Alkotmányvita akasztja meg Románia €8.33bn fegyverüzletét

Romániának kilenc napja maradt arra, hogy 8,33 milliárd EUR értékben katonai szerződéseket írjon alá az EU új SAFE védelmi hitelprogramjából (Reuters via MarketScreener). Az útban most nem a pénz, hanem az alkotmányos vita áll: megtámadták azt a jogi keretet, amely alapján Bukarest szerződhetne. Ha a május 31-i határidő aláírás nélkül telik le, Románia elveszíti azt a mozgásteret, hogy az eszközök felének hazai gyártását követelje.

Mit ad a SAFE, és mit vesz el a határidő

A SAFE, vagyis a Security Action for Europe nagyjából úgy működik, mint az EU járvány utáni helyreállítási alapja: az Európai Bizottság a saját, erős hitelminősítésére támaszkodva vesz fel pénzt a tőkepiacokon, majd ezt hitelezi tovább a tagállamoknak, azok szokásos finanszírozási költségének körülbelül a feléért. Románia esetében ez nagyjából 3 százalékos kamatot jelentene a saját államadósságán fizetett mintegy 7 százalék helyett (Centre for European Reform). A hitelek 45 évre szólnak, tízéves türelmi idővel, vagyis a tőkét várhatóan csak 2036 körül kellene elkezdeni törleszteni (Breaking Defense).

Tizennyolc tagállam összesen mintegy 131 milliárd EUR jóváhagyott keretet kapott. Lengyelország a legnagyobb hitelfelvevő 43,7 milliárd EUR-val, és május 8-án már aláírta a megállapodását (Notes from Poland). Románia 16,68 milliárd EUR-val a második legnagyobb jogosult (milmag.pl).

Május 31. után a tagállamok már csak legalább egy partnerországgal közös beszerzésben vásárolhatnak eszközöket. Irineu Darău gazdasági miniszter ezt nyersen fogalmazta meg: a határidő után „már nem lesz ilyen erős beleszólásunk abba, hogy Romániába kerüljön a lokalizáció” (Mediafax). A közös beszerzés éppen ezt a nemzeti alkupozíciót gyengíti: egyetlen ország nehezebben írhatja elő, hogy hol legyenek a gyárak.

Bukott kormány, kapkodva elfogadott jogi keret

A román parlament április 29-én hagyta jóvá az első, 15-16 védelmi programból álló csomagot. Néhány nappal később, május 5-én egy ellenzéki koalíció 281 szavazattal megbuktatta Ilie Bolojan miniszterelnök kormányát (Agerpres). A távozó ügyvezető kabinet még megpróbálta átvinni a SAFE-szerződésekhez szükséges jogi keretet, de a hivatalos ülés lezárása után késői módosításokat is hozzáadott.

Most ezekre a módosításokra épül az alkotmányos kifogás. A PSD, vagyis a szociáldemokraták, akik a bizalmatlansági indítványt is vitték, azt állítják, hogy az ügyvezető kormány a menesztése után túllépte a hatáskörét. Külön kifogást nyújtott be az ombudsman is. A PSD szerint magát a SAFE-programot támogatják, de az eljárást törvénytelennek tartják. A jogvita így közvetlenül a végső határidő előtt tette bizonytalanná az egész folyamatot.

Ki kapja a szerződéseket, és mit gyártana Románia

Az elfogadott szerződések súlypontja a német Rheinmetall felé billen: az első, 8,33 milliárd EUR-s részlet nagyjából 68 százaléka hozzá kötődne, 232 Lynx gyalogsági harcjárművel, Skynex légvédelmi ütegekkel, járőrhajókkal és lőszerekkel (HotNews). A román állami fegyveripari vállalat, a ROMARM már jelezte: „az egyszerű licenc alatti összeszerelés nem fejleszt ipart” (Adevărul). Bolojan legalább 50 százalékos hazai gyártást ígért. Az továbbra sem dőlt el, hogy ebből mennyi lenne valódi technológiaátadás, és mennyi maradna összeszerelési munka.

Nem csak román probléma

Románia kapkodása nem egyedi. Olaszország 14,9 milliárd EUR keretet kapott, de még nem írt alá. Giorgia Meloni miniszterelnök május 17-én levelet küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, és az olasz részvételt ahhoz kötötte, hogy Brüsszel adjon költségvetési rugalmasságot az energetikai kiadásokra (Il Politico Web). A Bizottság ezt elutasította. Magyarország 16,2 milliárd EUR-s keretét továbbra sem hagyták jóvá (The Defense Post).

A program logikája egyszerű: a stabil kormányok és az erős beszerzési apparátussal rendelkező államok időben rögzítik a saját ipari előnyeiket. A széttöredezett politikai rendszerek kifutnak az időből. Románia, amelyet az S&P és a Fitch is BBB- besorolással és negatív kilátással tart nyilván (Economica.net), 16,68 milliárd EUR új adósságot venne fel úgy, hogy az államadóssága már közelít az EU 60 százalékos maastrichti küszöbéhez. E fölött a tagállamokra erősebb nyomás nehezedik a kiadások visszafogására.

Most az alkotmánybíróság dönti el, hogy Románia belefér-e a május 31-i határidőbe. A szerződések készen állnak. A pénz rendelkezésre áll. Minden nap, amely döntés nélkül telik el, Bukarest alkupozícióját gyengíti Brüsszellel szemben, a román gyárakét pedig a külföldi összeszerelő kapacitásokkal szemben.