Kíséret nélkül maradnak a fekete-tengeri hajók

Október 16-án a román mentőcsapatok újrakezdték a kutatást a Wine Trader tartályhajó hét eltűnt tengerésze után (Reuters). Október eleje óta kereskedelmi hajók süllyedtek el vagy gyulladtak ki Románia és Bulgária partjainál; mindkét ország az EU és a NATO tagja. Az egyes esetekben eltérő bizonyítékok utalnak arra, mi találta el a hajókat, a NATO és az EU pedig egyelőre nem jelentett be tervet a forgalom védelmére.

Amit Bulgária dokumentált, arról Románia nem tudott biztosat mondani

Az első hajó október 5-én süllyedt el a román partoknál. Románia belügyminisztériuma két halottról és 11 kimentett emberről számolt be, az okot azonban nem tudta megállapítani (MAI).

A bolgár esetekről biztosabb adatok állnak rendelkezésre, mert a kormány megnevezte a fegyvert. Szófia október 6-án azt közölte, hogy légi és tengeri drónok két kereskedelmi hajót támadtak meg az ország kizárólagos gazdasági övezetében. Ez a felségvizeken túli tengerrész, ahol az állam az erőforrások felett gyakorol jogokat, a hajóforgalmat viszont nem ellenőrzi (BTA). A két hajó egyike elsüllyedt.

Október 13-án újabb két hajót ért támadás; az eseteket a bolgár közlekedési minisztérium rögzítette (Bulgarian transport ministry). Egyikük, a HS Dignity elsüllyedt. A legénységéből öt embert kimentettek, 11 társukat eltűntként tartották nyilván (AFP).

A romániai esetek kevésbé egyértelműek. Október közepén a Yara J és a Wine Trader tartályhajó is kigyulladt Sulina kikötőjének közelében. A román hajózási hatóság első közleménye a Wine Trader fedélzetén keletkezett tűzről számolt be; a 12 fős legénységből öt embert mentettek ki, az okot azonban nem közölte (Romanian Naval Authority via AGERPRES).

Nicușor Dan elnök szerint drónok találták el mindkét tartályhajót. A kormányon belül azonban nem erősítették meg teljesen az állítását: Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter azt mondta, a katonai radarok nem jelezték, hogy drón tartott volna a Yara J felé (AGERPRES).

Oroszország hibáztatása még nem bizonyíték

Oana Țoiu román külügyminiszter Oroszországot teszi felelőssé azért, hogy veszélyessé vált a Fekete-tenger. Ez politikai ítélet arról, ki teremtette meg a kockázatot, és ezt könnyebb alátámasztani. Azt már nehezebb bizonyítani, ki indította az egyes drónokat; a kormányból eddig senki sem bizonyította ezt.

Rumen Radev bolgár miniszterelnök szerint Oroszország profitál a támadásokból, Szófiának azonban nincs elég bizonyítéka ahhoz, hogy megnevezze az elkövetőt (BTA). Dan október 16-án maga is azt mondta, hogy még korai lenne bizonyítani az orosz felelősséget (DC News). Eddig egyetlen közvetlen utalás jelent meg: egy névtelenséget kérő NATO-katonai forrás azt mondta a Reutersnek, hogy a Sulina közelében megtámadott tartályhajókat orosz drónok érték (Reuters).

A szövetségesek is óvatosan fogalmaznak. Franciaország október 15-én elítélte a támadásokat, de közölte, hogy nem tulajdonította a sorozatot Moszkvának (French foreign ministry). Bulgária technikai segítséget kért az EU-tól és a NATO-tól a drónok nyomon követéséhez.

Ki védhetné meg a hajókat?

Dan és Radev október 15-én találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral (To Brief). Rutte a NATO keleti peremén már telepített drónelhárító védelemre hívta fel a figyelmet. Kereskedelmi hajók kíséretét vagy járőrözést nem jelentett be (NATO).

A NATO bármilyen műveletéhez a tagállami kormányok egyetértése kell. A tagállamok nagykövetei várhatóan megvitatják a fekete-tengeri helyzetet (Radio Romania International). Bulgária NATO-harci repülőgépeket és drónelhárító rendszereket kért.

Az EU vezetői október 16-án a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladása mellett foglaltak állást (European Council). Elítélték a Bulgária és Románia partjainál történt támadásokat, de nem nevezték meg az elkövetőt. Egy külön megállapításban Oroszországot tették felelőssé az ukrán kikötők elleni tágabb hadjáratért. Haditengerészeti missziót nem indítottak.

Románia egyelőre egy segítségajánlatot kapott. Dan szerint egy francia műszaki csapat felajánlotta a támogatását, az EU-forrásból finanszírozott román légvédelem kiépülésére viszont még másfél-két és fél évet kell várni (Radio România Actualități). A segítség felajánlása még nem jelent a helyszínen állomásozó hajót vagy radart.

A rendelkezésre álló adatokból ennyi állapítható meg biztosan: Bulgária négy hajó elleni közvetlen dróntámadásról számolt be (BTA, Bulgarian transport ministry). A román tartályhajók kigyulladásának oka bizonytalanabb. Sem a NATO, sem az EU nem jelentett be műveletet a hajók védelmére. Amíg a szövetséges kormányok nem döntenek ilyen műveletről, az Ukrajna kikötői és a Duna felé tartó hajók legénysége maga viseli a kockázatot.