Cernavodă leállása öt hálózatot feszít

Románia kedden 19:25-kor több mint 8 000 MW villamos energiát fogyasztott, miközben a hazai erőművek 5 873 MW-ot termeltek. A különbséget, nagyjából 2 150 MW-ot, importból kellett fedezni (Agerpres, Adevărul). Ez a hiány most tovább nőhet: Románia megkezdte a cernavodăi atomerőmű 2-es blokkjának leállítását előkészítő lépéseket, mert a Duna alacsony vízállása mellett már nem biztosítható biztonságosan a hűtés. A blokk az ország egyetlen működő atomreaktora, körülbelül 700 MW teljesítménnyel (Argus, Economica).

A következő napok valódi kérdése az, hogy öt ország mennyire tudja elosztani egymás között a szűkös esti áramot úgy, hogy közben senki ne fizessen aránytalanul nagy árat.

Miért számít a 19:00?

A gondot nem önmagában a kereslet, hanem az időzítés okozza. Napközben a naperőművek olcsó árammal töltik fel a hálózatot. Este 19:00 és 23:00 között viszont a légkondicionálók még mennek, a napenergia-termelés pedig gyakorlatilag eltűnik. Romániának, Magyarországnak, Bulgáriának és a környező országoknak ugyanabban a néhány órában van szükségük szabályozható erőművi termelésre vagy importra.

Románia hivatalosan jelezte Brüsszelnek és a szomszédos országoknak, hogy villamosenergia-válsághelyzetbe került. Ennek jogalapja a 2019/941-es uniós rendelet, amely ellátási kockázat esetén értesítési kötelezettséget ír elő a kormányoknak a Bizottság és a szomszédok felé (HotNews, Ziare). Az Európai Bizottság augusztus 11-én összehívta a villamosenergia-koordinációs csoportot, majd arra jutott, hogy a rendszer feszült, de stabil (European Commission, Digi24). Ez csökkenti az áramszünet kockázatát, az esti árakat viszont nem.

Az európai egységes villamosenergia-piac a piac-összekapcsoláson keresztül tereli az áramot az olcsóbb zónákból a feszültebb piacok felé. Ez az automatikus mechanizmus addig mozgatja a határkeresztező kapacitásokat, amíg a vezetékek el nem érik a korlátjukat. Új megawattokat azonban nem tud létrehozni.

Ki ad el, ki vásárol?

Bulgária egyelőre a kedvezőbb oldalon áll. Dimitar Zarchev, az ESO diszpécserigazgatója szerint román és magyar kereskedők 3 500–4 000 MW bolgár határkeresztező kapacitásra nyújtottak be igényt (Mediapool). A bolgár helyzetnek ugyanakkor van felső korlátja: a kozloduji atomerőmű ugyanazon a folyón fekszik, Iva Petrova energiaügyi miniszter szerint pedig a jelenlegi dunai vízszint mellett még nagyjából másfél hétig működhet (DBR). A másnapi piaci árak a korábbi 100–120 €/MWh-ról 150–170 €/MWh közelébe emelkedtek, ami Bulgáriának átmeneti exportnyereséget hoz, de ennek jól látható a lejárati ideje (Mediapool).

Magyarország a legkitettebb vevő. A paksi atomerőmű, a magyar villamosenergia-rendszer fő alaperőműve, 11 napig fél teljesítményen működött, mielőtt visszatért volna teljes termelésre. Ez augusztus 4-én átlagosan 218 €/MWh-s esti importárat eredményezett. Egy órában 439 €/MWh-ig ugrott az ár, miközben 3 522 MW importáramra volt szükség (VG, Portfolio). A szlovák energiaszabályozó, az ÚRSO „szokatlanul feszült” regionális villamosenergia-helyzetre figyelmeztetett (STVR).

Romániában a háztartásokat egyelőre védi a rendszer. A kormány vészhelyzeti terve végső eszközként a nagy ipari fogyasztók lépcsőzetes korlátozásával számol 19:00 és 23:00 között (Agerpres). Ha azonban a szolgáltatók tartósan drágábban szerzik be a csúcsidőszaki áramot, ezek a költségek előbb-utóbb a lakossági szerződésekben is megjelennek. Szakértői forgatókönyvek szerint a másnapi piaci átlagár 850 és 1 800 lej/MWh között alakulhat, elszigetelt esti csúcsokban pedig 5 000 lej/MWh fölé is mehet (Economica, Adevărul).

Szén, helyreállítási pénz és a valódi alku

Bukarest a válságjelzést egy régi kéréshez kapcsolta: tovább működtetné a Rovinari 4 és a Turceni 5 szénerőművi blokkokat az eredetileg tervezett bezárási időpontokon túl (HotNews). A szénblokkok az esti csúcsoknál azért értékesek, mert a nap- és széltermeléstől függetlenül adnak áramot. Románia viszont a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervében vállalta a bezárásukat; ez az a reformcsomag, amelyhez az uniós helyreállítási források kifizetését kötik. Ha Bukarest visszafordítja ezeket a mérföldköveket, a Bizottság felfüggesztheti a kifizetéseket (Ziare).

Románia sürgősségi érvelését gyengíti, hogy a Bizottság szerint rövid távon nincs ellátásbiztonsági kockázat. A régiós hálózat várhatóan képes lesz fenntartani az áramellátást. Ennek ára azonban nem a bőséges kínálatból, hanem a magasabb importszámlákból, az ipari fogyasztás korlátozásának előkészítéséből és a tartalék szénerőművek körüli politikai alkuból látszik majd.