Korrupció vitte el a költségvetés 20%-át

Viktor Orbán kormányzása alatt a magyar éves költségvetés ötöde korrupciós csatornákon tűnhetett el Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság vezetője szerint. A hatóságot az EU 2022-ben azért kényszerítette ki Budapestnél, hogy a befagyasztott uniós források egy részének felszabadításához legyen korrupcióellenes intézményi garancia. Bíró a teljes veszteséget 16 év alatt nagyjából 168 milliárd EUR-ra becsüli, de ezt maga is szakmai becslésnek, nem auditált adatnak nevezi.

Néhány nappal azután, hogy nyilvánosan beszélt erről, az Európai Bizottság 16,4 milliárd EUR felszabadításáról állapodott meg az új magyar kormánnyal. A pénz feltétele az augusztus 31-ig esedékes reformok teljesítése. Az EU jogállamisági feltételrendszere akkor engedi források befagyasztását, ha a jogállamisági sérülések veszélyeztetik az uniós pénzeket. Arra viszont nincs külön eszköze, hogy a kifizetés után ellenőrizze: a reformok a gyakorlatban is megtörténtek-e.

Zavaróberendezés és vitatott utasítások

Bíró szerint egy 2024. márciusi igazságügyi minisztériumi megbeszélés jól mutatja, hogyan kezelte az Orbán-kormány az ellenőrzést. Állítása szerint Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter arra utasította, hogy állítsa le a helyszíni vizsgálatokat, és Brüsszel felé igazolja a reformmérföldkövek teljesítését, függetlenül attól, hogy azok valóban teljesültek-e. Az asztalon katonai szintű lehallgatásgátló berendezés volt. Bíró nem tett eleget a kérésnek.

A két miniszter tagadja Bíró beszámolóját. Tuzson elismeri, hogy a találkozó megtörtént, de szerinte hatásköri egyeztetésről volt szó, nem a vizsgálatok leállításáról. Írásos jegyzőkönyv nincs. A hivatali autó használata miatt Bíró ellen indított büntetőeljárást ő politikai megtorlásnak tartja.

Egyszer használható nyomásgyakorlás

A feltételrendszer nem maradt hatástalan. Brüsszel 2022 decemberében 6,3 milliárd EUR kohéziós forrást fagyasztott be, vagyis olyan pénzt, amely a szegényebb régiók felzárkóztatását szolgálja. Ez szűkítette Orbán választás előtti költekezési mozgásterét. A pénzügyi nyomás hozzájárult ahhoz a politikai környezethez, amelyben Magyar Péter 2026 áprilisában választást tudott nyerni.

A gond akkor kezdődik, amikor a politikai változás már megtörtént. A Bizottság gyakran még azelőtt engedi el a pénzt, hogy ellenőrizné a reformok tényleges végrehajtását. 2023 decemberében 10,2 milliárd EUR-t szabadított fel már az Orbán-kormánynak, miután Magyarország papíron elfogadta az igazságügyi reformtörvényeket. Az Európai Parlament bíróságon támadta meg a döntést. Az EU bíróságának főtanácsnoka a döntés megsemmisítését javasolta, mert szerinte a Bizottság még azelőtt fizetett, hogy a reformok hatályba léptek volna. Az idén várható ítélet arról is szól majd, hogy a feltételrendszer jogi mérce-e, vagy politikai alku tárgya.

Ha a pénz egyszer elindul, nem kapcsol be automatikus utóellenőrzés. A pénzügyi nyomás felerősítheti a belpolitikai változást, de a kifizetés után önmagában nem tartja fenn az intézményi reformokat.

A minta a szomszédban is látszik

A magyar ügy már nem elszigetelt példa. Májusban az Európai Parlament 347:165 arányban fogadott el határozatot, amely jogállamisági aggályokat fogalmazott meg Robert Fico Szlovákiájával szemben. Fico felszámolta a szlovák Különleges Ügyészséget, és csökkentette a korrupciós bűncselekmények büntetési tételeit, vagyis több ponton Orbán korábbi mintáját követi. Az Európai Ügyészség, az uniós pénzekkel kapcsolatos csalásokat vizsgáló független EU-s szerv 149 aktív szlovákiai ügyet visz, az érintett kárérték becslések szerint meghaladja az 1 milliárd EUR-t.

Magyarországon közben több ügy nyitva maradt. Az augusztus 31-i határidőig 27 reformmérföldkövet kell teljesíteni, amit tisztviselők irreálisnak neveznek. Ha ez nem sikerül, Magyarország végleg elveszíti a 10 milliárd EUR-s helyreállítási részletet.

Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és a tervek szerint a testület 2021-ig visszamenően vizsgálódhatna. Az Európai Ügyészségről szóló rendelet azonban alapvetően előretekintő joghatóságot teremt, nem visszamenőlegeset. Még nem derült ki, hogy az Orbán-korszak korrupciós ügyeinek utólagos vizsgálata kiállná-e a jogi próbát.

Bíró Integritás Hatósága továbbra sem emelhet vádat. Vizsgál, dokumentál, ajánlásokat tesz. A vádemelés az ügyészségen és a bíróságokon múlik, amelyek függetlensége továbbra sem bizonyított. Az EU kikényszerítette a korrupcióellenes hatóság létrehozását, de nem adott neki olyan jogkört, amellyel a saját megállapításai alapján eljárhatna.

A kifizetés után nincs előre ütemezett felülvizsgálat. Nincs automatikus visszafagyasztási pont. A feltételrendszer ereje abban a pillanatban fogy el, amikor az átutalás teljesül.