Horvátország megtöri az EKB 26 éves négyes monopóliumát

Az Európai Központi Bank fennállása óta négy ország kezelte szinte saját helyeként az Igazgatóságot. Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország íratlan megállapodás alapján osztozott a posztokon, noha ezt semmilyen szerződés nem írta elő, és eddig egyetlen kívülálló sem törte át. Június 1-jén ez változik meg: Boris Vujčić, a horvát jegybank elnöke lesz az EKB alelnöke, a spanyol Luis de Guindos helyén. Horvátország 2023 januárjában vezette be az eurót. Az EKB 1998-as megalapítása óta a nagy négyesen kívüli ország még nem adott tagot a hatfős Igazgatóságba, vagyis abba a testületbe, amely a bank napi működését irányítja, és állandó szavazati joggal vesz részt a kamatdöntésekben (Global Banking & Finance, Euronews).

Spanyolország számított visszalépése

Spanyolország nem indult harcba a helyért. A Sánchez-kormány nem állított jelöltet, arra hivatkozva, hogy az informális szabály szerint ugyanabból az országból nem következik új tag ugyanarra a posztra. A valódi cél távolabb van: 2027-ben három igazgatósági mandátum jár le, köztük az elnöki. Christine Lagarde egyszeri, nyolcéves megbízatása abban az évben októberben ér véget. Spanyolország ezt a pozíciót akarja.

Madrid jelöltje Pablo Hernández de Cos, a spanyol jegybank korábbi elnöke, aki jelenleg a Nemzetközi Fizetések Bankját vezeti. De Guindos saját távozását átmeneti veszteségként állította be: „Spanyolország az euróövezet negyedik legnagyobb gazdasága, és meggyőződésem, hogy szerezni fog egy helyet” (Global Banking & Finance). A taktika belpolitikai kockázattal jár. Sánchez kisebbségben kormányoz, regionális vereségek gyengítették, a spanyol jegybank jelenlegi elnöke pedig a beszámolók szerint Hernández de Cos jelöltségének gyengítésén dolgozik.

A héják éltek a lehetőséggel

Vujčić azért tudott nyerni, mert monetáris politikai ösztönei egybeestek azzal, amit az északi euróövezeti államok kerestek. Az euróövezeti pénzügyminisztereket összehozó Eurogroup januárban, három szavazási forduló után jelölte őt, miután legyőzte a finn Olli Rehnt és a portugál Mário Centenót. Vujčić a szigorúbb, „héja” álláspontot képviseli: magasabb kamatokkal tartaná féken az inflációt. Ez pontosan megfelelt Németországnak, Ausztriának és a balti államoknak, amelyek ebben a pillanatban ilyen hangot akartak látni az Igazgatóságban.

Centeno, aki lazább monetáris politikát pártoló „galambként” ismert, nyilvánosan bírálta a portugál kormányt, amiért szerinte túl későn állt teljes súllyal a jelöltsége mögé. Egy hivatalban lévő jegybankelnöktől ez ritka nyilvános szemrehányás. Azt is megmutatta, hogy az EKB-s kinevezéseket ma már nemcsak a nemzeti alkuk, hanem a héja-galamb törésvonal is alakítja.

Az elnöki verseny, és aki nem szavazhat

A nagyobb tét 2027 októbere. Az EKB elnökét az Európai Tanács választja meg, vagyis az állam- és kormányfők döntenek róla. A döntéshez minősített többség kell: a tagállamok 55 százalékának támogatása úgy, hogy ezek az országok az EU népességének 65 százalékát képviseljék. Egyetlen ország sem vétózhat önállóan, de Németország és Franciaország külön-külön is képes blokkoló koalíciót szervezni. Spanyolországnak, Hollandiának és Németországnak is van jelöltje a pályán.

Egy szereplő teljesen hiányzik ebből a folyamatból: az Európai Parlament. Az euróövezeti polgárok által közvetlenül választott testületnek nincs formális szavazata arról, ki vezesse azt az intézményt, amely a kamatszintet meghatározza, és ezzel a hitelek, jelzálogkölcsönök és megtakarítások költségét alakítja. A Parlament meghallgatásokat tart, és nem kötelező erejű véleményt ad. A kinevezési hatalom a nemzeti kormányoknál marad. Egy olyan intézménynél, amelynek döntései huszonegy országban érnek el minden lakáshitelig és megtakarítási számláig, a választóknak nincs érdemi beleszólásuk abba, ki áll az élén.

Horvátország igazgatósági helye azt bizonyítja, hogy a kisebb euróövezeti államok is áttörhetnek, ha a politikai igazodás kedvez nekik. Hogy ebből tartós nyitás lesz-e, vagy csak egyszeri kivétel, teljes egészében 2027-től függ. Ha Spanyolország visszaszerez egy csúcspozíciót, és a nagy négyes újra zárja a sorait, Vujčić kinevezése lábjegyzetté válik: az első repedéssé egy gyorsan kijavított monopóliumon. Ha viszont a kisebb gazdaságok továbbra is versenyben maradnak, az EKB belső hatalmi térképe az euró indulása óta először valóban elmozdul.