Román gáztöbbletet hozhat a Neptun Alpha

Románia partjaitól nem messze, 120 méteres fekete-tengeri vízmélységben már áll a Neptun Alpha: egy 16 500 tonnás, 225 méter magas tengeri kitermelőplatform, amely magasabb a legtöbb európai felhőkarcolónál, és nagyrészt személyzet nélkül működne (OMV, Trend). Az üzemeltetők, az OMV Petrom és a román állami kötődésű Romgaz szerint elkészült a partra vezető 160 kilométeres vezeték is; az első gáz 2027-ben érkezhet (The Diplomat, Agerpres).

Teljes kapacitáson a mező évente nagyjából 8 milliárd köbméter gázt adhat, ami csaknem megduplázná Románia jelenlegi, évi 9–10 milliárd köbméter körüli kitermelését (GTAI, Enerdata). A kitermelhető készletet körülbelül 100 milliárd köbméterre becsülik, a 4 milliárd eurós fejlesztési költséget pedig fele-fele arányban állja a két társaság (OMV). Ez már elég ahhoz, hogy Délkelet-Európa gázellátását átrendezze. Arra viszont nem elég, hogy az egész EU árszintjét érdemben megmozgassa.

A kereskedők már a gáz érkezése előtt lekötik a vezetékeket

A kereskedelmi érdeklődés legvilágosabban a magyar határon látszik. A csanádpalotai összekötővezetéknél, ahol a román gáz Magyarországra belép, 2032-ig minden fennmaradó szállítási kapacitást lekötöttek. A 2036-ig tartó időszakra már további 30–40 százaléknyi kapacitás is foglalt (Portfolio). Júliusban a Románia felől Magyarországra érkező gázáramlás napi 7,7 millió köbméteres rekordot ért el (Világgazdaság). Nyilvános, kifejezetten a Neptun Deephez kötött adásvételi szerződés egyelőre nem ismert, de a kereskedők úgy foglalják a szállítási útvonalakat, mintha a gáz megérkezése reális üzleti alap lenne.

Bulgária szintén készül. A Bulgartransgaz 2027–2028-ra évi 5 milliárdról 10 milliárd köbméterre növelné a Görögországból Bulgárián át Romániába vezető útvonal kapacitását (Mediapool, News.bg). Ez a folyosó a görög LNG-terminálokat, vagyis a cseppfolyósított földgázt fogadó kikötői infrastruktúrát köti össze Közép-Európával, és olyan délről északra tartó gázútvonalat ad a régiónak, amely korábban hiányzott.

Görögország helyzete kétértelműbb. A román tengeri gáz igazolja azt az infrastruktúrát, amelynek kiépítésében görög vállalatok is érdekeltek voltak, ugyanakkor olcsóbb román gáz esetén csökkenhet a görög LNG iránti jövőbeli bolgár és román kereslet (iefimerida).

Ki nyer, ki fizet, és mi nincs beárazva

A román kormány a projekt teljes élettartama alatt nagyjából 20 milliárd euró költségvetési bevétellel számol (Știripesurse). Az OMV részvényesei egy jelentős EU-n belüli kitermelési eszközhöz jutnak akkor, amikor új európai gázforrásból kevés van. Magyarország és Bulgária pedig hitelesebb alternatívát kap az orosz gázzal szemben, bár az alternatíva és a hosszú távra leszerződött mennyiség nem ugyanaz.

Az alacsonyabb fogyasztói számlákból egyelőre nem következik semmi automatikusan. A gáz összekapcsolt piacokon kereskedik, ezért a nagyobb román kitermelés önmagában nem húzza le az árakat. Románia erre már most is példa: olyan napokon is megugrottak a másnapi szállításra vonatkozó, úgynevezett day-ahead gázárak, amikor a belföldi termelés meghaladta a fogyasztást; az árakat ilyenkor is a tágabb európai piaci viszonyok mozgatták (Energy Focus Romania).

A projekt nyilvános gazdasági számításaiból hiányzik egy biztonsági tétel is. A platform ugyanabban a Fekete-tengerben áll, ahol a hónap elején az oroszországi Novorosszijszk termináljánál tankereket ért dróntámadások miatt Kazahsztán felfüggesztette a kőolajszállításokat (To Brief). Románia már most drónokat lő le a határai közelében. Bukarest szerint a 2027-es indulás előtt radarokra, drónvédelmi képességekre és szenzorokra van szükség a platform védelméhez (Marketscreener, Antena 3). Ez a költség nem szerepel a nyilvános bevételi előrejelzésekben.

A GTAI becslése szerint Romániának 2027 után évente 3–5 milliárd köbméter exportálható többlete lehet (GTAI). Ez elég Délkelet-Európa gázellátásának átrendezéséhez, de nem elég az európai árképzési rendszer újraírásához. A platform azt már bizonyítja, hogy Románia képes a gázt partra hozni. A nyitott kérdés az, ki veszi meg hosszú távú szerződésekkel, milyen áron, és mennyibe kerül egy óriási, nagyrészt személyzet nélküli szerkezet védelme egy katonailag vitatott tengeren.