729 orosz lövedék a NATO határán

Oroszország június 1-jéről 2-ára virradó éjjel 73 rakétát és 656 drónt indított Ukrajna ellen, ami a háború egyik legnagyobb egyéjszakás támadása volt (UNN, Chronicle.lu/Reuters). Kijevben, Dnyipróban és Harkivban legalább 11 ember meghalt, több mint százan megsebesültek. Lengyelország vadászgépeket emelt a levegőbe, aktiválta a földi légvédelmet, és lezárta a határ menti légteret. Négy nappal korábban egy orosz drón a romániai Galațiban csapódott egy lakóházba; két civil megsérült, először okozva ilyen sérüléseket NATO-területen. A szövetség szinte mindent látott. Beavatkozni viszont alig tudott.

Mindent látni, szinte semmire nem lőni

A lengyel műveleti parancsnokság szerint a készültségi felszállás 03:35-kor ért véget, légtérsértés nem történt; Varsó a NATO Légi Parancsnokságának, Franciaországnak és Hollandiának is köszönetet mondott a támogatásért (Fakt.pl). Lengyelország tizenkét hónap alatt hatodszor aktiválta ilyen módon a védelmét. A reakciók gyorsabbak, és egyre több szövetséges vesz részt bennük. Ami 2024-ben még válsághelyzetnek tűnt, mára rutinná válik.

A május 29-i galați eset azt mutatta meg, hogy a gyorsabb észlelés önmagában kevés, ha nincs mozgástér a tűzparancsra. Románia végig követte a drónt a román légtérben töltött négy perc alatt. Az F-16-osok fegyverhasználati felhatalmazással voltak a levegőben. Az elfogás mégsem sikerült. Lakott terület felett a lelövés járulékos károkat okozhatott volna. A békeidős jogi szabályok nem engedték, hogy román erők ukrán légtérbe lőjenek át. A földi drónelhárító rendszereknek pedig nem volt engedélyük városi környezetben beavatkozni (Mediafax). Radu Miruță védelmi miniszter szerint ezeket a rendszereket „2023 előtt, a nagyszabású drónháború előtt” tervezték.

Oana Țoiu román külügyminiszter nyilvánosan azt mondta, hogy a galați csapás „abba a kategóriába tartozik, amely indokolja” a NATO 4. cikkének alkalmazását. Ez az a mechanizmus, amely alapján egy tagállam szövetségi konzultációt kérhet, ha fenyegetve érzi magát. Románia végül nem hívta össze ezt az eljárást. Az Euronews.ro elnöki hivatalhoz közeli forrásai szerint Washington azt javasolta Bukarestnek, hogy ne lépje meg, és inkább képességátadásokat ajánlott fel. Románia kiutasította Oroszország nagykövetét, és elrendelte a konstancai orosz konzulátus 30 napon belüli bezárását.

A politikai törésvonal

A támadássorozat olyan szövetséget ért, amelyben már eleve nincs egyetértés arról, hogyan kell kezelni az orosz csapásokat a NATO-határok közelében. Észtország, Lettország és Litvánia elnökei május 21-én közös nyilatkozatban követelték, hogy a NATO a keleti szárnyon lépjen túl az Air Policingon, vagyis a megfigyelésen és azonosításon, és térjen át Air Defence-re, vagyis felhatalmazott légvédelmi beavatkozásra (Aerotime). Kaja Tsahkna észt külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy „minden rés, minden puhított válasz meghívó a következő csapásra”.

Friedrich Merz német kancellár szolidaritást jelzett Romániával, de Ukrajna számára különleges EU-társulási státuszt javasolt. Ez politikai gesztus, az elfogási képességek keleti szárnyon meglévő hiányát nem kezeli. Robert Fico szlovák miniszterelnök ezzel szemben „azonnali EU–Oroszország-párbeszédet” sürgetett (Noviny.sk, Novinky.cz). Saját külügyminisztere, Juraj Blanár ennél élesebben ítélte el a csapásokat. A szlovák államfő a NATO keleti szárnyának megerősítését sürgette, de nem állt Fico párbeszédjavaslata mögé.

Moszkva keretezése, a NATO határideje

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint a háború „teljesen más paradigmába” lépett. Ennek alátámasztására a május 22-i ukrán dróntámadást említette, amely egy, az orosz megszállás alatt álló sztarobelszki szakiskolát ért, és az orosz állítás szerint 21 ember halálát okozta (Devdiscourse/Reuters, RIA Novosti). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerint ezt az áldozatszámot nem tudja ellenőrizni, mert Oroszország nem enged hozzáférést a megszállt területekhez. Peszkov azt is mondta, hogy a háború „a nap végére véget érhetne”, ha Ukrajna kivonulna az Oroszország által magának követelt régiókból.

Az „új paradigma” illeszkedik abba a dokumentált orosz gyakorlatba, amelyben a Kreml konkrét incidensekhez köt eszkalációs nyelvezetet, majd ezzel igazolja az előre megtervezett műveleteket. Ugyanez a sorrend látszott a Kercsi híd elleni 2022-es támadás után, majd 2024-ben, amikor Ukrajna ATACMS-rakétákat vetett be.

Románia május 29-én 5,6 milliárd EUR értékben írt alá szerződéseket a SAFE programban, vagyis az EU által finanszírozott védelmi beszerzési keretben, többek között drónelhárító rendszerekre (Digi24). A szállítás 2027-ben kezdődik. A július 7–8-i ankarai NATO-csúcson dől el, hogy a balti követelés alapján a szövetség formálisan is légvédelmi álláspontra vált-e a keleti szárnyon. Addig a határ menti tagállamok az észlelés és a beavatkozás közötti résben maradnak, és minden kollektív válasz nélkül lezárt drónincidens magasabbra tolja a következő eset küszöbét.