Bulgária 5.7%-os hiánya EU-eljárást hoz

Bulgária januárban belépett az euróövezetbe. Fél évvel később Szófia olyan 2026-os költségvetési tervezetet tett közzé, amely a konszolidált hiányt a GDP 5,7 százalékára teszi (BNR, Forbes Bulgaria). Az uniós plafon 3 százalék. Az Európai Bizottság már kezdeményezte a túlzottdeficit-eljárás megnyitását, vagyis azt a formális folyamatot, amellyel Brüsszel akkor lép közbe, ha egy tagállam költségvetése tartósan eltér az uniós szabályoktól (Európai Bizottság). Bulgária az euróbevezetéshez szükséges mutatókat részben egyszeri számviteli megoldásokkal teljesítette; az első eurós költségvetés most azt mutatja meg, mekkora rést fedtek el ezek a tételek.

A pénz, amelyet már elköltöttek

Bulgária az euróövezeti belépéshez részben jogszerű, de átmeneti eszközökkel javította a számait: előre beszedett bankadókkal és állami vállalati osztalékok belépési évre húzásával. Ezek a technikák több százmillió eurónyi jövőbeli bevételt hoztak előre. A pénz egyszer beérkezett, mostanra viszont elfogyott, a hiány pedig tartós különbséget jelez a bolgár állam bevételei és kiadásai között.

A június 24-én nyilvánosságra hozott tervezet a kiadásokat a GDP 45,3 százalékára, a bevételeket 39,9 százalékára teszi. Galab Donev pénzügyminiszter fokozatos korrekciót ígér: 2027-re 3,8 százalékos, 2028-ra 3,0 százalékos hiányt (BTA). Az EU saját, a teljes kormányzati szektorra vonatkozó módszertana szerint azonban a bolgár hiány 2028-ig 3 százalék felett marad (Európai Bizottság).

Valdis Dombrovskis biztos megerősítette, hogy az eljárás az uniós pénzügyminiszterek elé kerül formális döntésre (Fakti). Ezzel kötelező ajánlások és rendszeres ellenőrzés indul. Ha Bulgária nem mutat érdemi előrehaladást, az uniós fiskális szabályok a pénzügyi szankciókig engedik a szigorítást (2024/1263/EU rendelet).

Brüsszel már nemcsak a végeredményt, hanem a kiadásokat figyeli

A 2024 óta működő új fiskális keretben egy kormány már nem elégszik meg azzal, hogy alacsonyabb hiányt ígér. Brüsszel azt is meghatározza, milyen ütemben nőhetnek a nemzeti forrásból finanszírozott kiadások, kiszűrve a kamatkiadásokat és a konjunktúra ingadozásait (2024/1263/EU rendelet). Így az EU azt a kiadási pályát követi, amelyet a kormány ténylegesen irányítani tud, nem pusztán a végső hiányszámot, amelyet a növekedés és a számviteli hatások is elmozdíthatnak.

A szófiai költségvetés bevételnövelést és kiadásfékezést vegyít: 10 százalékos adót a szerencsejáték-nyereményekre, 30 százalékkal drágább útdíjmatricákat, magasabb társadalombiztosítási plafont és új személyes hozzájárulást a köztisztviselőknek (Forbes Bulgaria). Az automatikus közszféra-béremelések korlátozásától több mint 560 millió EUR megtakarítást várnak (Sega). A szakszervezetek már tiltakoznak. Ezek az intézkedések azonban százmilliós nagyságrendűek, miközben a hiányrés meghaladja a 7,2 milliárd EUR-t (Investor.bg). Ezt a költségvetést önmagában a bevételi oldal nem zárja be.

Kik fizetik meg a korrekciót

A teher jól azonosítható csoportokra kerül. A köztisztviselők új hozzájárulásokat fizetnek. A magasabb keresetűeket a megemelt társadalombiztosítási plafon érinti. Az autósok drágább úthasználattal szembesülnek. A szerencsejáték-nyertesek új adót kapnak. Bulgária legnagyobb szakszervezete, a CITUB szerint a hiányt nem a bérek és a nyugdíjak okozták, ezért a korrekciót sem ezeknek kellene viselniük (BTA). A költségvetési számok részben alátámasztják ezt: a 45,3 százalékos kiadási és a 39,9 százalékos bevételi arány közötti rés nem pusztán a friss béremelésekből nyílt ki.

Szófiának van egy valódi előnye: az államadósság nagyjából a GDP 30,1 százalékán áll, jóval az uniós 60 százalékos referenciaérték alatt (Fakti, Investor.bg). A bolgár probléma egyelőre kiadásvezérelt hiány, nem adósságválság. Románia mutatja, hová vezethet a tartós kisiklás: 2024-ben 9,3 százalékos hiány, jóval magasabb adósság, és 2030-ig elnyúló korrekciós pálya (Eurostat).

A Tanács formális döntése heteken belül várható. Szófia leírta a korrekciós pályát. Most be is kell szednie a bevételeket, fékeznie kell a kiadásokat, és meg kell mutatnia, hogy a 2028-ra ígért 3 százalékos visszatérés tartósabb alapokon áll, mint azok az egyszeri megoldások, amelyekkel Bulgária bejutott az euróövezetbe.