Új drónprotokollt hozhat a constanțai robbanás

Június 5-én egy ukrán tengeri drón besodródott Konstanca kikötőjébe, Románia legnagyobb fekete-tengeri kereskedelmi kapujába. A drón 10:27 és 10:28 között önmegsemmisítette magát. Ukrajna 09:54-kor értesítette a román hatóságokat, vagyis alig több mint fél órával korábban, amikor a válsághelyzet már folyamatban volt. Négy ukrán drón vesztette el a kapcsolatot Szevasztopol közelében; Kijev ezt orosz elektronikai zavarással magyarázta. A drónok automatikus önmegsemmisítési üzemmódba léptek, egyikük pedig eljutott egy NATO-tagállam civil kikötőjének egyik rakpartjáig.

Románia ideiglenes külügyminisztere, Oana Toiu július 5-én azt mondta, Bukarest és Kijev protokollról tárgyal: Ukrajna riasztaná Romániát, ha elveszíti az irányítást a drónjai felett, és úgy programozná az eszközöket, hogy azok még a román felségvizek elérése előtt megsemmisítsék magukat (HotNews). Ebből azonban csak akkor lesz valódi biztonsági mechanizmus, ha pontosan számon kérhető szabályok tartoznak hozzá.

Ki dönt Románia kikötőjében?

A NATO a keleti szárnyon légtérrendészeti feladatokat lát el, és képes fenyegetéseket követni. Egy tagállam saját kikötője felett azonban nem a szövetség hozza meg a beavatkozási döntéseket (NATO). A román légtér és a román felségvizek felett Románia gyakorol szuverenitást. Ha egy lassú, olcsó drón egy civil rakpart felé sodródik, a munkások evakuálásáról vagy egy terminál lezárásáról a román hatóságoknak kell dönteniük, nem a szövetséges parancsnoki láncnak.

Ehhez idő kell, és éppen ebből van kevés. A román védelmi minisztérium adatai szerint Oroszország teljes körű inváziója óta több mint 100 támadás történt a határ közelében, 29 alkalommal lépett be jogellenesen orosz drón a román légtérbe, és csak 2026-ban 15 légtérsértés miatt kellett 26 katonai-rendészeti riasztást elrendelni (Agerpres). Románia alacsony magasságon működő radarokat és elfogódrónokat kért a szövetségeseitől, mert a hagyományos légvédelem nem ilyen kicsi, lassú célpontokra készült (Straits Times). Emellett 24 német Skyranger 35 drónelhárító rendszert is rendelt (ArmyRecognition). A beszerzés azonban években mérhető, nem hetekben. Egy Kijevvel kötött kétoldalú protokoll gyorsabban zárhatná a rést, feltéve, hogy valóban létezik és működik.

Egy protokoll, amelyet senki sem lát

Aláírt szöveget eddig nem hoztak nyilvánosságra. A DW Romania szerint a korábbi galaci és konstancai drónincidensek után a hatóságok néhány napon belüli magyarázatot ígértek. A nyilvánosság végül válaszok helyett nyitott kérdéseket kapott.

Egy működő protokollnak alapvető ügyeket kellene rendeznie, amelyekről eddig nem beszéltek nyilvánosan. Hány percen belül kell Ukrajnának értesítenie Romániát, ha megszakad a kapcsolat egy drónnal? Pontosan hol kell aktiválódnia az önmegsemmisítésnek? Ki kapja a riasztást: a haditengerészet, a kikötői hatóság, a határrendészet? És ha a határ előtti robbanás törmeléke mégis megrongál egy hajót vagy kikötőzárat kényszerít ki, ki fizeti a kárt?

Litvánia jóval egyértelműbb választ adott ugyanerre a problémára. Június 30-án a parlament olyan törvényt fogadott el, amely alapján kártérítést kérhetnek a védelmi alapokból azok a civilek, akiket akkor ér kár, amikor litván vagy szövetséges erők jogszerűen lelőnek egy drónt. Az igényt három éven belül lehet benyújtani (LRT). Vilnius azonosította a felelősségi rést, törvényt írt rá, majd közzétette. A román protokoll ezzel szemben láthatatlan maradt azoknak a kikötői dolgozóknak, hajózási cégeknek és part menti lakosoknak, akik a rendszer hibájának árát viselnék. Ugyanez a rögtönzés látszik a NATO keleti peremén máshol is: Lettország és Finnország külön drónelhárító rendszereket és felelősségi szabályokat épít, közös minta nélkül (Euronews, Yle).

Románia ideiglenes védelmi minisztere, Radu Miruta azt mondta, a felelősség azokat terheli, akik a drónokat elindítják. Ez a megfogalmazás egyszerre tartja fenn az Ukrajnával vállalt szolidaritást és utasítja el, hogy a háborús átsodródás mindennapos kockázattá váljon. Csakhogy egy elv még nem kártérítési eljárás. Románia egy biztonsági tervet írt le, de magát a tervet nem mutatta meg. Amíg a protokoll feltételei nem nyilvánosak, Konstanca kikötői dolgozói és hajózási cégei egy olyan mechanizmusban kénytelenek bízni, amelyet nem láthatnak.