Brüsszel tartja a magyar 9 milliárd eurót

A magyar kormány augusztus 31-én azt közölte, hogy teljesítette mind a 27 jogállamisági és korrupcióellenes feltételt, amelyet Brüsszel a nagyjából 10 milliárd EUR befagyasztott helyreállítási forráshoz kötött (Euronews, DTEurope). Magyar Péter kormánya most arról próbálja meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy elég elemet bontott le a Viktor Orbán alatt kiépült jogállamisági rendszerből ahhoz, hogy megnyíljon a pénzcsap.

A teljesítés bejelentése azonban nem azonos a kifizetéssel. A Bizottság jelezte: addig nem tudja értékelni a magyar mérföldköveket, amíg Budapest hivatalos kifizetési kérelmet nem nyújt be. Ez egyelőre nem történt meg (Commission briefing).

A pénz az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéből, az RRF-ből érkezne. Ez a Covid utáni alap nem előre fizet: a tagállamok csak akkor kapnak pénzt, ha igazolják, hogy végrehajtották a vállalt reformokat és beruházásokat (RRF Regulation). Magyarország 6,5 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatása és 3,5 milliárd EUR hitele éveken át jogállamisági aggályok miatt maradt befagyasztva (Commission Hungary plan page).

Ebből ténylegesen csak körülbelül 920 millió EUR előfinanszírozás érkezett meg, vagyis olyan előleg, amelyet a teljes ellenőrzés előtt fizettek ki (HVG, ING). A fennmaradó 9 milliárd EUR sorsa a következő hónapokban dől el.

A pénzt most a naptár szabályozza

Három dátum számít. Augusztus 31. volt az utolsó nap, amikor Magyarország még olyan intézkedést hozhatott, amelyet a Bizottság beszámíthat a mérföldkövek teljesítésébe. Ettől kezdve új lépéseket Brüsszel már nem vehet figyelembe, még azoknál a kifizetéseknél sem, amelyeket korábban felfüggesztett (Commission closure guidance, PubAffairs Bruxelles).

Budapestnek szeptember 30-ig kell benyújtania a kifizetési kérelmet a bizonyítékokkal együtt. Ezután Brüsszelnek december 31-ig kell döntenie és fizetnie, ha a feltételeket teljesítettnek látja (European Parliament EPRS, 2EU Brussels).

A magyar feltételrendszer szokatlanul széles. A 27 vállalásból 21 a korrupció és az átláthatóság kezelésére vonatkozik, négy az igazságszolgáltatás függetlenségét érinti, kettő pedig az EU-s pénzek felhasználásának ellenőrzéséről szól (Euronews). Ahogy múlt héten megírtuk, a legutóbbi reform azzal bővítette a korrupcióellenes fellépést, hogy bárki kérheti az ügyészek által lezárt ügyek felülvizsgálatát.

A Bizottság most azt vizsgálja majd, hogy ezekből a törvényekből működő intézményi kontroll lett-e, vagy csak papíron jött létre egy újabb ellenőrzési réteg.

Mit bizonyít az alapítványi vagyon visszavétele?

A magyar bizonyítékcsomag legnagyobb tétele 1 284 milliárd forintnyi, nagyjából 3,2 milliárd EUR értékű állami vagyon visszavétele a közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól (Portfolio). Brüsszel azért kifogásolta ezeket az alapítványokat, mert az Orbán-kormány egyetemeket, vállalati részesedéseket és ingatlanokat vitt át gyengén ellenőrizhető kuratóriumokhoz. Magyarország most azt mutatja be, hogy az irányítás visszakerült az államhoz.

Ezzel azok a kuratóriumok és politikai hálózatok veszítenek, amelyek eddig a vagyont kezelték. A legnagyobb ilyen szereplő a Mathias Corvinus Collegium, Orbán kiemelt oktatási alapítványa. A vagyon miniszteri kontroll alá visszavitele ugyanakkor nem old meg minden elszámoltathatósági problémát: inkább az egyik ellenőrzési hiányt cseréli egy másikra (VG).

Önmagában a vagyonmozgásból még nem lesz beruházás. A magyar háztartások szempontjából az számít, hogy a Bizottság elfogadja-e a teljesítést, és ezzel megnyílik-e a 9 milliárd EUR RRF-forrás, amelyet többek között energiahálózati fejlesztésekre, vasútra és lakhatási programokra különítettek el (Commission Hungary plan page).

A határidőnek van következménye

Az RRF határideje nem technikai formaság. Románia már elfogadta, hogy 770 millió EUR-t elveszít, miután a pártok augusztus 31-ig nem tudtak elfogadni egy egységes közszféra-bértörvényt (Romania Insider, Bloomberg). Spanyolország az El Español szerint nagyjából 197 millió EUR-t bukott, miután Brüsszel nem fogadta el a dízeladó-kedvezmény kivezetésére javasolt alternatíváit. Egyik országot sem jogállamisági feltételek miatt büntették: egyszerűen nem teljesítették időben a vállalt mérföldköveket.

Magyarország ügye ennél nehezebb. A European Journal of Risk Regulationben megjelent tudományos elemzés szerint a magyar 27 feltétel szélesebb, mint a főként igazságügyi kérdésekre épülő lengyel csomag, ezért a bizonyítás is összetettebb (Cambridge University Press).

Lengyelország példája azt mutatta, hogy Brüsszel hajlandó jutalmazni a demokratikus korrekciót kormányváltás után. Varsónak ugyanakkor minden részlet előtt kérelmet kellett benyújtania, bizonyítékokat kellett adnia, majd meg kellett várnia a bizottsági értékelést (Rzeczpospolita).

Németország, az EU legnagyobb nettó befizetője, vagyis olyan tagállam, amely többet fizet be az uniós költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakap, évente nagyjából 18 milliárd EUR nettó hozzájárulással (Bundesbank), támogatni akarja Magyar reformfolyamatát. A német adófizetők felé azonban Berlinnek azt is igazolnia kell, hogy a feltételesség nem puszta politikai gesztus, hanem tényleges követelményrendszer (FAZ).

Magyarország tehát még nem szabadította fel a pénzt. A bizonyítékcsomagot letette Brüsszel asztalára. A Bizottságnak most azt kell eldöntenie, hogy a jogi korrekcióból működő ellenőrzés lett-e, és erre december végéig van ideje.