Bosznia elnökjelöltjei sem indítják el az EU-tárgyalásokat

A vasárnapi bosznia-hercegovinai választás előzetes adatai szerint Denis Bećirović, Darijana Filipović és Željka Cvijanović vezet a háromtagú államelnökségért folyó versenyben (AP, Večer). Egyik eredményt sem hitelesítették még. Az államelnökség nem irányítja az országot, így Bosznia elakadt EU-csatlakozási folyamatának előrelépése azon múlik, hogy a pártvezetők képesek-e kormányt alakítani, és elfogadni a hivatalos csatlakozási tárgyalásokhoz szükséges reformokat.

Az előnyök jelentősnek látszanak. 20:02-kor, a szavazóhelyiségek 80 százalékának feldolgozása után a HDZ BiH horvát jelöltje, Filipović 92 854 szavazattal vezetett, legközelebbi riválisa, Slaven Kovačević 55 475 voksot kapott (Klix). A bosnyák helyet Bećirović már megszerezte. Cvijanović a szerb helyért indul az SNSD színeiben; ez a szerbek körében meghatározó párt.

Az SNSD vezetője, Milorad Dodik a választás estéjén pártja győzelmét hirdette, és megköszönte Donald Trump, Vlagyimir Putyin, valamint Aleksandar Vučić szerb elnök támogatását (AFP). Dodik nem szerepelt a szavazólapon. A DW szerint egy, a főképviselővel szembeni engedetlenséggel összefüggő ítélet miatt hat évre eltiltották a közhivatal viselésétől. A főképviselő a békemegállapodás végrehajtását felügyelő nemzetközi tisztségviselő. Dodik így nem vehet részt abban a testületben, amely jóváhagyja a következő kormányt, de pártelnökként továbbra is ő szabja meg, mit kér az SNSD a kormányzati részvételért.

Kinek kell megegyeznie a kormányról

Az államelnökség kollektív államfői testületként működik, és irányítja a külpolitikát, kormányt azonban nem alakíthat. Jelöltet állít a Minisztertanács elnöki posztjára; ez a tisztség a boszniai állami kormány vezetőjének felel meg. A 42 tagú képviselőház ezután jóváhagyja az elnököt és valamennyi minisztert (OHR).

Az állami képviselőház mandátumainak megoszlásáról még nem közöltek adatot. Az előzetes számok Bosznia két entitásának parlamentjeire vonatkoznak: a bosnyák-horvát többségű Bosznia-hercegovinai Föderációéra és a szerb többségű Republika Srpskáéra. Az SNSD a Republika Srpska-i parlamenti versenyben 40,95 százalékkal vezetett; a Föderációban a bosnyák SDA 30,63, a HDZ vezette koalíció pedig 13,89 százalékot szerzett (DW). Ezekből az adatokból nem derül ki, ki szerez többséget állami szinten. Azt viszont megmutatják, mely pártvezetők képviselik majd a közösségeiket a kormányalakítási tárgyalásokon: az SNSD, az SDA és a HDZ BiH.

A HDZ BiH régóta kifogásolja a választási rendszert. Az államelnökség bosnyák és horvát tagját egyaránt a Föderáció választói választják, de mindenki csak az egyik tisztségre szavazhat (Dayton constitution, Annex 4). A párt szerint a nagyobb bosnyák választói tömb így a horvát tag személyéről is dönthetett, ahogy korábban Željko Komšić győzelmei esetében. Filipović győzelmével a HDZ BiH megszerezhetné azt a helyet, amelyet saját álláspontja szerint horvát jelöltnek kell betöltenie. Andrej Plenković horvát miniszterelnök október 2-án Mostarban kampányolt mellette, és azt mondta: ideje, hogy olyan ember képviselje a horvátokat, aki valóban őket képviseli (Index). Látogatásával egy uniós kormány nyíltan kiállt az egyik párt mellett, amely most a boszniai kormányról tárgyal.

A reformok, amelyek már elakadtak

Az EU ajánlata feltételekhez kötött. Az uniós vezetők 2024 márciusában döntöttek a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról, de a hivatalos folyamat elindítását ahhoz kötötték, hogy Bosznia teljesítse az Európai Bizottság által korábban meghatározott lépéseket (European Council). Több mint két évvel később a hivatalos tárgyalások még mindig nem kezdődtek el.

Az uniós forrásokhoz is ugyanezeken a reformokon keresztül vezet az út. Bosznia 113 intézkedésből álló Reform Agenda programot fogadott el; ennek teljesítéséért cserébe kaphat pénzt az EU Nyugat-Balkánra szánt Growth Plan programjából. A német politikai kutatóintézet, a Konrad Adenauer Alapítvány a választás előtt arról számolt be, hogy a Republika Srpska képviselői és a Föderáció négy kantonja akadályozta a program végrehajtását (KAS). Ezeket a területeket ugyanazok a pártok uralják, amelyek most a kormányról tárgyalnak.

A vasárnapi szavazás valódi tétje ez. Az államelnökség előzetes eredményeiből arra lehet következtetni, kik kerülhetnek az ország legmagasabb, főként reprezentatív tisztségébe. A kormányalakításról és az EU-tárgyalásokat hátráltató reformokról azonban nem ez a testület dönt. Ezekben az SDA, a HDZ BiH és az SNSD vezetőinek kell megállapodniuk; az utóbbi pártot olyan vezető irányítja, akit jogerősen eltiltottak a közhivatal viselésétől. Ha a koalíciós megállapodás nem viszi át az általuk vagy szövetségeseik által eddig akadályozott reformokat, az új kormány ugyanazt a patthelyzetet örökli, mint az elődje.