Bulgária vétózhatja a 21. orosz szankciócsomagot

Formálódik az EU 21. szankciós csomagja Oroszország ellen. A diplomaták az orosz árnyékflottát, orosz bankokat és az Orosz Ortodox Egyházat vennék célba (Hromadske, S&P Global). Szófiában közben arról megy a vita, hogy Bulgária blokkolja-e a csomag egyes részeit Kirill pátriárka, illetve Lukoilhoz kötődő érdekek védelmében. Ez azért számít, mert egyetlen tagállam kifogása is megakaszthatja a szankciókat mind a 27 ország számára.

Ezt a sérülékenységet maguk a szerződések építették be a rendszerbe.

Hogyan állíthat meg egy kormány mindenki mást

Az uniós szankciók a közös kül- és biztonságpolitika alá tartoznak. Ez az a szerződéses terület, ahol a tagállamok a külpolitikát nem adták át Brüsszelnek, hanem nemzeti ellenőrzés alatt tartották. Az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikke főszabályként egyhangúságot ír elő: minden kormánynak igent kell mondania, különben nincs döntés (a Tanács szankciós magyarázója).

Az eljárás két lépésből áll. A kormányok először politikai döntést hoznak arról, kit és milyen indokkal szankcionálnak az EUSZ 29. cikke alapján. Ezután külön rendelet alakítja át a döntést kötelező gazdasági korlátozássá az EUMSZ 215. cikke szerint; ezt már a bankoknak és a vállalatoknak is alkalmazniuk kell az egységes piacon (Verfassungsblog). A vétó az első lépésnél ül. Ha egy főváros nem fogadja el a politikai döntést, a gazdasági gépezet el sem indul. A másik 26 tagállam itt nem szavazhatja le az ellenkezőt úgy, ahogy a legtöbb belső piaci szabálynál megteheti.

Egyetlen kormány, ha erős belpolitikai érdeket akar védeni, választás elé állíthatja a többieket: vagy engednek neki, vagy bukik az egész csomag.

Magyarország megmutatta, hogy ez működik

Budapest 2022-ben már kipróbálta ezt a taktikát. Magyarország azt követelte, hogy Kirill orosz ortodox pátriárkát vegyék ki az EU hatodik szankciós csomagjából. Az EU engedett, és Kirill nevét törölte a listáról, hogy megmentse a szélesebb megállapodást (Reuters, Politico). Magyarországnak nem kellett meggyőznie a többieket arról, hogy Kirill védelmet érdemel. Elég volt elérnie, hogy a név megtartásának ára magasabb legyen, mint az eltávolításáé.

A tanulság máshová is eljutott. Bulgária elnöke 2023-ban azzal fenyegetett, hogy megvétózza az orosz nukleáris szektort érintő szankciókat (Reuters). Most bolgár politikai szereplők a 21. csomagból Kirillhez és a Lukoilhoz kötődő elemek kivételét keresik; a Lukoil működteti Bulgária legnagyobb, burgaszi finomítóját (S&P Global). Ez a finomító a bolgár üzemanyag-ellátás egyik alapja, így Szófia mozgástere messze túlmutat a vallási szimbolikán.

Nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy Magyarország egyeztetné Bulgária mostani álláspontját (a Tanács Oroszország-szankciós oldala). A lényeg éppen az, hogy erre nincs is feltétlenül szükség. Ha egy kormány egyszer megmutatja, hogy egyetlen név körüli kifogással át lehet írni egy szankciós csomagot, minden olyan főváros érti az eszközt, amelynek van otthoni érzékenysége.

Az indokok eltérnek: energiafüggőség, finomítói kitettség, vallási kapcsolatok. A zsarolási pont ugyanaz. Magyarország és Szlovákia a hatodik csomagnál a vezetékes olajellátásra hivatkozva kapott kivételeket (a Tanács hatodik csomagról szóló közleménye). Az év elején a 20. csomagot is késleltették egy Ukrajnával folytatott vita miatt, mielőtt áprilisban visszavonták vétójukat (The Geopost). Nem kell hozzá szervezett blokk. Az egyhangúsági szabály önmagában megteremti a nyomásgyakorlás lehetőségét.

Mi nem világos még

A legnagyobb kérdés Bulgária követelésének formális státusza. A szerződéses mechanizmus és a magyar precedens ismert. Azt viszont egyetlen nyilvános tanácsi dokumentum sem erősíti meg, hogy Szófia hivatalosan kérte volna elemek törlését a 21. csomag tervezett mellékletéből. A bolgár politikai vitáról hazai média számolt be, a tanácsi tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak. Az dönti el, valódi blokkolásról vagy tárgyalási jelzésről van-e szó, hogy Szófia mit tesz, amikor a diplomaták elé kerül a végleges szöveg.

Húsz szankciós csomag után (a Tanács Oroszország-szankciós oldala) az EU komoly gazdasági nyomást épített ki Oroszországgal szemben. Minden új kör ugyanazon az egyhangúsági záron megy át. Ez tudatos szerződéses döntés: a tagállamok a külpolitikát nem akarták többségi logikára bízni. Az ára viszont nő. Valahányszor a másik 26 ország enged egy szűk kifogásnak, hogy megmentse a csomagot, a következő főváros is látja: az eszköz rendelkezésre áll, és az EU várhatóan inkább fizet, mintsem elveszítse az egész megállapodást.