Berlin €203 milliárdot vesz fel

Németország 2027-es költségvetési tervezete 203 milliárd EUR új hitelfelvétellel számol, három külön kasszában: a rendes szövetségi költségvetésben, a védelmi alapban és az infrastruktúraalapban (Tagesschau, ZEIT). Berlin ezt a terhet egyelőre elbírja. A tízéves német államkötvény hozama nagyjából 2,98 százalék, miközben Franciaország hasonló futamidőre körülbelül 3,68 százalékot fizet (Boursorama).

A kérdés ezért nem az, hogy Németország képes-e finanszírozni az adósságot. Inkább az, mi szorul háttérbe, amikor a védelem kerül a költségvetési sor elejére, és Európa többi része tudja-e tartani ezt a tempót.

Három hitelcsatorna, egy szűkülő közép

A német alkotmányban szerepel a Schuldenbremse, vagyis az adósságfék: ez a szabály a gazdasági ciklus hatását kiszűrve csak nagyon korlátozott rendes szövetségi hitelfelvételt enged. Berlin nem törölte el a szabályt, hanem a nagy tételeket vezette ki alóla. A GDP 1 százaléka feletti védelmi kiadásokat már a plafonon kívül lehet finanszírozni, két különalap pedig a fő költségvetéstől elkülönítve vesz fel hitelt (ZEIT, taz).

A megoszlás így néz ki: 118,7 milliárd EUR új hitel a központi költségvetésben, 54,9 milliárd EUR az infrastruktúraalapból, 30 milliárd EUR a Bundeswehr-alapból (ZEIT, Reuters).

A védelmi kiadások önmagukban nagyjából 109,8 milliárd EUR-t érnek el. Az Ukrajnának szánt támogatással és a biztonságpolitikai tételekkel együtt az összeg körülbelül 130 milliárd EUR (ZEIT). Ezek a sorok védettek. Minden más a maradékért versenyez.

Lars Klingbeil pénzügyminiszter 21 milliárd EUR-s lyukat zárt be: a minisztériumoknál egyszázalékos kiadáscsökkentést írt elő, emelte a dohányadót, új műanyagterhet vezetett be, visszavágta a társadalombiztosítási támogatásokat, és hozzányúlt a 2019 előtti tartalékokhoz (Deutschlandfunk). A tartalékból 6,8 milliárd EUR-t használtak fel, így a következő évekre már csak 3,9 milliárd EUR maradt (Süddeutsche Zeitung). Ez a puffer gyakorlatilag elfogyott.

Ki fizeti meg valójában

A költségvetés legnagyobb sora a nyugdíjrendszer szövetségi támogatása, nagyjából 132 milliárd EUR-val (Süddeutsche Zeitung). A nyugdíjakhoz egyetlen koalíció sem nyúl szívesen. A kiigazítás ezért ott jelenik meg, ahol kisebb a politikai ellenállás: a fűtési támogatást elveszítő háztartásoknál, a szegényebb országok fejlesztési támogatásainál és azoknál a minisztériumoknál, amelyeknek támogatásokat kell lefaragniuk. Németország hivatalos fejlesztési támogatása, vagyis az ODA, 2029-re a nemzeti jövedelem 0,43 százalékára csökkenhet (DonorTracker).

Közben nő a kamatteher is. A szövetségi adósságszolgálat költsége a tervek szerint 41,9 milliárd EUR-ról 2027-ben 80,7 milliárd EUR-ra emelkedik 2030-ra (taz, Süddeutsche Zeitung). Amit az állam kötvénytulajdonosoknak fizet ki, azt nem vasútjavításra, iskolákra vagy későbbi adócsökkentésre költi. A BNP Paribas becslése szerint a német államadósság 2030-ra a GDP 71 százalékára nőhet, a tízéves hozam pedig 2026 végére 3,3 százalék körül lehet (BNP Paribas). A német állam működtetése tartósan drágábbá válik.

Az európai rés, amelyet ez megnyit

Németország finanszírozási előnye Franciaországgal szemben, vagyis a kötvényhozamoknál látható 0,7 százalékpontos különbség azt jelenti, hogy ugyanaz a védelmi euró Párizsnak mérhetően többe kerül. Az olcsóbban hitelt felvevő országok gyorsabban vásárolnak készenlétet. A magasabb hozamokkal szembesülő államok vagy drágábban adósodnak el, vagy mélyebben vágnak máshol, vagy olyan közös uniós finanszírozásra várnak, amely nem biztos, hogy időben megérkezik. Olaszországnak legfeljebb 14,9 milliárd EUR-s jóváhagyott uniós SAFE-hitelkerete van védelmi beszerzésekre, de a megállapodást még nem írta alá a Bizottsággal (Quotidiano Nazionale). A Fondation Robert Schuman arra figyelmeztetett, hogy ha Európa védelmét csak az eltérő erejű nemzeti mérlegekre építik, a kontinens kettészakadhat azokra, akik fel tudnak fegyverkezni, és azokra, akik nem (Fondation Robert Schuman).

A keleti szárnyon az lesz a döntő, hogy a német pénzből lesz-e tényleges katonai képesség. A Bundeswehr Litvániában 2 900 katonával, harckocsikkal és harci helikopterekkel gyakorlatozott (Bundeswehr). Berlin ugyanakkor továbbra is tervez amerikai fegyverbeszerzéseket, ami korlátozza az európai védelmi ipari láncok nyereségét (RMF24).

Ez a költségvetés finanszírozhatóvá teszi a német újrafegyverkezést. Azt még nem bizonyítja, hogy Németország európai védelmi kapacitást épít, és nem csupán a saját biztonságát vásárolja meg, miközben a szomszédai lemaradnak.