Brüsszel Temu-ból és kriptóból szedne €450bn-t

A Temu-csomagok, a kriptokereskedés és az online fogadás azért kerül be az uniós költségvetési vitába, mert Brüsszelnek új pénz kell, de nem akar egyszerűen nagyobb csekket kérni a tagállamoktól. Sajtóértesülések öt új bevételi forrásról szólnak, amelyek nagyjából 450 milliárd EUR-t hozhatnának a 2028-2034-es költségvetésben, de nyilvános jogszabálytervezet egyelőre nem igazolja sem a listát, sem a kulcsokat, sem az Il Fatto Quotidiano által említett bevételi számot.

Az adósság adott, az elnevezés politika

A törlesztési gondot a NextGenerationEU hozta létre. A járvány idején az EU közösen vett fel hitelt, az Európai Bizottság pedig már a COM(2021) 570 javaslatban amellett érvelt, hogy új uniós bevételekből kellene fedezni az adósságszolgálat egy részét, miközben csökkenne a nyomás a tagállami befizetéseken. Az Európai Unió Tanácsa ezt az irányt nyitva hagyta, amikor támogatta a saját forrásokról szóló módosított csomagot.

A mozgástér szűk. Az EU csökkentheti a programokat, több pénzt kérhet a kormányoktól, újra hitelt vehet fel, vagy olyan határokon átnyúló tevékenységeket adóztathat, amelyeket egy-egy tagállam önmagában nehezebben ér el. A kiszivárgott csomag az utóbbi megoldásra építene, mert a következő költségvetésben egyszerre kellene helyet találni Ukrajnának, a védelmi kiadásoknak, a versenyképességi programoknak és a régebbi uniós politikáknak.

Ezért váltak költségvetési kérdéssé az olcsó csomagok. Egy kis értékű importokra kivetett díj Brüsszelben uniós bevételként jelenhet meg, a választók viszont a kasszánál vagy a szállítási díjban találkoznának vele. A máltai európai parlamenti képviselők már Temu-, Shein- és AliExpress-vásárlásokra kivetett teherként írják le a tervet a Lovin Malta szerint.

A számla ahhoz kerül, aki kevésbé tud kitérni

A jogi fizető és a tényleges fizető nem feltétlenül ugyanaz. Ha a kriptoplatform fizeti a terhet, azt magasabb kereskedési díjakkal vagy a vételi és eladási ár közötti nagyobb különbséggel szedheti vissza. Ha a fogadási cégeket terhelik meg, az ügyfelek rosszabb oddsokkal vagy kevesebb promócióval találkozhatnak.

A csomagdíj ugyanígy működik. Brüsszel beszedheti a pénzt platformoktól, futárcégektől vagy importőröktől, de a teher ettől még beépülhet a fogyasztói árakba. A végső elosztás az alkupozíciókon múlik: a nagy platformok lenyelhetik a költség egy részét, a szállítók továbbháríthatják, az alacsony árréssel dolgozó eladók pedig közvetlenül a vásárlókra tolhatják.

A jelenlegi uniós bevételi rendszerben ezek a kiszivárgott elemek még nem szerepelnek. A rendszer ma vámokra, áfaalapú bevételekre, a nem újrahasznosított műanyag csomagolási hulladék után fizetett hozzájárulásra és a bruttó nemzeti jövedelem alapján számolt tagállami befizetésekre épül a 2020/2053-as határozat alapján. A Bizottság saját költségvetési bevételi oldala is ezt a rendszert írja le, nem egy elfogadott kripto-, fogadási vagy csomagdíjcsomagot.

A tagállami megosztottság ugyanebből következik. Ha az új uniós bevételek részben kiváltják a nemzeti jövedelem alapján fizetett tagállami hozzájárulásokat, a pénzügyminisztériumok mozgásteret nyernek. Ha viszont csak egy nagyobb költségvetést finanszíroznak, a nettó befizetőknek így is nő az uniós számlájuk, csak kevésbé látható csatornán keresztül.

Ez Németországnak és Hollandiának különösen fontos, mert rendszerint ők nyomják legerősebben a féket a költségvetés méreténél. Franciaország és Lengyelország is érintett, de más okból. Párizs a mezőgazdasági kiadásokat védené, miközben az államháztartása uniós nyomás alatt áll, miután a Tanács 2024 júliusában túlzottdeficit-eljárást indított több tagállam, köztük Franciaország ellen. Lengyelországnak közvetlen érdeke fűződik a kohéziós pénzekhez és az agrártámogatásokhoz, mert Varsó továbbra is központi gazdaságpolitikai eszközként mutatja be a 2021-2027-es uniós programot.

Minden fővárosnak vétója van

A legkeményebb korlát nem gazdasági, hanem jogi és politikai. A saját forrásokról szóló döntésekhez egyhangúság és tagállami jóváhagyás kell az EUMSZ 311. cikke alapján, a többéves uniós költségvetéshez pedig szintén egyhangúság szükséges az EUMSZ 312. cikke szerint.

Ez minden fővárosnak alkupozíciót ad. Egy kormány a csomagdíjról, a fogadásról, a kriptóról, a visszatérítésekről vagy a teljes kiadási szintről szóló vitát az egész költségvetés ügyévé emelheti. Brüsszel olyan bevételeket keres, amelyek kevésbé látszanak tagállami csekknek, de végül a kormányok döntik el, hogy ez a politikai csomagolás működik-e.

A kiszivárgott 450 milliárd EUR ezért jogszabálytervezet nélkül inkább tárgyalási jelzés, mint kész adóterv. Az adósságot törleszteni kell. A nyitott kérdés az, ki kapja meg a számlát, és mennyire egyértelműen látják majd ezt a választók.