Bulgáriának 2029-ig kell feleznie a hiányt

Bulgáriának 2029-ig a most tervezetthez képest csaknem felére kell csökkentenie a költségvetési hiányát. Az Európai Unió Tanácsa túlzottdeficit-eljárás alá vonta az országot: ez az EU hivatalos korrekciós mechanizmusa azokkal a kormányokkal szemben, amelyek tartósan túllépik a közös költségvetési korlátokat (BTA, Tanács). Szófiának 2026. október 15-ig konszolidációs tervet kell benyújtania, vagyis meg kell mutatnia, kiadáscsökkentéssel, adóemeléssel vagy a kettő kombinációjával hogyan viszi a GDP 3 százaléka alá a hiányt az évtized végére. A döntés a következő három évre szűkíti a bolgár költségvetési mozgásteret.

A túlzottdeficit-eljárás nem bírság és nem büntetés. Az EU-szerződés 126. cikke szerinti felügyelt korrekciós pálya: az Európai Bizottság azonosítja a szabálysértést, a Tanács megerősíti, az érintett ország pedig kiadási korlátokat és rendszeres ellenőrzési pontokat kap. Bulgária esetében, amely 2025 januárjában vezette be az eurót, az eljárás későbbi szakaszai már pénzügyi szankciókat is hozhatnak. Brüsszelnek most tényleges nyomásgyakorlási eszköze van.

Mennyire szorít a kényszerpálya

Bulgária 2026-ra tervezett hiánya az EU által használt, teljes államháztartásra vonatkozó mutató szerint a GDP 5,4 százaléka. Ebbe a központi költségvetés, az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok egyaránt beletartoznak (BTA). Ez majdnem a duplája a 3 százalékos küszöbnek.

Az EU megreformált költségvetési szabályai alapján Brüsszel már nemcsak a végső hiányszámot nézi, hanem azt is, milyen gyorsan nőnek a kiadások. A Tanács a nettó kiadásnövekedést 2026-ban 4,2 százalékban, 2027-ben és 2028-ban 3,4 százalékban, 2029-ben pedig 3,2 százalékban maximálta (24 Chasa). Félévente jönnek az ellenőrzések (Digi24). Ha a Bizottság szerint Szófia nem lép érdemben, a Tanács szigoríthat a feltételeken.

Ki fizeti a kiigazítást

A pénzügyminisztérium költségvetési javaslatai már jelzik, hova kerülhet a teher. A munkajövedelmeknél emelnék a társadalombiztosítási járulékok felső jövedelemhatárát, vagyis azt a plafont, amelyig a bérterheket számolják; a közszolgák saját biztosításuk egy részét maguk fizetnék; és új minimálbér-képletet vezetnének be. A fogyasztásnál drágulnának az úthasználati matricák és a cigaretta. A tőkejövedelmeknél az osztalékadót 5 százalékról 10 százalékra emelnék (Fakti).

Ezekből még nem lett törvény. Az elosztási logika viszont már látszik. A magasabb bérjárulék csökkenti a nettó fizetést és növeli a foglalkoztatás költségét. A matrica- és dohányadó-emelés az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat arányosan erősebben érinti, mert a fix tételek nagyobb részt visznek el egy kisebb költségvetésből. A tőketulajdonosokat célzó egyetlen elem az osztalékadó megduplázása.

Bulgária független Költségvetési Tanácsa arra figyelmeztetett, hogy a 2026-os tervezet nem strukturális megtakarításokra, hanem kisebb kiigazításokra és adósságfinanszírozásra épít. A testület szerint az államadósság 2028 végére 51,1 milliárd euróra, a GDP 35,7 százalékára emelkedhet (Fakti). Ez még jóval az EU 60 százalékos referenciaértéke alatt van, de az irány egyértelműen felfelé mutat.

A román figyelmeztetés

Románia példája azt mutatja, mi történik, ha a kiigazítás elhúzódik. Bukarest 2020 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt, a határidőt pedig már 2030-ig tolták ki. Az EKB szerint Románia várhatóan 2027 vége előtt nem viszi 3 százalék alá a hiányát (EKB). A román jegybankelnök egyik tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy a hiányt jobb önként csökkenteni, mielőtt a piacok vagy az intézmények kényszerítik ki a tempót; szerinte önmagában a kamatkiadás már nagyjából a GDP 3 százalékát érte el (Agerpres).

A német sajtó Bulgária ügyét az euróbevezetés utáni szabályalkalmazásként értelmezi, nem külön elbánásként (FAZ). Egy monetáris unión belül Bulgária már nem tudja a valuta gyengítésével visszanyerni a versenyképességét. Az alkalmazkodás terhét ezért a bérekre, az adókra és a kiadásokra vonatkozó döntések viselik.

Az első valódi próba október 15-én jön, amikor Szófia a 2027-es költségvetési tervezettel együtt benyújtja a korrekciós programját. Ebből derül ki, hogy a kormány tartós megtakarításokat kínál-e, vagy megint olyan könyvelési megoldásokat, amelyek egy év számait javítják, miközben a következő év terhére vesznek fel újabb kötelezettségeket. A kiadási korlátokat másként érzik majd a nyugdíjasok, az alacsony bérű dolgozók, a közszféra alkalmazottai és a kisvállalkozások. Amíg ez az elosztási kép nem tisztul, a túlzottdeficit-eljárás brüsszeli számnak tűnik. Bulgáriában viszont költségvetés lesz belőle, amelynek következményeivel valakinek együtt kell élnie.