Belgium €7.7 billion megtakarítást keres

A belga szövetségi monitoringbizottság szerint a kormánynak 2029-ig 7,7 milliárd eurós kiigazítást kell végrehajtania ahhoz, hogy teljesítse az európai költségvetési vállalásait. Ez az összeg 2031-re 9,8 milliárd euróra nőhet (BRF). Vincent Van Peteghem pénzügyminiszter korábban már jelezte, hogy legalább 7 milliárd eurós erőfeszítésre lesz szükség (PAL). A munkaadói szövetség, a FEB/VBO ennél jóval nagyobb számot említ: a belga jegybank becslésére hivatkozva 14 milliárd eurót tart szükségesnek ahhoz, hogy a hiány 2029-re a GDP 3 százaléka alá csökkenjen (FEB/VBO).

Ekkora rést csak adóemelések, kiadáscsökkentések és nyugdíjrendszeri változtatások valamilyen kombinációjával lehet bezárni. Az, hogy a becslések 7 és 14 milliárd euró között szóródnak, már önmagában mutatja: a koalíció még nem döntötte el, hol és kinél jelenjen meg a kiigazítás ára.

A szabályok, amelyek kikényszerítették a számot

Az EU 2024-ben átalakította a költségvetési szabályrendszerét. A régi keret fő kérdése az volt, hogy az éves államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alatt marad-e. Az új szabályok már a „nettó kiadási pályát” figyelik: azt a felső korlátot, amely meghatározza, milyen ütemben nőhetnek évente az állami kiadások, ha nem számítjuk bele a kamatfizetéseket és az EU-forrásból finanszírozott programokat (Európai Bizottság, 2024/1263-as rendelet).

Minden tagállam többéves tervet nyújt be. Brüsszel azt vizsgálja, hogy a számok hihetőek-e. A Tanács jóváhagyása után a kiadási plafon kötelezővé válik.

Ha egy kormány túllépi a 3 százalékos hiányküszöböt, vagy eltér az elfogadott pályától, az EU túlzottdeficit-eljárást indít. Ez egy formális korrekciós rendszer határidőkkel és rendszeres ellenőrzéssel. Belgium jelenleg kilenc ország egyikeként áll ilyen eljárás alatt Franciaország, Olaszország, Ausztria, Finnország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia mellett (Európai Bizottság). Málta nemrég kikerült az eljárásból (Brussels Times). Belgium nem.

Ugyanaz a szorítás, más technikákkal

Belgium azért lóg ki a sorból, mert a kormány egy viszonylag tiszta számot tett az asztalra. A költségvetési nyomás alatt álló országok többsége ezt igyekszik elkerülni.

A legélesebb ellenpélda Németország. Lars Klingbeil pénzügyminiszter 2027-es költségvetési tervezete 203,7 milliárd eurónyi új hitelfelvétellel számol (ZEIT). Berlin részben azért vehet fel ekkora hitelt, mert egy alkotmánymódosítás a GDP 1 százaléka feletti védelmi kiadásokat kivette az adósságfék alól. Az adósságfék az a német alkotmányos szabály, amely korlátozza, mennyi hitelt vehet fel a szövetségi kormány egy adott évben.

A fennmaradó hiányt tartalékok felhasználásával és a társadalombiztosítási alapoknak adott kisebb transzferekkel tömik be (t-online). A német költségvetési nyomás tehát valós, de nem egyetlen jól látható számként jelenik meg. A hitelfelvétel külön rekeszekbe kerül, amelyeket Brüsszel eltérően számol.

Románia a másik véglet. Bukarest 2020 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, a hiánya pedig 2025-ben a GDP 7,9 százaléka volt (Európai Bizottság). Arányaiban ez Belgiuménál többször nagyobb rés. Amikor egy állam nem képes gyorsan új bevételeket beszedni, a kiigazítás rendszerint azokra az eszközökre esik, amelyeket adminisztratív szempontból a legegyszerűbb bevezetni: fogyasztási adókra, közszféra-bérbefagyasztásra, általános kiadásvágásokra. A költséget ilyenkor a háztartások és az állami alkalmazottak viselik, mert a jobb alternatívák kiépítése évekbe telik.

Az időzítés minden ország dolgát nehezíti. Az EU és a NATO éppen akkor kér több védelmi kiadást a kormányoktól, amikor az uniós költségvetési szabályok minden más területen fegyelmet követelnek.

Szám van, terv még nincs

Belgium rendelkezik valamivel, ami a legtöbb túlzottdeficit-eljárás alatt álló országból hiányzik: látható célszámmal. De a cél még nem terv. A 7,7 milliárd euró nem mondja meg a nyugdíjasoknak, csökkennek-e a juttatásaik, az egészségügyi ellátást igénybe vevőknek, szűkülnek-e a szolgáltatások, vagy a régióknak, kevesebb transzfert kapnak-e.

Más belga becslések 7 és 11 milliárd euró közé teszik a szükséges kiigazítást, attól függően, milyen növekedési és kamatpályával számolnak (Business AM). A FEB/VBO pedig olyan monitoringbizottsági számokra hivatkozik, amelyek szerint 4,9 és 6,7 milliárd euró közötti megtakarításra lenne szükség, ha a kiadások a jelenlegi ütemben nőnének tovább (FEB/VBO).

Az eurózónában kilenc kormány néz szembe ennek a költségvetési számtannak valamilyen változatával. Egyik sem mutatta meg világosan, kik viselik majd a kiigazítás terhét. Belgium annyiban előrébb tart, hogy nevet adott a számlának. Amíg a koalíció nem nevezi meg a fizetőket is — mely adófizetőket, mely nyugdíjasokat, mely közalkalmazottakat —, a szám elszámoltathatóságot jelent, de politikai döntést még nem.