Bulgária NATO-védelmet kér a hajókat ért dróncsapások után

Bulgária vadászgépeket, légvédelmi rakétákat, drónelhárító rendszereket, járőrgépeket és szövetséges erők látható jelenlétét kérte a NATO-tagoktól a bolgár felségvizeken, miután drónok csapódtak a partjai előtt haladó kereskedelmi hajókba (BTA, Reuters). A Bulgáriához legközelebb eltalált hajót a felségvizeken kívül érte a támadás, a nyilvánosságra hozott kérés pedig nem tér ki arra, ki védené az ott közlekedő hajókat (Bolgár közlekedési minisztérium). A NATO nagykövetei jövő héten tárgyalnak a kérésről, de még semmit sem hagytak jóvá (Reuters).

Dimitar Stoyanov védelmi miniszter október 16-án azt mondta, levelet írt Mark Rutte NATO-főtitkárnak és a szövetség európai főparancsnokának, Alexus Grynkewichnek, és „a rendelkezésre álló teljes eszköztárat” kérte (Radio Bulgaria). Nem nevezett meg konkrét repülőgéptípust, létszámot, bázist vagy határidőt. Elismerte azt is, hogy a szövetségeseknek korlátozottak az erőforrásaik, Románia és a balti államok pedig ugyanezekre az eszközökre tartanak igényt.

Hol húzódik a tengeri határ?

Október 13-án három drón találta el a máltai zászló alatt közlekedő Chelsea 3 hajót Byala városától 17–18 tengeri mérföldre keletre; a legénység mind a 15 tagját kimentették (Bolgár közlekedési minisztérium). A helyszín Bulgária felségvizein kívül, a kizárólagos gazdasági övezetében van: Szófiának itt vannak gazdasági jogai, teljes szuverenitása azonban nincs. A felségvizek és a part védelmére bevetett vadászgépek, rakétaütegek és szövetséges hadihajók önmagukban nem érnék el azt a pontot, ahol a Chelsea 3-at eltalálták.

A veszteségek ezzel nem értek véget. Bulgária partjainál elsüllyedt egy másik hajó, a HS Dignity, az eltűnt 11 tengerész utáni kutatást pedig október 14-én lezárták (AP). Romániának is voltak veszteségei: a Wine Trader tanker október 15-én kigyulladt Sulina közelében, hét tengerész pedig eltűnt (Román Haditengerészeti Hatóság). Ez része annak a szélesebb támadási hullámnak, amelyről korábban beszámoltunk (To Brief).

Egyelőre nem bizonyított, ki indította a drónokat. Rumen Radev miniszterelnök szerint a támadások mintázata Moszkvára utal, de Bulgária ezt nem tudja bizonyítani. Oana Țoiu román külügyminiszter egyértelműen Oroszországot tette felelőssé (AGERPRES), Nicușor Dan román elnök viszont azt mondta, országuk műszaki eszközökkel nem tudja megállapítani, honnan érkeztek a drónok (HotNews).

Miért kér Szófia másoktól vadászgépeket?

Bulgária új vadászgépeket kapott, de egyelőre nem tudja harci bevetésre küldeni őket. Az F-16-osok már megérkeztek, a légierő parancsnoka azonban október 16-án azt mondta, még nem álltak harci szolgálatba (BTA). A védelmi minisztérium 2027-re tervezi a szolgálatba állításukat (Bolgár védelmi minisztérium).

Az uniós finanszírozás már elérhető, de lassan hoz kézzelfogható eredményt. Az Európai Bizottság 489,3 millió EUR előleget fizetett ki Bulgáriának a SAFE, az uniós védelmi beszerzéseket hitelező program mintegy 3,3 milliárd EUR-os hitelkeretéből (Európai Bizottság). A hitelekből beszerzési szerződéseket lehet kötni, de ettől ebben a hónapban még nem jelennek meg repülőgépek a Fekete-tenger fölött.

Mit hozhat a jövő heti ülés?

A nagykövetek az Észak-atlanti Tanácsban, a NATO legfontosabb politikai testületében tárgyalnak. A tanács konszenzussal dönt, így egyetlen szövetséges is megakaszthatja a határozatot (NATO). Ha egyetértenek, azzal vállalják, hogy a NATO válaszol, de fegyvereket még nem adnak át. A szövetségnek alig vannak saját vadászgépei: repülőgépeket és rakétaütegeket a tagállamoknak kell felajánlaniuk, így az dönthet érdemben, akinek van szabadon mozgósítható eszköze.

A nyílt tengeren közlekedő hajók védelme nehezebb feladat. Egy névtelen román védelmi forrás az AP-nek azt mondta, a román hadihajók légvédelme nem elegendő ahhoz, hogy drónfenyegetés közepette kísérjék a kereskedelmi hajókat (AP). A járőrgépek jobb képet adhatnának Bulgáriának a partoktól távol zajló eseményekről. A nyilvánosságra hozott kérésből viszont nem derül ki, hogy bárki kísérné vagy védené-e az ott közlekedő hajókat.

A kockázat a két part menti országon túl is érezteti a hatását. A Chelsea 3 máltai zászló alatt hajózott, ukrán és azerbajdzsáni tengerészeket szállított, és Moldova felé tartott. Az Európai Bizottság adatai szerint júliusban Ukrajna gabona- és olajosmag-exportjának mintegy 80 százaléka haladt át a Fekete-tengeren (Európai Bizottság). Ha a hajótulajdonosok és a legénységek veszélyesnek ítélik az útvonalat, az Ukrajna exportbevételeit és Bulgária kikötőit egyaránt sújtja.

Bulgária azért kér segítséget, mert saját vadászgépeivel 2027 előtt nem tudja betölteni a védelmi rést (Bolgár védelmi minisztérium). A nagykövetek jövő héten elvben megállapodhatnak arról, hogy a NATO lépjen, de arról a tagállami kormányok döntenek, mi repül és mi hajózik. A kérés Bulgária légterére, partvidékére és felségvizeire terjed ki. Szófiának és az eszközöket felajánló kormányoknak azt is tisztázniuk kell, hogy megvédik-e a kereskedelmi hajókat azokon a vizeken, ahol a Chelsea 3-at eltalálták.