Rendszerszintű túlárazást talált a hatóság

A magyar Integritás Hatóságot azért hozta létre a kormány, hogy teljesítse az EU-s források felszabadításához szabott korrupcióellenes feltételeket. Most éppen ez az intézmény mondott ki olyasmit, ami gyengíti Budapest fő állítását: azt, hogy a megfelelő jogszabályokkal a rendszer képes megvédeni az uniós pénzt.

A hatóság szerint a magyar közbeszerzésekben a túlárazás nem pusztán egyedi visszaélésekből fakad, hanem a rendszer működésébe épült be. Akkor is fennmaradhat, ha az eljárás formálisan minden szabályt betart. Brüsszel számára így a kérdés már nem csak az, hogy Magyarország elfogadta-e a megfelelő törvényeket, hanem az is, hogy ezek a törvények ténylegesen védik-e az EU költségvetését.

Szabályos eljárások, szivárgó költségvetés

Az EU és a magyar kormány közötti megszokott kör sokáig papíron zajlott. Brüsszel kifogásokat emelt, Budapest törvényeket fogadott el, az Európai Bizottság pedig ellenőrizte, teljesültek-e a vállalások. Az Integritás Hatóság értékelése ezt a mintát bontja meg.

A jelentés olyan közbeszerzési piacot ír le, ahol a formai megfelelés együtt él a felduzzasztott referenciaárakkal, a gyenge versennyel és a visszatérő nyertesekkel. Vagyis egy eljárás lehet szabályos, miközben a közpénz továbbra is sérülékeny marad.

Ez azért fontos, mert az EU költségvetésvédelmi eszközei éppen ezt vizsgálják. A jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet alapján akkor lehet forrásokat korlátozni, ha a jogállamisági hiányosságok „kellően közvetlen módon” érintik vagy komolyan veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeit (eur-lex.europa.eu). Az Európai Unió Tanácsa, ahol a tagállami kormányok döntenek, 2022 decemberében ezen az alapon fagyasztotta be három magyar kohéziós program kötelezettségvállalásait közbeszerzési és korrupciós kockázatok miatt. A kohéziós pénzek az EU kevésbé fejlett régióinak felzárkóztatását szolgálják (consilium.europa.eu, ec.europa.eu).

Egy évvel később a Bizottság fenntartotta az intézkedéseket. Azt állapította meg, hogy a magyar jogalkotási és intézményi lépések után sem lehet kimondani: az EU költségvetését érintő kockázatok „teljesen megszűntek” (commission.europa.eu). Az Integritás Hatóság mostani megállapítása ehhez ad új, hazai forrásból származó bizonyítékot.

Három eszköz, három külön mérce

Brüsszel három külön úton tarthat vissza pénzt, és mindháromnál más jogi tesztet kell teljesítenie a Bizottságnak.

A jogállamisági feltételrendszerben a Bizottságnak össze kell kötnie a jogállamisági problémákat az EU költségvetési kockázataival. Az intézkedések elfogadásához vagy feloldásához minősített többség kell a Tanácsban, ahol a nagyobb tagállamok súlya nagyobb, és egyetlen kormány önmagában nem tud vétózni. Ez egyszerre jogi és politikai folyamat.

A kohéziós alapok ellenőrzése csendesebben működik. A közös rendelkezésekről szóló rendelet alapján a Bizottság megszakíthatja a kifizetéseket, visszakövetelhet pénzeket, vagy csökkentheti a jövőbeli allokációkat, ha súlyos hibákat talál abban, ahogyan egy ország az uniós forrásokat kezeli (eur-lex.europa.eu). Ehhez nem kell tanácsi szavazás. Elég lehet az auditokkal alátámasztott bizonyíték.

A helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz, vagyis az EU pandémia utáni alapja, az RRF egy harmadik pálya. Magyarország tervében jogállamisági „szupermérföldkövek” szerepelnek, ami azt jelenti, hogy az elfogadott reformok önmagukban nem elegendők, ha a végrehajtás nem meggyőző (commission.europa.eu). A 2026 augusztusi határidő, amely után a fel nem használt pénzeket törölhetik, szűkíti Brüsszel mozgásterét: kevesebb idő marad annak ellenőrzésére, hogy a reformok valóban működnek-e (cer.eu).

A precedens már túlmutat Magyarországon. Az Európai Parlament arra sürgette a Bizottságot, hogy fontolja meg a Magyarországgal szemben használt költségvetésvédelmi eszközök alkalmazását Szlovákiával szemben is, az ottani jogállamisági aggályok miatt (zpravy.aktualne.cz).

Mire van még szüksége a Bizottságnak

A jelentés bizonyíték, nem kapcsoló. Önmagában sem pénzt nem fagyaszt be, sem pénzt nem szabadít fel. Ahhoz, hogy bármilyen kifizetési döntés változzon, a Bizottságnak a megállapításokat konkrét jogi tesztekhez kell kötnie.

A rendszerszintű diagnózis számít, de az auditálható adatok még többet nyomnának a latban: az egyajánlatos közbeszerzések aránya, az összehasonlítható árakhoz mért túlárazás, vagy a nyertes vállalkozók koncentrációja. Ezekből lehet közvetlenebbül megmutatni, hogy a kockázat miként érinti az EU pénzét.

A költségvetési háttér sem mellékes. Az ANP/Reuters beszámolója szerint a magyar államháztartási hiány az uniós milliárdok beérkezése mellett is 7 százalék fölött maradhat. A korlátozások így egyszerre növelik a magyar költségvetési nyomást és védik az EU költségvetési integritását (nieuws.nl).

Az intézményi irónia elég erős. Magyarország az Integritás Hatósággal azt akarta bizonyítani az uniós partnereinek, hogy a rendszer képes ellenőrizni önmagát. Most ez a hatóság szolgáltatta az eddigi egyik legrészletesebb hazai érvet amellett, hogy a rendszer erre talán nem képes. Az fogja megmutatni az EU szabályainak erejét, hogy a Bizottság ezt felhasználható bizonyítékként kezeli-e, vagy csak hozzáteszi az évek óta gyűlő aggályokhoz.