€4.2bn járhat Magyarországnak, ügyészek nélkül

Az Európai Bizottság szeptember 23-án azt javasolta, hogy oldják fel a mintegy 4,2 milliárd EUR uniós forrásra vonatkozó korlátozásokat. A lépést indokló reformok között említette Magyarország csatlakozását az EU költségvetését érintő csalásokkal foglalkozó Európai Ügyészséghez (Bizottság, EUobserver). Az ügyészségnek azonban még nincs egyetlen ügyésze sem Magyarországon. Vezetője, Laura Codruța Kövesi szeptember 29-én az RTL-nek azt mondta, arra számít, hogy jövő nyárra megnyílik a budapesti iroda, tíz ügyésszel (HVG).

Papíron csatlakozott, a gyakorlatban még nincs jelen

Az Európai Ügyészség (EPPO) az EU saját ügyészsége, amely az uniós pénzeket érintő csalási és korrupciós ügyekkel foglalkozik. Az Európai Bizottság júliusi határozata rögzítette Magyarország tagságát, az Igazságügyi Minisztérium szerint pedig az augusztus 2-án lépett hatályba (a Bizottság határozata (EU) 2026/1701, Igazságügyi Minisztérium).

A tagsághoz ügyészekre is szükség van az országban. Az EPPO minden tagállamban helyi ügyészeken keresztül működik: ők indítanak ügyeket, és a nemzeti bíróságok elé viszik azokat. A budapesti ügyészek kinevezéséhez három lépés kell: az Országgyűlés elfogadja a szükséges szabályokat, a kormány rangsorolt jelöltlistát állít össze, az EPPO pedig ebből a listából nevez ki ügyészeket (2017/1939/EU rendelet).

Az első lépés még várat magára. A kormány 2026 folyamán tervezi az Országgyűlés elé terjeszteni azt a csomagot, amely három törvényt módosítana (Index). A második csomag 2027-ben követné ezt, és a büntetőeljárás, az adatvédelem, valamint az együttműködés szabályait írná át (Igazságügyi Minisztérium). A rendelkezésre álló adatok szerint az Országgyűlés egyik csomagot sem fogadta még el.

Kövesi jövő nyárra vonatkozó várakozása tehát nem törvényben rögzített menetrend. Az ügyészek száma is nyitott kérdés: az uniós szabályok országonként legalább két ügyészt írnak elő, a végleges létszámról pedig a kormány és az európai főügyész dönt. A tízes létszám egyelőre Kövesi javaslata (2017/1939/EU rendelet). Ha megkezdi működését, az iroda a 2021 júniusa óta elkövetett bűncselekményekben is eljárhat. Ez olyan évekre is kiterjed, amikor Orbán Viktor kormánya még távol tartotta Magyarországot az Európai Ügyészségtől (444.hu).

Lengyelország példája mutatja, hogy a tagság és az iroda tényleges működésének kezdete között idő telhet el. Az ország 2024. június 1-jén csatlakozott, az ügyészségi iroda viszont csak 2025. január 28-án kezdett dolgozni (Rzeczpospolita). Magyarország jogalkotási útja eltér a lengyeltől, így az ottani időbeli különbség példa, nem előrejelzés.

Mit tekintsenek kész reformnak a kormányok?

A Bizottság javaslata nem jelentené, hogy elfogadásakor azonnal 4,2 milliárd EUR érkezik Budapestre (Bizottság). Kohéziós támogatásról van szó: az EU költségvetésének ebből a részéből a kevésbé fejlett térségek útjait, vízrendszereit és más beruházásait finanszírozzák. A korlátozások feloldása után Magyarország ismét vállalhatna belőle projekteket; a kifizetések a beruházások költségeinek felmerülésével érkeznek.

A javaslat azután született, hogy a Bizottság lezárta a jogállamisági eljárást, amellyel akkor függeszthet fel uniós pénzeket, ha kockázatot lát azok kormányzati kezelésében. A lezárás után más feltételek továbbra is korlátozzák a magyar forrásokhoz való hozzáférést (To Brief). Az EPPO-tagság több indok egyike, nem a teljes indoklás.

A tagállami kormányok képviselői az Európai Unió Tanácsában, minősített többséggel döntenek (EUobserver). Ebben a rendszerben a nagyobb népességű országok nagyobb súllyal szavaznak, így egyetlen kormány sem vétózhatja meg a javaslatot.

Az ügyészség jelentősége túlmutat ezen a szavazáson. Ha betöltik a budapesti állásokat, az itteni ügyészek más tagállamok kollégáival közösen nyomozhatnak olyan esetekben, amelyekben cégek vagy pénzmozgások lépik át a határokat (2017/1939/EU rendelet). Ezért az EU költségvetésébe befizető kormányoknak is érdekük, hogy a posztokat betöltsék. Az EPPO hatásköre ugyanakkor korlátozott: maga választja ki, mely ügyeket indítja el, a vádlottakról magyar bíróságok döntenek, a kizárólag magyar közpénzt érintő bűncselekmények pedig kívül esnek a hatáskörén.

A rendelkezésre álló tények alapján az uniós kormányoktól azt kérik, hogy kész reformként vegyék számításba Magyarország EPPO-tagságát, miközben az országban még egyetlen ügyész sem dolgozik. Kövesi becslése szerint a budapesti iroda legkorábban jövő nyárra nyílhat meg (HVG). A Tanács még nem szavazott, a kormányok pedig a pénzek felszabadítása előtt továbbra is kérhetnek bizonyítékot az előrehaladásra. Az első ilyen bizonyíték az lehet, ha az Országgyűlés elfogadja a kiválasztás szabályait rögzítő, idénre ígért törvényeket (Index).