A BND-ügy miatt szövetségesek vizsgálódnak

A BND-iratok kiszivárogtatása miatt két embert vettek őrizetbe; a szövetségesek is ellenőrzik az aktáikat

A BND, Németország külföldi hírszerző szolgálata belső irataiból csaknem 2000-et adott át August Hanningnak az egymást követő elnökök egyik hivatali munkatársa a szövetségi ügyészség gyanúja szerint, 2022 júniusáig (A szövetségi ügyészség közleménye). Hanning korábban maga is vezette a szolgálatot; a nyomozók egy másik ügyben, véletlenül bukkantak az iratok nyomára. Az ügyészség szerint egyes iratok alapul szolgálhattak a Hanning által egy külföldi hírszerző szolgálatnak átadott információkhoz, azt azonban nem tudják megerősíteni, hogy egy külön elemzés eljutott-e egy másik külföldi szolgálathoz (A szövetségi ügyészség közleménye).

Fizetett csatorna az elnöki hivatalból

A Manfred D.-ként azonosított munkatárs 2012 márciusától 2026 márciusáig több BND-elnök irodavezetője volt (A szövetségi ügyészség közleménye). A szövetségi ügyészség október 6-án jelentette be az ő és Hanning letartóztatását (AP).

Az ügyészség gyanúja szerint a két férfi abban állapodott meg, hogy a munkatárs pénzért továbbra is értékes BND-iratokat ad át Hanningnak. Hanning az anyagokat a kormányzati munkája után alapított tanácsadó vállalkozásában használta volna fel (A szövetségi ügyészség közleménye). A hivatalos közlemény sem ügyfelet, sem összeget nem nevez meg. Hanning és ügyvédei tagadják a vádakat (The Guardian).

Az ügyészség szerint az iratok között olyan feljegyzések is voltak, amelyekből a BND vezetői a kancellár hivatalában tartott rendszeres hírszerzési tájékoztatóikra készültek (A szövetségi ügyészség közleménye). Ezekből kiderül, mit tartottak a BND vezetői annyira fontosnak, hogy a kancellár elé vigyék. A feljegyzések így az ügynökség megállapításai mellett a prioritásait is megmutatják.

Az ügy nem a BND belső ellenőrzésének köszönhetően, hanem véletlenül került elő. 2025 szeptemberében a hamburgi ügyészek Hanningnál tartottak házkutatást egy másik nyomozás részeként (A szövetségi ügyészség közleménye). Az ott talált anyagokat később átadták a szövetségi ügyészségnek, amely ezek alapján építette fel a mostani letartóztatásokhoz vezető ügyet.

Két külföldi kapcsolat, az egyik továbbra sem igazolt

Az ügyészség két külföldi hírszerzési kapcsolatról számol be, és külön kezeli azokat. Az első esetben a gyanú szerint Hanning a kiszivárgott iratok felhasználásával elemzést írt egy külföldi szolgálat alkalmazottjának. Az ügyészek nem tudják megerősíteni, hogy az elemzés valóban eljutott hozzá (A szövetségi ügyészség közleménye).

Ez a bizonytalanság a gyanúsítás egy részét is megmagyarázza. A feltételezett bűncselekmények között szerepel a hazaárulás kísérlete: ez arra vonatkozik, amit Hanning az ügyészség szerint meg akart tenni, és nem bizonyítja, hogy az elemzés eljutott bárkihez külföldön.

A második állítás ennél tovább megy. Az ügyészség szerint Hanning több éven át politikai információkat adott át egy másik állam hírszerző szolgálata egyik munkatársának, részben az irodavezetőtől kapott dokumentumokra támaszkodva (A szövetségi ügyészség közleménye). Azzal is gyanúsítják, hogy egy külföldi hírszerző szolgálat megbízásából tevékenykedett. Egyik országot sem nevezték meg.

Azerbajdzsán a sajtóban került képbe. A Der Spiegel arról írt, hogy a nyomozók egy azeri hírszerzői kapcsolattal is foglalkoznak, akinek szánhatták az elemzést (WELT). A szövetségi ügyészség nem kommentálta a hírt (Reuters).

A WELT szerint a szövetségesek is átnézik az aktáikat

A külföldi aggodalom az információmegosztás szabályaiból fakad: a partnerek azzal az elvárással adnak át anyagokat a BND-nek, hogy azok német ellenőrzés alatt maradnak. A Reuters a Süddeutsche Zeitungra hivatkozva arról írt, hogy az iratok között Irán nukleáris programjáról, az orosz hadseregről szóló anyagok, valamint a szövetséges hírszerző szolgálatok által minősített információk is voltak (Reuters).

A WELT arról számolt be, hogy az MI6, a brit külföldi hírszerző szolgálat, a GCHQ, a brit elektronikus lehallgatásért felelős ügynökség, valamint több amerikai hivatal is átnézi, milyen anyagokat osztott meg Berlinnel (WELT). A lap Matthew Dunn volt MI6-tisztet is idézte, aki azt mondta: nagyon meglepné, ha az ügy ártana a BND-vel fenntartott kapcsolatoknak. Nyilvános beszámoló egyelőre nem nevezett meg konkrét brit vagy amerikai dokumentumot a lefoglalt iratok között.

Most két feladatot kell párhuzamosan elvégezni: az ügyészségnek bizonyítania kell a feltételezett bűncselekményeket, a BND-nek és partnereinek pedig fel kell mérniük, mi kerülhetett ki és kihez. Konstantin von Notz zöldpárti képviselő, a Bundestag hírszerzési felügyeleti testületének tagja arra kérte a kormányt, hogy gyorsan állapítsa meg a károkat. Martin Jäger, a BND elnöke szerint a szolgálat kiterjedt belső vizsgálatokat indított (Tagesschau).

Ha az ügyészség bizonyítani tudja az átadásokat, akkor éveken át érzékeny BND-iratok jutottak ki az egymást követő vezetők hivatalából. A nyomokat egy másik ügyben tartott házkutatás hozta felszínre, nem a szolgálat saját ellenőrzése. A per tisztázhatja a bűncselekmények kérdését. London és Washington abból nem fogja megtudni, mely saját anyagaik szerepeltek a lefoglalt iratok között; erre Jägernek kell választ adnia.