Szűkülhet a vétójog a csatlakozási tárgyalásokon

Az Európai Bizottság október 6-án azt javasolta, hogy az EU kormányai a tagsági tárgyalások köztes szakaszairól egyhangú döntés helyett minősített többséggel határozzanak (bizottsági kérdések és válaszok, BTA). Így egyetlen tagállam sem fagyaszthatná be önállóan egy tagjelölt tárgyalásait, a végső felvételhez viszont továbbra is minden tagállam hozzájárulása kellene. A változtatáshoz azoknak a kormányoknak is igent kell mondaniuk, amelyek lemondanának vétójogukról. A javaslat a magyar vétó mögötti, Ukrajnával kapcsolatos vitát sem oldja fel.

Melyik vétó szűnne meg, és melyik maradna?

Az EU-tagságig hosszú tárgyalási folyamat vezet. A tárgyalásokat tematikus fejezetcsoportokra bontják. Egy fejezetcsoport megnyitásával az EU zöld utat ad a tagjelöltnek, hogy megkezdje az adott terület jogszabályainak hozzáigazítását az uniós szabályokhoz. Eddig a tagállami kormányoknak minden fejezetcsoport megnyitásáról és ideiglenes lezárásáról egyhangúlag kellett dönteniük, így bármelyikük nemet mondhatott (a Tanács magyarázó oldala).

A Bizottság a köztes szakaszokban minősített többségi döntést vezetne be: ehhez a 27 kormányból legalább 15-nek kell igennel szavaznia, és ezeknek az EU népességének legalább 65 százalékát kell képviselniük (az EU-Szerződés 16. cikke). Egyetlen ország így már nem akadályozhatná meg önállóan a továbblépést. A végső döntés szabálya nem változna: az EU-Szerződés 49. cikke továbbra is egyhangú kormányközi döntést, az Európai Parlament hozzájárulását és minden tagállam ratifikációját írja elő (az EU-Szerződés 49. cikke).

A javaslat egyelőre nem hatályos. Marta Kos bővítési biztos ajánlást terjesztett elő, amelyet a kormányok még nem fogadtak el. A Bizottság közleménye azt sem tisztázza teljesen, milyen jogi lépésekkel módosíthatnák az egyes tagjelöltek tárgyalási keretét, vagyis azt a szabálykönyvet, amelyről a kormányok a tárgyalások kezdetén megállapodtak (a közlemény teljes szövege).

A magyar vétó és az iskolák körüli vita

Magyarország magatartása mutatja, milyen helyzetet céloz a változtatás. Az European Pravda szerint Budapest július 17-én, szeptember 8-án és 29-én is elutasította a Bizottság értékelését Ukrajna két fejezetcsoportban mért felkészültségéről. Ennek elfogadása előzi meg a fejezetcsoportok megnyitását (European Pravda).

Budapest kifogásának van valós alapja. Az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága 2017-ben bírálta az ukrán oktatási törvényt, mert az visszaszorította a kisebbségi nyelvű középiskolai oktatást (Velencei Bizottság). A vélemény komoly, régóta fennálló aggályt rögzít, de nem mond ítéletet arról a törvényjavaslatról, amelyet Kijev most mérlegel.

A magyar Index a Financial Times beszámolójára hivatkozva azt írja, hogy Magyar Péter miniszterelnök arra kérte a diplomatákat, engedjék továbbhaladni az eljárást. Az Index szerint a teljesebb támogatás attól függ, megszavazza-e az ukrán parlament az október 12-re várt kisebbségi iskolai törvényjavaslatot (Index).

Minősített többségi döntés mellett Magyarország egyedül már nem állíthatná meg ezt a köztes lépést. Az iskolák körüli vita megmaradna, Budapest pedig Ukrajna végső felvételét továbbra is megvétózhatná. A szavazási szabályok más akadályokat sem oldanak fel: Észak-Macedónia továbblépéséhez az alkotmányt is módosítani kell, hogy a bolgárokat kisebbségként ismerje el. Ezt a feltételt a Tanács 2022-es kompromisszuma rögzítette, teljesíteni pedig csak a skopjei parlament tudja (tanácsi következtetések).

Kinek kell igent mondania?

A csomag a könnyebb tárgyalásokat a tagság utáni szigorúbb ellenőrzéssel kapcsolja össze. Ha egy új tagállam a csatlakozás utáni 15 évben súlyosan megsérti az uniós értékeket, büntetésekkel sújthatják, akár a tagállami kormányok közötti szavazati jogát is megvonhatják tőle (a közlemény teljes szövege). A jogsértés megállapítása után a szankciók automatikusan életbe lépnének, kivéve, ha minősített többség leszavazza őket.

A jelenlegi eljárás fordítva működik. Az EU demokratikus visszalépések szankcionálására szolgáló 7. cikke a kormányok egyetértését követeli meg a fellépéshez. Az Európai Parlament 2025-ben arra mutatott rá, hogy a Magyarországgal szembeni 7. cikk szerinti eljárásban 2018 óta kilenc meghallgatást tartottak, de a kockázat fennállását még formálisan sem állapították meg (Európai Parlament). Kos szerint az időkorlát megelőzi, hogy az új tagok tartósan másodosztályú taggá váljanak (The Guardian).

A szavazási szabály megváltoztatásához a kormányoknak le kell mondaniuk egy általuk eddig használt eszközről, álláspontjuk pedig eltér. A holland kormány támogatja a szigorúbb biztosítékokat, Tom Berendsen külügyminiszter azonban szeptember 29-én azt mondta a szenátusban, hogy Hága fontos csatlakozási döntéseknél megőrizné az egyhangúságot (holland szenátus). Arról nem beszélt, hogy egy fejezetcsoport megnyitása fontos döntésnek számít-e. Amíg a kormányok nem fogadják el a változtatást, és Kijev nem válaszol az iskolákról szóló kifogásra, a Magyarország által idén nyáron alkalmazott vétó továbbra is működik.