Németország határőrizete kifulladt

Mobilvécék Sigmarszellnél, ugyanaz a berendezkedés egyik ellenőrzőponttól a másikig a német határok mentén. Rendőrök, akik tüntetésbiztosításból mennek határszolgálatra, onnan futballmeccsekre, érdemi pihenő nélkül. Amit Berlin 2024 szeptemberében átmeneti biztonsági intézkedésként vezetett be, mára félig állandó műveletté merevedett (Tagesschau). A szövetségi rendőrség munkakörülményeinek ellenőrzésére kinevezett parlamenti biztos szerint ez így nem folytatható.

14 ezer rendőr, kevesebb migráns

Uli Grötsch, a szövetségi rendőrség független Bundestag-biztosa ezen a héten tette közzé 2026-os éves jelentését. Következtetése szerint a német belső határellenőrzések „rendkívüli terhet” rónak a rendőrségre, és hosszabb távon nem fenntarthatók (RP Online).

A határokon becslések szerint 14 ezer rendőr teljesít szolgálatot. Közben gyűlnek a túlórák, és ugyanők hiányoznak a pályaudvarokról, a repülőterekről és a nagy rendezvények biztosításából (Spiegel). A képzés és a válságkészültség is sérül, mert oktatókat és speciális egységeket is beosztanak az ellenőrzőpontokra (Süddeutsche Zeitung). Az osztrák határnál, Bad Reichenhallban például egy mobil megfigyelőegység 20-25 tagja állandóan egyetlen átkelőnél ül; így nem tudják őket bevetni a müncheni vagy nürnbergi pályaudvarokon a késviselési tilalom betartatására (RP Online).

A kormányzati indoklás közben egyre vékonyabb. 2026 első felében a szabálytalan belépések száma valamivel 25 ezer alá csökkent, nagyjából 22 százalékkal az előző évi szint alatt volt, Németország mégis ugyanannyi rendőrt tart ugyanazokon az ellenőrzőpontokon (Spiegel, Tagesschau).

A bíróság kifogásol, az ellenőrzés marad

A müncheni közigazgatási bíróság három ügyben jogszerűtlennek minősítette az osztrák határnál végzett ellenőrzéseket, mert azok időtartama és kialakítása sértheti a schengeni határ-ellenőrzési kódexet, vagyis az EU belső határokon útlevélmentes mozgást biztosító szabályrendszerét (Finanznachrichten/dpa-AFX). A bíróság ennek ellenére nem tiltotta meg a jövőbeli ellenőrzéseket. Az utasokat előbb ellenőrzik, és csak utólag perelhetnek.

Alexander Dobrindt belügyminiszter elismerte a rendőrség túlterhelését. A szeptember utáni hosszabbítást ugyanakkor három feltételhez kötötte: a migrációs trendekhez, a külső határok védelméhez és az EU új menekültügyi szabályaihoz, amelyek június 12-én léptek hatályba (n-tv). Az érvelése szerint ha kevesebben érkeznek szabálytalanul, és a megreformált menekültügyi rendszerben más uniós államok is nagyobb részt vállalnak a teherből, Németország visszaléphet az ellenőrzőpontoktól. Csakhogy egyik feltételhez sincs nyilvános mérce, így azt sem lehet megmondani, mikor teljesülnek.

Az Európai Bizottság Németországot és nyolc másik tagállamot is arra szólított fel, hogy fokozatosan szüntessék meg a belső határellenőrzéseket, és térjenek át mobil, kockázatalapú megoldásokra (The Brussels Times). A Bizottság mozgástere eleve szűk: a schengeni szabályok szerint előbb a tagállam dönt, és csak utána értesíti Brüsszelt. Az Európai Bizottság vizsgálhat, nyomást gyakorolhat, végső esetben pert indíthat, de nem állíthatja le egy gombnyomással az ellenőrzéseket (Verfassungsblog).

A szomszédok olyan költséget viselnek, amelyet nehéz beárazni

A lengyel határőrség egy év alatt 3,84 millió embert ellenőrzött a Németországgal és Litvániával közös határokon; többségüket a német szakaszon (RMF24). Luxemburg gazdasága nagyjából 230 ezer határon át ingázó munkavállalóra épül, akik naponta járnak be Franciaországból, Belgiumból és Németországból. Az ellenőrzések és a közlekedési fennakadások egy amúgy is túlterhelt ingázóhálózatot érnek; a dolgozók arról beszélnek, hogy „túszul ejtették” őket (RTL Infos, Vosges Matin).

Egyik szomszédos ország sem állt elő pontos költségbecsléssel. Ráadásul politikailag sincsenek erős helyzetben, ha panaszt akarnának tenni: Franciaország a 2015-ös terrortámadások óta folyamatosan fenntartja saját schengeni ellenőrzéseit, Lengyelország pedig októberig hosszabbította meg a német határon végzett ellenőrzéseket. Minél több tagállam él a kivétellel, annál nehezebb Németország gyakorlatát jogsértésként megnevezni.

Grötsch jelentése alapjogi problémát is jelez. Hivatala 33 etnikai profilalkotással kapcsolatos ügyben indított vizsgálatot, miközben a beadványok száma az előző időszakhoz képest 58 százalékkal nőtt (Süddeutsche Zeitung, Zeit). A rendőrök kiégnek. Az utasok nem tudják elkerülni azokat az ellenőrzéseket, amelyeket egy bíróság jogsértőnek minősített. A tartósan „átmeneti” határellenőrzések árát mindkét oldal fizeti.

Németország az EU egyik alapszabadsága alóli kivételt tette hétköznapi gyakorlattá, miközben nem mutatta be azt a bizonyítékot, amely ekkora rendőri műveletet igazolna. A rendőrségi biztos, a bíróságok, az Európai Bizottság és Németország szomszédai lényegében ugyanarra jutottak: az ellenőrzések többe kerülnek, mint amennyi eredményt hoznak. A választ Dobrindtnek kellene megadnia. Egyelőre csak szeptemberi határidőt és három olyan feltételt kínált, amelyet kívülről nem lehet ellenőrizni.