmet.

Bulgária az euróövezet 21. tagja lett, 1 euróért 1,95583 leva rögzített átváltási árfolyamon, miután a Tanács 2025 júliusában jóváhagyta a csatlakozást; ezt később az EKB is összefoglalta gazdasági közlönyében. A hiánypályát a hazai költségvetési döntések és az uniós szabályok találkozása alakítja. A valutaváltás láthatóbbá tette a tesztet, de nem önmagában hozta létre a kiadások és bevételek közötti rést.

Románia ugyanennek a hitelességi problémának a drágább változatát mutatja. Román beszámolók szerint a 2025-ös hiány a GDP 7,9 százaléka volt, a 2026-os előrejelzés pedig 6,2 százalék; ugyanezek az írások az EU legnagyobb hiányeljárásaként írták le az ügyet a Termene szerint. Más román beszámolók közel 7,3 százalékos tízéves hozamot említettek, vagyis a befektetők ekkora kamatot kértek volna tízéves hitelezésért, írta a Gândul. Bulgária nem Románia, de a csatorna ugyanaz: a fiskális kétely a hivatalos tárgyalótermekből átkerül a bérekbe, adókba, nyugdíjakba, beruházási tervekbe és kamatkiadásokba.

Most az a kérdés, hogyan igazít Szófia. Egy hiteles költségvetésnek meg kell mutatnia, mely intézkedések tartósak, melyek egyszeriek, mennyi pénzt hoz az adóbeszedés javítása, és mennyi származik lassabb kiadásnövekedésből vagy elhalasztott beruházásokból. Azt is külön kell választania, hogy a hitelfelvétel mekkora része fedezi a hiányt, és mekkora része előlegez meg uniós támogatású projekteket. Amíg ez a táblázat nincs meg, a lényegi kérdés az, hogy Szófia megfordítja-e a romlást, vagy beviszi a következő költségvetésbe.