Belgium áfavita miatt elakadt 10 milliárd EUR-os költségvetése

Bart De Wever miniszterelnök célja, hogy 2029-ig mintegy 10 milliárd EUR-val javítsa az államháztartás helyzetét (Business AM). A kormány vezető miniszterei szombat délután ültek tárgyalóasztalhoz, este pedig megállapodás nélkül távoztak; a fő vita arról szólt, hogy a vásárlók fizessenek-e több áfát (De Standaard, RTBF). A koalíciós partnerek elfogadják a célt, azt viszont vitatják, hogy a terhet a vásárlók, a munkavállalók vagy a közszolgáltatások használói viseljék. Belgiumnak október 15-ig kell benyújtania költségvetési tervét az Európai Bizottságnak (Belgian Chamber).

A kasszánál szedett áfából csökkentenék a munkát terhelő adókat

Az áfa a vásárláskor, az ár részeként megfizetett forgalmi adó. A De Wevernek tulajdonított terv a legtöbb árura és szolgáltatásra érvényes általános kulcsot 21-ről 22 százalékra emelné. A jelenlegi 6 és 12 százalékos kedvezményes kulcs helyébe egyetlen, 9 százalékos kulcs lépne; a gyümölcs és a zöldség esetében a nulla százalék is szóba került (Brussels Times, RTL Info). A kormány még nem tette közzé, mely termékek melyik kulcs alá kerülnének, így a lista egyelőre nem végleges.

Az egyszerű számítás megmutatja, mekkora változást jelenthet az átalakítás. A De Morgen egy hipotetikus példájában egy bruttó 100 eurós, jelenleg 6 százalékos áfával terhelt termék 9 százalékos kulcs mellett körülbelül 102,83 euróba, nulla százalékos kulccsal pedig 94,34 euróba kerülne (De Morgen). A számítás azt feltételezi, hogy az üzletek teljes egészében áthárítják a változást a vevőkre, pedig ez nem mindig történik meg. Ugyanezzel a feltételezéssel a mostani 12 százalékos kulcs alá sorolt termékek kissé olcsóbbá, az általános kulcs alá tartozók pedig valamivel drágábbá válnának.

De Wever az áfabevételekből a munkát terhelő adókat csökkentené, arra számítva, hogy az olcsóbb foglalkoztatás több felvételre ösztönzi a cégeket (Brussels Times). Hogy egy háztartás végül jól jár-e, attól függ, mit vásárol, és mennyit nyer az adócsökkentésen; a terv egyelőre nem mondja meg, kik kapnák a kedvezményt. Az adócsökkentésre fordítható keret közben 4,5 milliárd EUR-ról 2,5 milliárd EUR-ra zsugorodott, miután mentességeket és ellensúlyozó intézkedéseket építettek be (De Standaard).

A CSC szakszervezet megbízásából készült szimuláció szerint egy átlagos munkavállalónak évi 348 EUR többletkiadást jelentene az átalakítás (CSC). Ez a szám a szakszervezet saját forgatókönyvéből származik, nem egy elfogadott csomagból.

Más megoldásokkal máshová kerülne a teher

A koalíció frankofón liberális pártja, az MR elutasítja, hogy a szükséges összeg egy részét a pénztárnál szedjék be. Elnöke, Georges-Louis Bouchez szerint az adóemelés a munkavállalókat és a középosztályt sújtja. Egy koalíciós szabályra hivatkozik, amely szerint az új adók legfeljebb a teljes költségvetési kiigazítás egykilencedét adhatják; ebbe a kiadáscsökkentés és a többletbevétel is beleszámít (MR).

Az MR saját számítása szerint a 10 milliárd EUR-ból 4 milliárdot már eldöntött intézkedések, 1,5 milliárdot a gazdasági növekedés, 4,5 milliárdot pedig kiadáscsökkentés adna (MR). A növekedésből származó bevétel beszámítása azt feltételezi, hogy a nagyobb gazdaság változatlan adókulcsok mellett több adót fizet be: ez előrejelzés, nem már rendelkezésre álló pénz. Az MR nem nevezte meg a lefaragandó kiadásokat, így egyelőre nem lehet tudni, kik veszítenének a tervvel.

A kiadáscsökkentésnek is vannak ellenzői. A koalíció két tagja, a Les Engagés és a flamand szocialista Vooruit nagyjából 2 milliárd EUR egészségügyi megtakarítást ellenez (RTL). A sajtóbeszámolók nem részletezik, hogyan érnék el ezt az összeget, ezért a következmények a tervtől függően magasabb betegterhek, hosszabb várakozás vagy kevesebb ellátás lehetnek.

Miért figyeli Brüsszel?

Az Eurostat adatai szerint Belgium államháztartási hiánya 2025-ben a GDP, vagyis az egy év alatt megtermelt összérték 5,2 százaléka volt, az államadósság pedig a GDP 107,9 százalékát tette ki (Eurostat). Az EU referenciaértéke a hiányra 3 százalék. A tagállami kormányok az Európai Unió Tanácsán keresztül 2029-ig adtak Belgium számára határidőt az általuk túlzottnak ítélt hiány kiigazítására (Council recommendation).

A heti határidő elmulasztása nem lenne példa nélküli: Belgium tavaly sem tartotta az októberi határidőt, a 2026-os tervet végül 2026. január 14-én nyújtotta be (Eurogroup). Az uniós szabályok nem írnak elő automatikus bírságot a késésért (Regulation 473/2013).

A késésnél nagyobb gond, hogy a hiány jóval meghaladja az uniós referenciaértéket, és a koalíció is egyetért abban, hogy csökkenteni kell. Abban viszont nincs megállapodás, hogyan osszák meg a kiigazítás terhét a pénztárnál áfát fizető vásárlók, az adócsökkentésre váró munkavállalók és az egészségügyi ellátást igénybe vevő betegek között. Amíg nem véglegesítik, mely termékekre milyen áfakulcs vonatkozik, azt sem lehet pontosan megmondani, mennyibe kerülne az áfaemelés egy-egy háztartásnak.