BPM €50 milliárdos MPS-fúziót javasol

A Banco BPM június 7-én egyesülést ajánlott a Monte dei Paschi di Sienának (MPS). Az ügyletből nagyjából 50 milliárd EUR értékű, 2 900 fiókkal működő bankcsoport jönne létre, a várt szinergiák értéke pedig 1,1 milliárd EUR (Corriere della Sera, Bloomberg). Ha végigviszik, mérlegfőösszeg alapján Olaszország második legnagyobb bankja jönne létre, közvetlenül az Intesa Sanpaolo mögött. Az Intesa néhány órán belül reagált: rendkívüli igazgatósági ülést hívott össze, hogy az Unipollal és a BPER-rel közösen ellenajánlatot készítsen elő (Il Fatto Quotidiano). Az olasz bankpiaci lépés így egy nagyobb európai verseny nyitánya is: a dél-európai bankok gyorsabban kezdenek méretet építeni, mint az északiak.

Francia bank olasz stratégiával

A Crédit Agricole, amely a Banco BPM 22,8 százalékát birtokolja, a BPM igazgatóságában egyhangúlag támogatta az ajánlatot (AdnKronos). Az egyesülés után a francia bank részesedése nagyjából 12,8 százalékra csökkenne, de egy jóval nagyobb pénzintézet legnagyobb részvényese maradna (Corriere della Sera). A számítás egyszerű: egy 50 milliárd eurós bank 12,8 százaléka többet ér, mint egy 20 milliárd eurós bank 22,8 százaléka. Olaszország második legnagyobb hitelezőjének meghatározó tulajdonosi pontja így egy francia bank lenne.

Róma számára az ügylet más problémát oldana meg. Az olasz pénzügyminisztérium még mindig 4,8 százalékot tart az MPS-ben, a 2017-es, 5,4 milliárd eurós állami mentés örökségeként; akkor az állam 68 százalékig jutott. Az egyesülés után ez a részesedés 2 százalék alá esne, vagyis a kormány úgy zárhatná le politikailag a bankmentést, hogy nem kellene a piacon részvényeket eladnia (Quotidiano.net). Giorgetti pénzügyminiszter évek óta ezt a kilépési útvonalat jelezte.

Dél-Európa konszolidál

Négy nappal a BPM bejelentése előtt Franciaország, Olaszország és Spanyolország közös javaslatot küldött az Európai Bizottságnak. Érvelésük szerint a bankpiac széttagoltsága nagyjából 230 milliárd EUR likvid eszközt köt le úgy, hogy az nem tud szabadon mozogni az eurózóna határain át (Euronews). A megoldásuk egy önkéntes rendszer lenne, amelyben a határokon átívelő bankcsoportok közösen kezelhetnék a tőkét és a likviditást; a jogszabályt 2027-re várják.

A BPM-MPS ügylet egy már elindult konszolidációs hullámba illeszkedik. A BPCE áprilisban lezárta a portugál Novobanco 6,7 milliárd eurós felvásárlását, amely több mint egy évtizede a legnagyobb határon átnyúló banki ügylet volt az eurózónában (Challenges). Az UniCredit 34,35 százalékot birtokol a német Commerzbankban, ajánlatának határideje június 16. (Finance Magazin). A mediterrán bankok méretet építenek. Az észak-európai szabályozók egyelőre nem tartják ezt az ütemet.

Ki fizet, ki nyer

A tervezett 1,1 milliárd eurós szinergia nagy része az átfedő fiókhálózat leépítéséből jönne: Lombardiában, Toscanában és Venetóban várhatóan mintegy 300 fiókot zárnának be (AskaNews). Létszámleépítési számokat nem közöltek, de a banki költségszinergiák túlnyomó része a munkaerőköltségből származik. A munkavállalók lennének az ügylet legkézzelfoghatóbb vesztesei.

Berlin közben nemzeti érvekkel blokkolja az UniCredit Commerzbankra tett ajánlatát, miközben elvben támogatja a bankuniót, vagyis az EU közös bankfelügyeleti keretét. Luis de Guindos, az EKB távozó alelnöke szerint Európának „valóban európai bankokra” van szüksége, ha versenyezni akar az amerikaiakkal (Bloomberg). Csakhogy a BPM-MPS még egyesülés után is alig érné el a JPMorgan piaci értékének 6 százalékát. A belföldi fúziók nemzeti bajnokokat hoznak létre, de nem zárják be az atlanti különbséget.

A dél-európai likviditás-összevonási törekvés most a német és a holland ellenállásba ütközik. Ugyanezek a kormányok több mint egy évtizede blokkolják az EDIS-t, az európai betétbiztosítási rendszert, amely közös védőhálót adna az eurózóna bankbetéteseinek (European Commission). E garancia nélkül a tőke nem szívesen lépi át a nemzeti határokat. Egy bank sem küld könnyen pénzt külföldi leánybankjához, ha válságban a fogadó ország betétbiztosításának teherbírása kérdéses. Dél-Európa nagyobb bankokat épít. Az északi tőke addig nem áramlik délre, amíg valaki nem vállalja a betétek mögötti végső garanciát. Ez a szereplő egyelőre hiányzik.