Wang Yi ritka svédországi látogatása

Kína külügyminisztere, Wang Yi június végén és július elején Dániában, Svédországban, Finnországban és Norvégiában járt. Több mint tizenöt éve nem volt ilyen magas szintű kínai diplomáciai körút az északi térségben (Politiken). Az időzítés nem volt mellékes: Peking első számú diplomatája olyan régióba érkezett, amelynek stratégiai helyzete Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával megváltozott. A körút néhány nappal azután kezdődött, hogy a brüsszeli EU–Kína kereskedelmi tárgyalásokon törékeny megállapodás született a párbeszéd fenntartásáról az októberi felülvizsgálatig (de.euronews.com).

A találkozók felszíne udvarias volt. A politikai jelentőségük inkább abban állt, hogy Peking azt mérte fel: a kétoldalú csatornákon keresztül lehet-e enyhíteni a brüsszeli döntések körüli európai hangulatot.

Összehangolt visszajelzés

Dánia jelezte a legegyértelműbben, hogy az északi kormányok nem különálló udvariassági látogatásokként, hanem közös politikai próbaként olvasták Wang Yi körútját. Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter két témát tett a napirend középpontjába: Kína szerepét Oroszország ukrajnai háborújának fenntartásában, valamint az EU és Kína közötti kereskedelmi egyensúlytalanságot. Azt akarta, hogy Wang Yi ne csak Koppenhágában, hanem minden északi fővárosban ugyanazt az üzenetet hallja (Politiken, BT/Reuters). Ha Peking abban bízott, hogy országonként eltérő engedményeket találhat, Koppenhága ezt a mozgásteret próbálta szűkíteni.

Finnország hasonló logikát követett. Elina Valtonen külügyminiszter az EU–Kína-kapcsolatok és az európai biztonság keretébe helyezte a találkozót, és Kína „konstruktív hozzájárulását” kérte mindkét területen (Ulkoministeriö, Yle). Helsinki nem kétoldalú újrakezdésként tálalta a megbeszélést. A beszélgetést az uniós álláspont mellé rendezte, nem azzal szemben.

Svédországban Ulf Kristersson miniszterelnök találkozóját a bebörtönzött svéd-kínai könyvkiadó, Gui Minhai ügye miatti civil nyomás kísérte. Ez emberi jogi réteget adott a látogatáshoz, és szűkítette Peking lehetőségét arra, hogy a kapcsolatokat melegebb hangon keretezze újra. A South China Morning Post az egész körutat úgy értelmezte, hogy Peking azt teszteli, a „transzatlanti zavarok” enyhíthetik-e Európa „északi héjáinak” álláspontját (SCMP). Elemzésként ez használható olvasat, de északi tisztviselő nyilvánosan nem beszélt ilyen nyelven.

Hogyan jut el a kétoldalú nyomás Brüsszelbe?

Az uniós hatásköri térkép magyarázza, miért számít a körút akkor is, ha látványos engedmények nem születtek. Az uniós kereskedelemvédelmi ügyeket, például a vámokat és a szubvencióellenes vizsgálatokat nem a tagállami fővárosok, hanem az Európai Bizottság viszi. Ez az uniós szerződések alapján kizárólagos uniós hatáskör (EUMSZ 207. cikk).

A kül- és biztonságpolitika másképp működik. Ott a Tanácsban, vagyis a tagállami kormányok uniós döntéshozó fórumán továbbra is egyhangúság kell. Ez azt jelenti, hogy minden fővárosnak megmarad a politikai szava, sok esetben pedig a vétója is (EUSZ 31. cikk).

Egy finn vagy svéd találkozóval Kína nem tud leállítani egy bizottsági szubvencióellenes vizsgálatot. Arra viszont használhatja a kétoldalú kapcsolatokat, hogy befolyásolja: Európa fenntartja-e a nyomást, vagy idővel halkabban kezeli a konfliktust. A mechanizmust Németország mutatja a legjobban. Wang európai egyeztetései után német beszámolók szerint Peking arra ösztönözte Berlint, hogy „racionálisabb” uniós álláspontot támogasson, miközben a német ipar továbbra is erősen kitett a kínai piacnak és az esetleges megtorlásnak (Zeit, zdfheute.de). A jogi hatáskör Brüsszelben marad. A politikai nyomás Berlinen keresztül érkezik.

Litvánia csendes elmozdulása

A tiszta „északi héják ellenállnak a kínai nyitásnak” történetet keletebbről bonyolítja a leginkább egy fejlemény. Litvánia 2021-ben az EU jelképes példájává vált Kínával szemben, amikor engedélyezte egy tajvani képviseleti iroda megnyitását Vilniusban. Kína erre leminősítette a diplomáciai kapcsolatokat, és gazdasági nyomást gyakorolt az országra. Litvánia most nyíltan a normalizálás lehetőségéről beszél (LRT, Lrytas). Litván beszámolók szerint a politikai cél az, hogy nagyjából hat hónapon belül helyreálljanak a kapcsolatok, bár ugyanebben a vitában szakértők ambiciózusnak nevezték ezt a menetrendet.

Ez a tágabb európai kép miatt fontos. Ha az a tagállam, amely a leglátványosabb árat fizette a Pekinggel való szembenállásért, most alkalmazkodási utat keres, más fővárosok is levonják a következtetést arról, megéri-e a Kínával való konfrontáció költsége.

Az ellenőrzött források alapján Wang Yi körútján egyetlen északi kormány sem tett konkrét engedményt. Nem jelent meg olyan közös nyilatkozat, amely módosította volna a tanácsi álláspontot. Kereskedelmi ügy sem mozdult el. Az októberi EU–Kína-felülvizsgálat lesz a következő érdemi próba: kitart-e a Bizottság alkupozíciója, vagy a kétoldalú csatornák addigra csendben meggyengítik a mögötte álló közös politikai akaratot.