Cernavodă hűtőszivattyúi 3 centiméterrel a határ fölött

Október 10-én −259 centimétert mutatott a Duna cernavodai vízmércéje a román vízügyi hatóság, az ANAR adatai szerint (Agerpres). A folyó szintje így mindössze három centiméterrel volt a −262 centiméteres határ fölött. Ez alatt a szivattyúk már nem tudnának megbízhatóan hűtővizet kivenni a folyóból (Mediafax). Az ANAR október 10. és 18. között másodpercenként további 20 köbméter víz leeresztését rendelte el az Iezer-víztározóból. Arról azonban egyelőre nincs közzétett mérés, hogy ebből mennyi jutott el az erőműig (Agerpres, HotNews).

A mínuszjel értelmezéséhez fontos tudni, hogy a vízmérce a folyó felszínét egy rögzített viszonyítási ponthoz méri. A negatív érték tehát nem a folyó mélységét jelenti, és nem árulja el, mennyi víz borítja a reaktort. Az ANAR a −262 centimétert a szivattyúk üzemi határának nevezte, nem „biztonsági határnak”, ahogy néhány címben szerepelt. A vízeresztést ideiglenes és rendkívüli intézkedésként jellemezte (Mediafax).

Miért kell a folyó egy leállított reaktornak is?

A cernavodai erőmű mindkét reaktora áll. Az állami irányítású üzemeltető, a Nuclearelectrica a tőzsdén közölte, hogy az 1-es blokkot július 28-án, a 2-est augusztus 13-án állította le (az 1-es blokk közleménye, a 2-es blokk közleménye).

A reaktor leállításával megszűnik a láncreakció, de a radioaktív bomlástermékek továbbra is hőt termelnek. A szivattyúknak ezt a maradékhőt a folyó vizébe kell vezetniük. Petre Min, a nukleáris hatóság, a CNCAN válságközpontjának vezetője október 10-én azt mondta, hogy mindkét blokk hűtéséhez továbbra is szükség van a folyó vizére. A személyzet közben terelőgátat épít, hogy több vizet irányítson a szivattyúkhoz (HotNews).

Az Iezerből érkező víz tehát nem áramtermelésre kell. A folyó apadása közben is fenn kell tartania a hűtést, hogy az erőművet később újra lehessen indítani. Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár október 7-én azt mondta, az előrejelzések szerint a következő tíz napban nem várható tartós vízszint-emelkedés a Dunán. Azt, hogy mikor indíthatók újra biztonságosan a szivattyúk és a reaktorok, az erőmű szakemberei döntik el (Digi24).

A víztározó és a cernavodai vízkivétel közötti szakaszról hiányoznak a mérések. Az Agerpres és a HotNews is az ANAR adatait közli; egyik sem mért vizet Cernavodánál. A leeresztési adat azt mutatja, mennyi víz indul el Iezerből, nem azt, hogy mennyivel emelkedik majd a folyó szintje az erőműnél. Az ANAR megemlítette, hogy a víznek időbe telik, mire leér a folyón, de nem becsülte meg az út hosszát. Az itt hivatkozott beszámolók azt sem közlik, mennyi víz, és mikor ér el a szivattyúkhoz.

Mit mutat a villamosenergia-rendszer és a szomszédok?

Románia napi határkeresztező aukción vásárolhat villamos energiát a szomszédos országoktól (ENTSO-E). A Solar Industry által összesített hálózati adatok szerint október 10-én az atomenergia-termelés nulla volt, az ország nettó importja pedig este 9-kor körülbelül 2,12 gigawattot tett ki (Solar Industry). Ez az adatpillanat azt mutatja, hogy Románia abban az órában több áramot vásárolt, mint amennyit eladott. Abból viszont nem derül ki, hogy az import mekkora része pótolta a cernavodai termelést, vagy mennyivel növelik az üzemszünetek bárki számláját.

A Duna alacsony vízállása a határon túl is visszafogja az atomenergia-termelést. A szintén a folyóból vizet nyerő bolgár kozloduj-i erőmű október 6-án közölte, hogy megelőző intézkedésként összesen mintegy 90 megawattal csökkenti az 5-ös és a 6-os blokk teljesítményét. Indoklásként az alacsony vízállást nevezte meg (Kozloduy). Augusztusban az 5-ös blokk teljesítményét is visszavették ugyanezért (To Brief).

A folyó ugyanazon szakaszán a gazdák is vízhiánnyal küzdöttek. Az ANAR júliusban korlátozta az öntözést a Duna Călărași és Cernavodă közötti szakaszán (ANAR). A híradások szerint az októberi intézkedés nem különít el mért vízmennyiséget a mezőgazdasági termelőknek vagy a halgazdaságoknak. Mivel az öntözési korlátozások korábban kezdődtek, a rendelkezésre álló adatok nem mutatják, hogy a gazdáktól a hűtés miatt vontak volna el vizet.

Az ANAR úgy rendelt el vízeresztést a tározóból, hogy a hűteni kívánt erőmű közben nem termel áramot. A hivatkozott beszámolók még nem mutatják meg, mennyi víz jutott el Cernavodă vízkivételéhez. A Nuclearelectrica és a CNCAN a szivattyúknál mérheti meg ezt a mennyiséget. A mérésből kiderülne, hogy célba ért-e a víz, és milyen feltételek mellett lehet újraindítani az erőművet.