Belgium eldobható ügynököt fogott

A módszer lényege éppen az, hogy az ember eltűnjön a nyomok közül. Olyan személyről van szó, akinek csak laza kapcsolata van egy külföldi hatalommal, egyetlen feladatra szervezik be, alig tud valamit a művelet egészéről, és amint baj van, elengedik. A hírszerzési szakma ezt nevezi „eldobható ügynöknek”.

A belga ügyészség nemrég őrizetbe vett egy 46 éves férfit, akit államtitkok továbbadásával gyanúsítanak. A belga sajtó szerint ez lehet az ország első wegwerpagent, vagyis eldobható ügynök ellen indított nyomozása. A nyilvánosan ismert tények egyelőre szűkösek: nincs vádirat, nem neveztek meg kapcsolattartót, és az sem ismert, milyen titokról lehet szó. Az ügy súlyát ezért nem önmagában a belga dosszié adja, hanem az a minta, amelybe Európa-szerte illeszkedik.

A kiutasítások után nyersebb módszer jött

Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után az európai kormányok több száz, hírszerzési munkával gyanúsított orosz diplomatát utasítottak ki. A klasszikus kémkedésben kulcsszerepük volt a diplomáciai fedésben dolgozó tiszteknek: forrásokat szervezhettek be, miközben a mentelmi jog védte őket. Amikor ezekből a tisztekből kevesebb maradt Európában, Moszkvának gyakorlati hiányt kellett pótolnia.

Volt hírszerzési tisztviselők szerint a helyükre durvább és kockázatosabb megoldások léptek: távoli irányítás titkosított alkalmazásokon, beszervezés közösségi médián keresztül, egyszer használatos operatív emberek (Telegraph). A belga hírszerzés közben egyre gyakrabban alkalmaz különleges megfigyelési módszereket, mert a kémkedés és a szervezett bűnözés mind gyakrabban ér össze (Belga).

Az európai szolgálatok látják ezt az elmozdulást. Bíróság előtt bizonyítani viszont egészen más feladat. Minden ország saját szabályai és bizonyítási küszöbei szerint indít eljárást, miközben az eldobható ügynököket éppen azért választják ki, mert kevés nyomot hagynak. A módszer ott tud működni, ahol a hírszerzési mintázat felismerése és a büntetőeljárásban használható bizonyíték között rés marad.

Lengyelország mutatja meg, hogyan működik

A legerősebb nyilvános bizonyítékokat Lengyelország szolgáltatja. Az ABW, vagyis a lengyel belbiztonsági ügynökség a múlt héten tizenegy embert vett őrizetbe azzal a gyanúval, hogy résztvevőket szerveztek és fizettek ukrán menekültközösségekhez kötődő tüntetésekre (Rzeczpospolita, Interia). A feltételezett módszer illeszkedik a mintához: helyi közvetítők politikailag érzékeny témákat használnak fel kisebb zavarok keltésére, kevés visszakövethető kapcsolattal.

A lengyel dosszié ennél szélesebb. Három állampolgár ellen kémkedés miatt emeltek vádat; az ügyészek szerint Oroszországnak dolgoztak, és NATO-telepítéseket derítettek fel. Az ABW olyan feltételezett határokon átnyúló szabotázsügyeket is vizsgált, amelyeket az Eurojuston, az uniós tagállami ügyészségeket összekötő ügynökségen keresztül koordináltak. Az orosz parancsnoki láncot bíróság előtt még nem bizonyították. Egyetlen országon belül azonban már az állítások köre is nehezen söpörhető félre.

Németország azt mutatja meg, milyen célpontokra irányulhatnak ezek a műveletek. 2024 áprilisában két német-orosz gyanúsítottat tartóztattak le, mert a hatóságok szerint amerikai katonai létesítményeket és közlekedési infrastruktúrát mértek fel szabotázs előkészítéséhez (Reuters). Német biztonsági beszámolók szerint katonai szállítmányokat alacsony szintű segítők figyeltek meg, nem kiképzett hírszerző tisztek (Tagesschau). Az észt biztonsági szolgálat arra figyelmeztet, hogy a Telegramon keresztüli közvetett beszervezés és az elrendelő kilétének elhomályosítása már a műveleti terv része (KAPO).

Ki tud ebből vádat csinálni?

Az eldobható ügynökökre épülő módszer határokon át működik. Az ellene fellépő intézmények többsége viszont nem. A nemzetbiztonsági szolgálatok nyomoznak, a nemzeti ügyészségeknek pedig bíróságon használható bizonyíték kell. Az Europol összehangolja a rendőrségi munkát a tagállamok között, de nem emel vádat. Az Európai Bizottság nemrég az Europol és az Eurojust megerősítését javasolta, hogy az uniós intézményrendszer jobban tudja kezelni az ellenséges államoktól érkező, határokon átnyúló fenyegetéseket (European Commission). A NATO ellenhibrid csapatokkal támogatja a szövetséges országok ellenálló képességét, de büntetőeljárásban nincs szerepe (NATO).

Lengyelországban már ügyészi szintű állítások vannak. Németországban hivatalos nyomozások futnak. Belgiumban egyelőre egyetlen őrizetbevétel ismert. Ahhoz, hogy ezekből közös, vádképes kép álljon össze, olyan határokon átnyúló együttműködés kell, amelyet Európa még csak épít.

A belga gyanúsított valószínűleg hamar eltűnik a hírekből. Az eldobható ügynököket eleve felejtésre tervezik. Amíg a hírszerzési mintázat és a bíróság előtt bizonyítható tényállás közötti távolság nem csökken, ez a módszer megőrzi az előnyét.