Athén fizikai ellenőrzés nélkül kap milliárdokat

Görögország eddig 24,6 milliárd EUR-t hívott le a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, vagyis abból az uniós járvány utáni alapból, amelyből a tagállamok csak akkor kapnak pénzt, ha teljesítik az előre vállalt reform- és beruházási célokat. Athén közben 238 mérföldkövet zárt le (Parapolitika, Bank of Greece). Ez 68,5 százalékos lehívási arányt jelent, vagyis a keret ekkora részét már kifizette Brüsszel. Ezzel Görögország az EU élmezőnyébe tartozik.

A nyilvános elszámolásból viszont éppen az nem látszik, ami a politikai siker mögött a legfontosabb lenne: mennyi uniós pénz érkezett be, abból mennyi jutott el a végső kivitelezőkhöz, és mely projektek készültek el ténylegesen. Nincs olyan nyilvános főkönyv, amely megmutatná, hogy a 24,6 milliárd EUR-ból mennyi lett működő kórház, öntözőcsatorna vagy energiahálózat.

Amikor egy csatornából stratégiai dokumentum lesz

Ez a hiány most különösen fontos, mert Görögországnak augusztus 31-ig kell teljesítenie a fennmaradó mérföldköveket. Ami addig nem zárul le, az a végső támogatási részlet kifizetését is akadályozhatja. Az Európai Bizottság július 23-án pozitívan értékelte a görög terv legutóbbi módosítását: a teljes keret nagyjából 36 milliárd EUR maradt, de átrendezték, mit tekintenek teljesítésnek.

Az uniós szabályok szerint a kormányok módosíthatják helyreállítási terveiket, ha az eredeti vállalások a körülmények változása miatt végrehajthatatlanná válnak (EUR-Lex). Athén ezt „célzott átcsoportosításnak” nevezi. A fő ellenzéki párt, a PASOK szerint ennél világosabb mintázat látszik: a tervben eredetileg szereplő mind a 18 öntözési projekt eltűnt. A köz- és magánszféra együttműködésében építendő öntözőhálózatokból olyan mérföldkő lett, amely egy nemzeti vízstratégia elfogadását és két víziközmű jogi módosítását írja elő (Euro2day).

A különbség kézzelfogható. Egy csatorna vizet visz a földekre. Egy stratégiai dokumentum szabályokat és prioritásokat rögzít. Mindkettő lehet legitim uniós cél, de csak az egyikből lesz megépített infrastruktúra. Ha pedig a felülvizsgált mérföldkő már nem építési cél, hanem jogalkotási feladat, Athén teljesítheti, felveheti a pénzt, és jelentheti a megfelelést anélkül, hogy egyetlen csatornát is kiásnának.

Ez a PASOK politikai állítása, nem auditmegállapítás. De a mechanizmus valós: egy kormány Brüsszel felé teljesíthet úgy is, hogy egy építési vállalást jogalkotási mérföldkőre cserél, miközben a kifizetés megmarad, a ténylegesen megépülő beruházások köre pedig megváltozik.

A pénz és a beton közötti rés

Görögország nincs egyedül ezzel a problémával. Az EU-ban több helyen gyorsabban halad az adminisztratív teljesítés, mint a fizikai megvalósítás. Olaszországban a helyreállítási terv aktív projektjeinek csak 25,6 százalékát minősítették befejezettnek (TPI). Portugália már a hetedik átprogramozási kérelmét nyújtotta be, hogy ne kelljen visszafizetnie el nem költött forrásokat. Az Európai Számvevőszék korábban arra figyelmeztetett, hogy az alap szűk határideje miatt fennáll a veszély: a pénzt a lezárás előtt nem használják fel kellően hatékonyan (ECA Special Report 13/2024).

Papíron Görögország a legtöbb tagállamnál jobban teljesít. Ehhez mérhető nyilvános megvalósítási auditot viszont nem tettek közzé.

Ki kapja meg a pénzt, és ki vár

A görög terv két csatornára épül: 18,2 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatás jut közberuházásokra, 17,7 milliárd EUR pedig kedvezményes hitelként működik, amely magántőkét is be akar vonni (Proto Thema). Jannisz Sztournarasz, a görög jegybank elnöke szerint május végéig 13,2 milliárd EUR értékben kötöttek le RRF-hiteleket, a vállalati kifizetések pedig 2029-ig folytatódhatnak (Bank of Greece).

A hitelcsatorna a tervezett logika szerint működik: az uniós pénz csökkenti a finanszírozási költséget, a bankok társfinanszíroznak, a cégek beruháznak. Az EBRD 18,9 millió EUR-s csomagja a Hellenic Halyvourgia naperőművéhez jól mutatja ezt a modellt: a beruházást EBRD-forrás, RRF-hitel és vállalati saját tőke együtt finanszírozza (EBRD).

A banki logika azonban azoknak kedvez, akik már eleve hitelképesek, és olyan beruházási tervet tudnak felmutatni, amelyben a pénzintézetek megbíznak. A kisebb önkormányzatok, a gyengébb kis- és középvállalkozások, valamint a több évig futó építési projektek számára sokkal szűkebb a mozgástér, különösen úgy, hogy az augusztusi határidő összenyomja a végrehajtási időt.

Görögország jól teljesíti Brüsszel feltételeit. Hogy Athén ugyanilyen arányban meg is építette-e azt, amit 2021-ben vállalt, arra egyelőre nincs nyilvános dokumentum.