Bulgária egyeztetést sürget a hajók védelméről

Bulgária leállította a Fekete-tenger partjainál drónokkal elsüllyesztett Alfa Watan legénységének keresését: a mentők sem túlélőket, sem holttesteket nem találtak (BNT). Rumen Radev miniszterelnök szerint nincs bizonyítéka arra, hogy megnevezze a támadót. A hajóforgalom védelméhez segítségül hívott szomszédos országok egyelőre nem jutottak közös megoldásra.

Október 6-án hajnalban légi és tengeri drónok támadtak meg két kereskedelmi hajót a bolgár part menti Byalától mintegy 70 tengeri mérföldre keletre, Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében (BTA). A togói zászló alatt közlekedő Alfa Watan elsüllyedt. A másik hajó, az Able kigyulladt, de a felszínen maradt; mind a 18 fős legénységét kimenekítették (bolgár kormány). A mentés első óráiról korábban írtunk (To Brief).

Az Alfa Watan keresése kevés eredményt hozott. Rumen Nikolov mentésirányító a Reutersnek azt mondta, hogy a feltételezések szerint 12, vélhetően szíriai ember tartózkodott a hajón. A mentőegységek csak egy felborult csónakot, három mentőtutajt és hajóalkatrészeket találtak; október 6-án 17 órakor leállították a kutatást. Nikolov szerint nem indítják újra (BNT).

Egy nappal korábban, északabbra, Romániánál is elsüllyedt egy hajó. A Royad Mammadov október 5-én gyulladt ki, majd süllyedt el Sfântu Gheorghe-tól mintegy 30 tengeri mérföldre délre; a legénység két tagja meghalt, 11 embert kimentettek (román belügyminisztérium, Reuters). A hajó üzemeltetője szerint a jármű az ukrajnai Izmajil dunai kikötőjéből indult Ravennába (Palmali).

Ukrajna orosz drónokat tett felelőssé (ukrán elnöki hivatal). A román hajózási hatóság rögzítette a tüzet és a süllyedést, de nem állapította meg azok okát (román hajózási hatóság az Agerpres közlése szerint). Mostanra két EU-tagállam vizein süllyedt el hajó ugyanazon a kereskedelmi útvonalon, a támadót pedig hivatalosan egyik esetben sem nevezték meg.

Kijev Oroszországot nevezi meg, Szófia egyelőre nem

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrán és a bolgár haditengerészet egyeztetései alapján a két hajót közös orosz légi és tengeri dróntámadás érte (ukrán elnöki hivatal). Radev ezt cáfolta, miután október 7-én összeült a bolgár nemzetbiztonsági tanács: azt mondta, jelentései nem utalnak közös vizsgálatra. Szerinte a hajók rakománya és útvonala alapján logikus feltevés, hogy Oroszország támadott, de bizonyíték nélkül Bulgária nem nevezheti meg Moszkvát (BNT).

A bolgár védelmi miniszter szerint a támadás kiindulópontját a drónok roncsai alapján lehetne megállapítani, ilyeneket azonban nem találtak (BTA). A szófiai orosz nagykövetség közölte, hogy az orosz hadsereg nem vette célba a hajókat (AP).

Az Ambrey tengeri kockázatelemző cég mindhárom esetben nagyon valószínűnek tartja az orosz felelősséget, a hajók dunai kereskedelmi kapcsolataira hivatkozva (Ambrey). Ez szakmai értékelés, de nem az a tárgyi bizonyíték, amelyet Radev szükségesnek tart. A bizonyítékot leginkább a kiégett Able és a tengerfenéken fekvő roncs rejtheti, ám ezeket még nem vizsgálták át.

Védelemre szóló felhívás, közös terv nélkül

A bolgár nemzetbiztonsági tanács sürgős egyeztetést javasolt Romániával és Törökországgal a kereskedelmi hajók közös védelméről. Emellett több megfigyelést és a drónelhárító rendszerek gyorsabb beszerzését szorgalmazta (BNR). Ezek ajánlások: a belföldi intézkedésekről Szófia maga dönthet, a közös védelemhez viszont Bukarest és Ankara beleegyezése is kell. Radev azt is javasolta, hogy román, török és amerikai segítséggel vizsgálják át az Able-t és a tengerfenéket; ez egyelőre csak terv.

A három ország már működtet közös haditengerészeti csoportot, amelyet egy 2024. januári megállapodás hozott létre az aknák eltávolítására (román haditengerészet). Nyilvánosan ismert feladata a hajózási útvonalakat fenyegető veszélyek felszámolása. Nincs nyilvános adat arról, hogy felhatalmazása lenne hajókonvojok kísérésére vagy támadó drónok lelövésére. Az Európai Bizottság Bulgária és Románia kérésére műholdfelvételeket adott át, de nem állította, hogy azok alapján azonosítható a támadó (Európai Bizottság).

A rendelkezésre álló adatokból egy szűk, de kellemetlen következtetés adódik: Bulgária, Románia és Törökország meglévő haditengerészeti együttműködésének nyilvánosan ismert feladatai között nem szerepel a kereskedelmi hajók drónok elleni védelme, Szófia közös fellépésre szóló felhívására pedig egyelőre nem érkezett ismert elfogadó válasz. Az ukrán dunai kikötők és az uniós kikötők között árut szállító hajók olyan útvonalon közlekednek, ahol már süllyedtek el hajók; a támadót nem nevezték meg, és nyilvánosan egyetlen erőt sem bíztak meg azzal, hogy megállítsa.