Ciprusi kábel görög jelzésre vár

Kréta és Ciprus között valahol egy kutatóhajó arra vár, hogy továbbindulhasson. Ehhez Görögországnak hajózási értesítést kellene kiadnia, amely kijelöli és szabaddá teszi a munkaterületet. Amíg ez nem történik meg, Európa egyik legnagyobb tengeralatti villamosenergia-projektje ugyanott áll, ahol két éve: a partoknál elakadva, egy rendezetlen szuverenitási vita miatt.

A kábel, a hiányzó szakasz és a feltartóztatott hajó

A Great Sea Interconnector (GSI) feladata az lenne, hogy megszüntesse Ciprus elszigeteltségét: az ország ma az egyetlen EU-tagállam, amelyet nem köt villamosenergia-kapcsolat az európai hálózathoz. A kábel Krétától Ciprusig 1 208 kilométeren futna, helyenként közel 3 000 méteres mélységben. A beruházás becsült költsége 1,9 milliárd EUR (Enerdata). Az Európai Bizottság közös érdekű projektté nyilvánította, és csaknem 658 millió EUR támogatást ígért hozzá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, vagyis abból az uniós alapból, amely nagy infrastrukturális fejlesztéseket finanszíroz (Euronews, Cyprus Mail).

A tengerfenék feltérképezésének nagyjából 60 százalékával már végeztek. A fennmaradó 40 százalék olyan vizeken húzódik, amelyekre Görögország és Törökország is igényt tart (Greek News Agenda). Ez a hiányzó szakasz a projekt valódi politikai magja. Amikor 2024 júliusában egy olasz zászló alatt közlekedő kutatóhajó belépett a Kaszosztól és Kárpathosztól délre fekvő folyosóba, Törökország hadihajókat vezényelt a térségbe, a hajó pedig leállt. Azóta ezen a részen nem haladt tovább a felmérés (DW).

Franciaország részesedést vett, nem garanciát

Augusztus 5-én a francia infrastruktúra-befektető Meridiam többségi irányítást szerzett a projektcégben. A műszaki vezetés az IPTO, a görög villamosenergia-hálózati társaság kezében marad (Prime Minister of Greece). Az IPTO és a francia Nexans kábelgyártó külön megállapodása azokra a tengerfenéki felmérésekre vonatkozik, amelyeket a kábel lefektetése előtt el kell végezni. A Nexansnak már most is nagyjából 1,43 milliárd EUR értékű szerződése van a projektre (Energynews.pro, Powergame).

Párizsnak így egyszerre van tőkéje, ipari szerződése és diplomáciai kitettsége a kábelben. Beszámolók szerint Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök és Emmanuel Macron francia államfő arról egyeztetett, hogy az operatív döntések után minél előbb kiadják a hajózási értesítést (Cyprus Mail). A görög sajtóban megjelentek találgatások francia haditengerészeti kíséretről is, de ezt sem Párizs, sem Athén, sem Nicosia nem erősítette meg hivatalosan (RUA). A francia pénz növeli az akadályozás politikai árát. Azt viszont nem oldja meg, hogy Görögország következmények nélkül útnak indíthatja-e a hajót (Kathimerini).

Ankara álláspontja nem változott. Török tisztviselők szerint a Törökország által igényelt vizeken végzett tengerfenéki munkákhoz török engedély kell (Hürriyet). A jogvita nem puszta diplomáciai póz. Görögország és Ciprus az ENSZ tengerjogi egyezményére, az UNCLOS-ra hivatkozik, amely a tengeri joghatóság szabályait rögzíti, és szerintük a szigetek is létrehoznak kizárólagos gazdasági övezeteket. Törökország nem írta alá az egyezményt, és azt állítja, hogy ez nem érvényes ott, ahol egy sziget övezete átfedésbe kerül egy szárazföldi kontinentális talapzattal.

A török értelmezés szerint a Kréta és Ciprus közötti vizek Törökországhoz tartoznak. A görög értelmezés szerint a görög és a ciprusi tengeri övezetek összeérnek. Ebben a helyzetben egy tengerfenéki felmérés nem semleges műszaki lépés: olyan kábelnyomvonalat készít elő, amelyet az egyik fél később saját tengeri igényeinek igazolásaként kezelhet. Törökország 2024-es fellépése megmutatta, hogy Ankara a felmérési engedélyt tekinti a gyakorlati küszöbnek (Daily Sabah).

Ciprus fizetné a legtöbbet, miközben a legkevesebbet látja

A költségek 63 százalékát, vagyis nagyjából 786 millió EUR-t Ciprus viselné, mivel az EU utolsó elszigetelt villamosenergia-piacáról van szó (Euronews). Az IPTO szerint már elköltött 251 millió EUR-ból a ciprusi energiaszabályozó csak 32 százalékot ismert el megtéríthető költségként (ProtoThema). Stefanosz Stefanu ellenzéki vezető ezért azt kérdezte a pénzügyminisztertől, hogyan befolyásolja a Meridiam belépése a teljes költséget, a projekt életképességét és a fogyasztók terheit. A kérdés jogos: a ciprusi adófizetők és áramszámla-fizetők olyan kábelt finanszíroznának, amelynek következő fizikai lépése egy általuk nem irányítható konfliktustól függ.

Az európai hálózatüzemeltetőket koordináló ENTSO-E áprilisban megerősítette, hogy Ciprus esetében a GSI az egyetlen elismert összeköttetés. A szervezet elutasította, hogy Törökországon vagy Észak-Cipruson át vezetett alternatív útvonalat vizsgáljon (ENTSO-E). A Bizottság szerint az uniós elkötelezettség „teljesen egyértelmű”. A hajózási értesítés, amely ezt a gyakorlatban is próbára tenné, október körül várható.

Brüsszel eddig csaknem 658 millió EUR-t kötött le egy olyan kábel kijelölésére, finanszírozására és előkészítésére, amelynek következő lépéséhez egy kutatóhajónak olyan vizekre kell belépnie, ahová két éve egy nem uniós állam hadihajókat küldött. Az Európai Bizottság eddig energiaprojektként kezelte a GSI-t. A következő hajózási értesítés azt mutatja majd meg, hajlandó-e szuverenitási problémaként is kezelni.