Bolgár–ukrán gáztranzit-megállapodás készül

Ha ősszel egy amerikai LNG-szállítmány kiköt Görögországban, majd novemberre ukrán tárolóba kerül, a gáz öt ország vezetékrendszerén halad át olyan irányban, amelyre ezeket a csöveket eredetileg nem használták. Ez ma közelebb van a megvalósuláshoz, mint bármikor azóta, hogy Oroszország politikai fegyverként kezdte használni a vezetékes gázfüggőséget. A kereskedelmi érdeklődés és a tényleges szállítás között azonban még nagy a távolság.

A bolgár és az ukrán állami gázcégek, a Bulgargaz és a Naftogaz a hírek szerint kétoldalú megállapodás közelében járnak. Egy bolgár képviselő azt mondta, a felek „közel állnak a szerződés aláírásához”, de hozzátette: „semmit nem írtak alá”, és jogilag kötelező feltételek sincsenek (SEGA, Fakti). A mennyiség, az ár és a futamidő egyelőre nem nyilvános.

A folyosó papíron már létezik. Most már cégek is fizetnek érte.

A Vertikális Gázfolyosó nem egyetlen új vezeték. A görög, bolgár, román, moldovai és ukrán rendszereket kapcsolja össze meglévő és bővített infrastruktúrán keresztül, délről észak felé vezető kereskedelmi útvonallá. A jelenlegi kapacitás nagyjából évi 5,03 milliárd köbméter, az első bővítési cél 9,41 milliárd köbméter (Energy Industry Review, ZF).

Július elején a Sidirokastrónál, vagyis a görög–bolgár összekötési pontnál tartott első hosszú távú kapacitásaukciókon már valódi vevők jelentek meg. A 2026/2027-es gázévtől a 2029/2030-asig elérhető kapacitás mintegy 46 százalékát lekötötték (Energy World, OT). Ez már nem kormányzati sajtóközlemény: energiakereskedők fizetnek a jövőbeli vezetékhasználat jogáért.

A lekötés azonban csak hozzáférési jog. Nem jelenti azt, hogy bárki gázt vásárolt, napi szállítást nominált, vagy egyetlen köbmétert ténylegesen eljuttatott Ukrajnába. Románia még azt vizsgálja, elég alacsony-e a tarifa, vagyis a gáz rendszerhasználati költsége ahhoz, hogy a kereskedők tényleg ezt az útvonalat válasszák. A Görögországtól Ukrajnáig számolt költség a román szakaszon végrehajtott csökkentések után 5,85 EUR/MWh (Euro2day, Parapolitika). Lengyel vagy szlovák tranzitdíjakkal való közvetlen összevetés nélkül nem világos, hogy ez kereskedelmileg versenyképes-e.

Bulgária drága hibájából más infrastruktúrája lehet

Bulgáriának van a legegyértelműbb pénzügyi érdeke abban, hogy a folyosó működjön. A Bulgargaz egy 2023. januári szerződésben nagyjából napi 500 000 EUR fizetését vállalta török visszagázosítási kapacitásért, vagyis azért a jogért, hogy Törökországban az LNG-t ismét vezetéki gázzá alakítsák. Ezt a kapacitást alig használta. Tavaszra a török BOTAS felé fennálló tartozás körülbelül 360 millió EUR-ra nőtt (BTA). Májusban a tényleges szállítás mindössze 25 millió köbméter volt, miközben a szerződött kapacitás havi 154 millió köbmétert tett ki (EADaily).

Rumen Radev bolgár elnök és Recep Tayyip Erdoğan júniusi találkozója után a szerződést 15 hónapra befagyasztották: Bulgária csak a ténylegesen használt kapacitásért fizet, miközben a felek újratárgyalják a megállapodást (BNR). Iva Petrova energiaügyi miniszter szerint a rendezés nem terheli majd a bolgár állampolgárokat. Ezt a mérlegekben lehet majd ellenőrizni: ha a felhalmozott veszteségeket a Bulgargaz nyeli le, az adófizetők vagy a jövőbeli gázfogyasztók magasabb szabályozott tarifákon, illetve állami tőkejuttatáson keresztül mégis fizethetnek.

Ha az Ukrajnába tartó gáz valóban ezen a folyosón indul meg, Bulgária egy beragadt költségtételt tranzitbevételi forrássá alakíthat. Ez már elég erős ok arra, hogy Szófia a délről északra tartó szállításokban legyen érdekelt.

Ukrajnának tél előtt gáz kell. Jelenleg csak egy importút működik.

Ukrajna alapcélja, hogy a fűtési szezon előtt 14,6 milliárd köbméter földgáz legyen a föld alatti tárolókban. Ehhez a jelenlegi árakon becslések szerint 3,2–3,8 milliárd EUR értékű importra van szükség (DiXi Group). Július elején a tárolókban 12,04 milliárd köbméter volt, miközben import csak Lengyelország felől érkezett, napi 0,8–1,6 millió köbméteres ütemben (UEEX). Az EU 500 millió EUR értékű EBRD-garanciát mozgósított a készletek feltöltésének támogatására (European Commission).

A második importirány azért számít, mert egy vezeték önmagában nem jelent ellátást. Ha a tarifák, a szerződések vagy a várható kereskedői árrések nem indokolják a használatát, a kapacitás kihasználatlan marad. Az északi, lengyel irány legutóbbi hosszú távú kapacitásaukciója foglalás nélkül zárult (TelegrafUA). A déli útvonal ezért Ukrajna reális alternatívája.

Amit a számok alapján ki lehet mondani

A folyosó kereskedelmileg hihető, de működés közben még nem bizonyított. A cégek már fizetnek a jövőbeli hozzáférésért. Bulgária BOTAS-megállapodásának befagyasztása megteremti a pénzügyi ösztönzőt. Ukrajna tárolói igénye vevői oldalt ad. Görögország LNG-kapuszerepet nyerhet, Bulgária kiutat találhat egy veszteséges szerződésből, Románia pedig tranzitüzlethez juthat.

A nyilvános adatokban ugyanakkor még nincs aláírt szállítási szerződés, nincs mért délről északra tartó fizikai áramlás, és nincs végponttól végpontig beadott nomináció. A bizonyíték akkor érkezik meg, amikor az ukrán tárolói adatokban délről érkező betárolás látszik.