Fegyveres őrök védik Lettország gáztárolóját

Riga közelében, egy vízerőmű gátjánál és az inčukalnsi föld alatti gáztárolónál is fegyveres őrök járőröznek. A lett kormány azután szigorította meg a két létesítmény védelmét, hogy a hírszerzési információk lehetséges orosz fenyegetésre utaltak. Andris Kulbergs miniszterelnök a Reutersnek azt mondta: több NATO-légvédelmi eszközt és szövetséges katonát kért az energetikai infrastruktúra közelébe (UNN, Devdiscourse).

Támadás nem történt. Lettország válasza mégis rávilágít arra a kérdésre, amelyet a legtöbb európai kormány eddig nyitva hagyott: ha a hírszerzés szerint célponttá válhat egy civil energetikai létesítmény, ki irányítja a védelmét, ki fizeti a fizikai biztosítást, és milyen gyorsan jut el a katonai segítség egy magánüzemeltetőhöz?

A fenyegetés, amelyet a Baltikumban szó szerint vesznek

A NATO elrettent. Az EU szabályokat ír. Az erőművek, gáztárolók és kábelek napi védelme azonban továbbra is a nemzeti kormányokra és az ezeket működtető vállalatokra marad. Lettország most ezt a felelősséget műveleti kérdésként kezelte: őröket vezényelt ki, és szövetséges megerősítést kért.

Litvániába hasonló figyelmeztetések érkeztek. Gitanas Nausėda elnök hírszerzési információkra hivatkozva beszélt arról, hogy Oroszország szabotázsakciókat tervezhet balti és lengyel infrastruktúra ellen, bár nyilvános bizonyíték nem nevez meg konkrét célpontot vagy időpontot (Demócrata, Anews). A litván válasz egyszerre volt adminisztratív és operatív: egy kormánybizottság áttekintette az áramellátás ellenálló képességét, a Közbiztonsági Szolgálat pedig átvette több energetikai létesítmény őrzését (Obzor). A védelmi miniszter hozzátette: az orosz csapatoknál nem látszik határ menti felvonulás. A kockázat nem invázió, hanem szabotázs vagy letagadható zavarás.

A lett hírszerzés külön is arra figyelmeztetett, hogy Oroszország provokációkra készülhet, amelyekkel azt üzenné: Ukrajna támogatásának belpolitikai ára van (Fox News). Moszkva azzal vádolta mindhárom balti államot, hogy segítették Ukrajnát orosz olajterminálok támadásában; Észtország, Lettország és Litvánia ezt dezinformációnak nevezve visszautasította (Euronews).

Dánia rövid határidővel legfeljebb 170 katonát vezényelt a NATO lettországi dandárjához (Berlingske). A dán katonák a NATO elrettentését erősítik. Nem a lett gáztároló barlangjainál állnak őrségben.

Jogszabály van, terepen hézag maradt

Az EU-nak erre van szabálykönyve. A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló irányelv, a CER, az unió fizikai védelmi jogszabálya: arra kötelezi a tagállamokat, hogy azonosítsák a létfontosságú energetikai vállalatokat, és írjanak elő számukra kockázatértékelési, valamint incidensjelentési kötelezettségeket (EUR-Lex). Dániának július 17-ig kellett kijelölnie, mely vállalatok számítanak a CER szerint „társadalmilag kritikusnak”; ezeknek a cégeknek ezután tíz hónapjuk van kockázatelemzések és készenléti tervek elkészítésére (BT, KPMG). A tíz hónapos tervezési ciklus abból indul ki, hogy a fenyegetés kivárja a határidőket.

Németország megmutatja, miért nem azonos a jogalkotás a védelemmel. A NIS2, vagyis az EU kiberbiztonsági irányelvének német átültetése regisztrációs határidőket és bírságokat ír elő. Sok kisebb víz- és energiaszolgáltatónál azonban nincs elég kapacitás a megfeleléshez, a hatóságok és a rendszereket működtető vállalatok között pedig továbbra is lassan áramlik az információ (BR).

Finnország húzza meg a legélesebb határt. Ahol világos a hatásköri lánc, például a határzáraknál, az állam gyorsan tud lépni (Finlex). Ahol az infrastruktúra magántulajdonban van, víz alatt fut vagy szétszórtan működik, az állam koordinál, a javítást pedig az üzemeltetők végzik. Amikor 2023-ban egy feltételezett horgonyvontatás elszakította a Balticconnector gázvezetéket, a helyreállítás hónapokig tartott. Az esetről készült északi elemzés szerint a térségben továbbra is hiányoznak a közös fizikai védelmi szabványok és a vészhelyzeti javítási keretek (shattered.io).

A NATO főtitkárhelyettese júliusban az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy a szabotázsra, kibertámadásra vagy letagadható zavarásra adott válasz továbbra is politikai döntés, nem pedig automatikus kollektív védelmi mechanizmus az 5. cikk alapján. Ez az a NATO-vállalás, amely szerint az egyik szövetséges elleni támadást az összes szövetséges elleni támadásként lehet kezelni (NATO). Az EU ugyanabban a hónapban elfogadta eddigi legnagyobb, Oroszország elleni kiberszankciós csomagját (Estonian MFA). A szankció büntet. Egy gátat nem véd meg.

Lettország őröket állított fel, légvédelmet kért a NATO-tól, és nyíltan megnevezte a fenyegetést. Európa kritikus energetikai infrastruktúrájának nagy része közben továbbra is megfelelési naptárak mögött áll. A megválaszolatlan kérdés gyakorlati: ki vezényli a helyszíni védelmet, ha beérkezik a figyelmeztetés; ki fizeti a fizikai biztosítást a magántulajdonú létesítményeknél; és milyen gyorsan jut el a katonai támogatás egy fenyegetett civil üzemeltetőhöz. Ezekre a válaszokat a kormányoknak és a cégeknek az incidens előtt kell megadniuk, nem utána.