Berlin adósságból tömi be a lyukakat

A német kormány 2027 és 2030 között 838 milliárd EUR új hitelfelvételt hagyott jóvá: a pénzt védelemre, infrastruktúrára és klímavédelmi beruházásokra osztanák szét (BMF, DW). A lényegi kérdés az, hogy ebből valóban új vasutak, hálózatok és védelmi kapacitások épülnek-e, vagy Berlin részben csak arra használja az adósságot, hogy korábbi kiadásokat kiszervezzen a látható költségvetésből. Az első számok inkább az utóbbi irányba mutatnak.

A pénz nagy része nem új kiadás

Itt az addicionalitás számít: a hitelből felvett euró olyan beruházást finanszíroz-e, amely nélküle nem valósult volna meg, vagy csak kiváltja azt a pénzt, amelyet a kormány amúgy is elköltött volna a rendes bevételeiből?

Az ifo Intézet ezt a 2025-ös adatokon tesztelte, vagyis az első olyan évben, amikor Németország infrastruktúra-különalapja már működött. Berlin 24,3 milliárd EUR-t vett fel az alapon keresztül. A tényleges szövetségi beruházások azonban 2024-hez képest mindössze 1,3 milliárd EUR-val nőttek. Az ifo következtetése szerint az új adósság 95 százaléka nem vált többletberuházássá. A kölni IW Intézet 86 százalékos kiszorítást számolt. A pontos arány vitatható, az irány kevésbé: az „infrastruktúrára” felvett hitel nagy része a rendes költségvetés lyukait tömte be.

A pénzügyminisztérium közgazdásza, Armin Steinbach azzal válaszolt, hogy a kiadás mégis többletnek tekinthető, mert szűkebb pénzügyi mozgástér mellett nem történt volna meg. Ezt az érvelést a számlák alapján nem lehet ellenőrizni. A számlák azt mutatják, hogy a hitelfelvétel sokkal gyorsabban nőtt, mint a kimutatható beruházás.

A német adósságfék papíron érintetlen marad

A német adósságfék, vagyis az a alkotmányos szabály, amely a kormány strukturális hitelfelvételét a GDP 0,35 százalékában korlátozza, továbbra is érvényben van. Berlin azonban két csatornán keresztül a kiadások nagy részét kivezeti a korlát alól.

Az első a védelem és a biztonság: egy meghatározott küszöb felett ezek a kiadások teljesen mentesülnek a plafon alól. 2027-ben ez a mentesség a központi költségvetés 118,7 milliárd EUR-s új adósságából 85,4 milliárd EUR-t fed le. Az adósságfék így mindenre vonatkozik, kivéve a katonai kiadásokat.

A második csatornát a különalapok jelentik: a német Sondervermögen olyan költségvetésen kívüli keret, amely saját hitelfelvételi jogosultsággal rendelkezik. Az így felvett adósság nem jelenik meg az éves minisztériumi költségvetésekben, de az államháztartás mérlegében ugyanúgy ott van. Németország 2027-ben összesen több mint 200 milliárd EUR-t venne fel (BMF, Reuters via Marketscreener). Közben minden nem védelmi minisztériumnak 1 százalékos kiadáscsökkentést kell elviselnie. A közlekedési költségvetés 27,9 milliárd EUR-ról 26,4 milliárd EUR-ra esik (vergabeblog.de).

Az eurókötvény-ellentmondás

Németország azért engedheti meg magának ezt a mozgásteret, mert az államadóssága a GDP nagyjából 62,5 százaléka körül áll (Eurostat). Olaszország 135,3 százalékos adósságrátával és túlzottdeficit-eljárás alatt, vagyis az EU hiány- és adósságszabályait megsértő kormányokra vonatkozó eljárásban, nem rendelkezik hasonló térrel.

Ez az aszimmetria egyre önérdekkövetőbbnek mutatja Berlin álláspontját a közös uniós hitelfelvételről. Németország nemzeti szinten példátlan nagyságrendben adósodik el, miközben továbbra is blokkolja az eurókötvényeket, amelyek más tagállamoknak is hasonló fiskális mozgásteret adnának. Olaszország és Spanyolország most közösen szorgalmazza a közös európai adósságot.

A végrehajtás lesz a szűk keresztmetszet

A német adófizetők magasabb kamatterhet örökölnek: a tervezett adósságszolgálat 2026-ban 33,6 milliárd EUR-ról 2030-ra 82,1 milliárd EUR-ra nő (Surplus Magazin). A Scope Ratings becslése szerint a program évente 0,3–0,4 százalékponttal emelheti a növekedést, de csak akkor, ha a projekteket valóban meg is építik. A Bruegel arra figyelmeztet, hogy a nagyobb védelmi költségvetések összehangolt beszerzések nélkül nem hoznak létre hatékony gyártási kapacitásokat.

A legélesebb korlát ezért nem maga a pénz. A 2025-ös modernizációs költségvetés 36 százalékát nem költötték el, mert a tervezési kapacitás és a közbeszerzési tempó nem tartott lépést a kerettel. A 838 milliárd EUR igazi tesztje az lesz, hogy lesz-e belőle működő vasút, használható hálózat és tényleges katonai képesség. Ezt önmagában a költségvetési számtan nem garantálja.