EU-s deficitkorrekcióra kényszerül Bulgária

Az Európai Bizottság közvetlenül Bulgária eurócsatlakozása után túlzottdeficit-eljárást javasol Szófia ellen, így az ország első euróéves költségvetése máris kiigazítási menetrenddé válik. A deficit, vagyis az állami kiadások és bevételek éves különbsége a 2024-es GDP-arányos 3,0 százalékról 2025-ben 3,5 százalékra emelkedett; a Bizottság a 2026-os európai szemeszter tavaszi csomagjában 2026-ra 4,1, 2027-re 4,3 százalékot vár. Bulgária 2026. január 1-jén csatlakozott az euróövezethez, az Eurostat szerint, a Fakti pedig Luxembourgból arról írt, hogy a Bizottság továbbra is végig akarja vinni az eljárást.

Az államadósság, vagyis a korábbi hitelfelvételek felhalmozott állománya egyelőre mozgásteret ad Szófiának. A közadósság nő, de még messze elmarad az uniós adósságküszöbtől; a nyomást az éves hiány okozza. Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke a védelmi kiadásokra vonatkozó érvet is szűkítette: a 2025-ös katonai kiadásoknál alkalmazható a rugalmassági klauzula, amely enyhíti a többlet védelmi kiadások megítélését, de a 2026-os határátlépést már nem magyarázza teljes egészében a védelemre fordított pénz, a BTA beszámolója szerint.

A költségvetési számtan Szófiában landol

A kulcsszám most a nettó kiadás. Ez az állami finanszírozású kiadásokat jelenti az olyan tételek kiszűrése után, mint az uniós pénzek és egyes átmeneti költségek; a 2024/1263-as rendelet ezt teszi meg a fő kiadási mutatónak. Galab Donev miniszterelnök a parlamentben azt mondta, hogy a Bizottság a GDP 0,5 százalékának megfelelő nettókiadás-csökkentésre utalt, miközben a kiadások nagyjából 76 százaléka bérekre, szociális kifizetésekre és nyugdíjakra megy, beruházásra pedig körülbelül 24 százalék marad, a BTA szerint.

Ez az arány határozza meg a politikai konfliktust. Ha a kiadások 76 százalékát bérek és juttatások kötik le, az irodai spórolás nem viszi el a kiigazítást. Szófiának a lassabb bérnövekedés, a nyugdíjindexálás, vagyis a juttatások időbeli emelésének képlete, a szigorúbb adóbeszedés, a közbeszerzési vágások, a beruházások halasztása, az új hitelfelvétel vagy ezek kombinációja között kell választania. Mindegyik út másnak küldi a számlát: közalkalmazottaknak, nyugdíjasoknak, beszállítóknak, építőipari cégeknek, adófizetőknek vagy a későbbi költségvetéseknek.

Az adóbeszedés a tisztább út

Donev a bevételeket úgy növelné, hogy közben nem emeli a fő adókulcsokat. Fellépést ígért a szürkegazdaság, vagyis a könyveken kívül tartott üzleti tevékenység ellen, és javítaná az adóbeszedést, miközben azt mondta, hogy az alapvető adók és a társadalombiztosítási járulékok, tehát a juttatásokat finanszírozó bérterhek nem nőnek. A listáján közigazgatási összevonások, online szolgáltatások, kiadási korlátok és bérkontroll-eszközök is szerepelnek, a legtöbb hatással 2027-2028-ban, az Investor.bg beszámolója szerint.

Ez az út a szabálykövető cégeknek kedvez, mert azok a versenytársak, amelyek készpénzben, számla nélkül dolgoznak, elveszítik ár-előnyük egy részét. A közigazgatási megtakarítások más csoportot érintenek. A közszférában kevesebb állás vagy átszervezett hivatal jöhet, az állampolgárok pedig közvetetten fizethetnek, ha az összevont szolgáltatások lassabbak vagy nehezebben elérhetők lesznek.

Horvátország megmutatja, miért vonzó a kormányoknak a digitális adóellenőrzés. A fiskalizációs rendszer, vagyis a számlák és nyugták digitális rögzítése több mint 56 millió e-számlát dolgozott fel több mint 325 000 vállalkozásnál, köztük 96 000 kisadózónál, akik ingyenes alkalmazást használnak, a Poslovni szerint. Ez arra utal, hogy Bulgária adókulcsemelés nélkül is láthatóbbá teheti a rejtett tevékenységet. A kockázat a tervezésben van: ha a papírmunka nagy része a kis cégekre hárul, a politikai ár gyorsan megemelkedik.

A hitelpiacok figyelnek

Románia azt mutatja, milyen keményebb következménye lehet a halogatásnak. A Termene 2025-re 7,9 százalékos hiányról és GDP-arányosan 59,3 százalékos államadósságról írt; ez az a kombináció, amely megemelheti a hitelfelvételi költséget, vagyis azt a kamatot, amelyet a befektetők a hitelezésért kérnek. Málta a másik véglet: az eljárást megszüntették, miután a deficit tartósan a határérték alá került, a Bluewin beszámolója szerint.

Bulgáriának Romániánál nagyobb mozgástere van, mert az adóssága alacsonyabb, de a költségvetés szerkezete miatt a kiigazítás koncentrált lesz. A következő büdzsének meg kell mutatnia, mennyi jön az adóbeszedésből, a bérekből, a nyugdíjképletekből, a közbeszerzésekből, a beruházások időzítéséből vagy a hitelfelvételből. A túlzottdeficit-eljárás nyilvánossá teszi a számtant; Szófia továbbra is maga dönti el, kinek a jövedelme, szolgáltatása vagy haszonkulcsa nyeli el a költséget.