A ciprusi áramkábel 2031-re csúszik

A Ciprust Görögországgal összekötni tervezett tengeralatti áramkábel beruházójába francia befektető szállna be, de a ciprusi energiahatóság még nem ismeri az ügylet feltételeit. A hatóság október 20-án közölte a parlamenttel, hogy az augusztus 26-án elküldött kérdéseire nem kapott választ. Egyúttal a várható befejezés dátumát 2030. január 1-jéről 2031. január 1-jére módosította (Cyprus News Agency). A kérdéseket a görög átviteli hálózatot üzemeltető ADMIE-nek küldte, amely a kábelt építő GSI tulajdonosa. A görög kormány augusztus 5-én jelentette be, hogy a francia Meridiam többségi részesedést szerez a GSI-ben (Greek government).

A ciprusi hatóság közben már arról dönt, a kábel mely költségei kerülhetnek a fogyasztók villanyszámlájára. A megállapodást viszont továbbra sem látta, így azt sem tudja, mennyi pénzzel járulna hozzá a Meridiam az építéshez.

Történt már tulajdonosváltás?

A szabályozóknak először azt kell tisztázniuk, létrejött-e egyáltalán az adásvétel. Poly Lemonares, a ciprusi energiaszabályozó hatóság (CERA) elnöke a képviselőknek elmondta: a kábel tulajdonlására és üzemeltetésére szóló engedély továbbra is az ADMIE-nél van, és egyik átruházását sem kérte senki (CNA). A görög kormány augusztusi közleménye sem vételárat, sem az ügylet lezárásának dátumát nem közölte (Greek government).

A Philenews szeptemberi tényfeltáró cikke szerint a CERA a görög szabályozóval, a RAAEY-vel közösen írt az ADMIE-nek. A teljes megállapodást kérték, és azt tudakolták, gazdát cseréltek-e már részvények, mennyit fizetett vagy fizetne a Meridiam, illetve a felek mekkora tőkét adnának az építéshez. Válasz nélkül a hatóságok nem tudják megítélni az ügyletet.

A részletek a szabályozók saját előírásai miatt is számítanak. A GSI az ADMIE-től kapott koncesszió, vagyis a kábel megépítésére és finanszírozására szóló szerződés alapján dolgozik. Egy 2024-es döntés szerint a két hatóságnak jóvá kell hagynia ezt a szerződést, mielőtt külső vevő részesedést szerez a GSI-ben; az ADMIE-nek pedig teljes ellenőrzést és felelősséget kell megtartania a projekt fölött (CERA decision 284/2024). Egy többségi tulajdonos rendszerint irányítani akarja a cégét. A megállapodásból derülhet ki, hogyan férne ez össze az ADMIE számára előírt szereppel.

Külön kérdés, ki fizeti az építkezést. A Meridiam a GSI részvényeinek 66 százalékát szerezné meg (CNA), ebből azonban nem következik, hogy az építési költségek ugyanekkora részét is állja. Nyilvánosan nem közölték, mennyi saját tőkét, vagyis a tulajdonrészért cserébe befektetett pénzt vállal. A beruházás uniós támogatásra is épít, az Európai Beruházási Bank pedig augusztusban még nem döntött a hitelről (Euronews).

Miért csúszik a kábel?

Az ADMIE még nem mérte fel teljesen a tengerfenéki nyomvonalat. A francia kábelgyártó Nexans felé sem adta ki a teljes körű munkakezdési utasítást (Full Notice to Proceed), amely életbe lépteti a szerződés hátralévő részét (ADMIE interim statements). A Nexans október 15-én Görögországban engedélyt kért a tengerfenéki felmérések folytatására (Reuters). A munkát olyan vizeken végezné, ahol Törökország már kétszer vitatta a felmérésekről szóló tengeri értesítéseket (To Brief).

Ki állja a számlát?

A jóváhagyott építési kiadások 63 százaléka Ciprusra, 37 százaléka Görögországra jut. Mindkét ország a hálózati díjakon keresztül szedi be a rá eső részt az áramfogyasztóktól. A villanyszámla ezen tétele a vezetékek és kábelek költségét fedezi, nem magát az áramot (CERA decision 284/2024).

A CERA ellenőrzi az elé terjesztett kiadásokat. Az ADMIE mintegy 302 millió EUR elismerését kérte, a hatóság ebből csak 82 millió EUR költségét találta megfelelően dokumentáltnak (CERA decision 280/2025).

A várakozás növeli a későbbi terhet. A már jóváhagyott, de a fogyasztóktól még be nem szedett kiadások után az ADMIE 8,3 százalékos finanszírozási hozamra jogosult, amíg a pénze meg nem térül (CERA decision 280/2025). Ez az ADMIE várakozását ellentételezi, és szintén a hálózati díjakból fizetik. Minél tovább tart a megtérülés, annál nagyobb lesz a fogyasztók végső számlája. A CERA októberben közölte, hogy a kábel teljes költségét egyelőre nem tudja megbecsülni (Philenews).

Az adófizetők külön kockázatot viselnek. Ciprus évi 25 millió EUR-t tervez fizetni az állami költségvetésből; az első részlet akkor esedékes, amikor Görögország kiadja a felmérések megkezdéséhez szükséges NAVTEX tengeri értesítést (Politis). Ez az összeg az általános adóbevételekből származik, nem a villanyszámlákból. Michalis Damianos energiaügyi miniszter szerint a háztartások nem fizetnek majd a számláikon keresztül, ha a kábel végül egyáltalán nem szállít áramot. Azt ugyanakkor elismeri, hogy a projekt kudarca esetén az államkassza pénzt veszíthet (Politis).

A hatóságok már most vizsgálják, mely költségek kerülhetnek a fogyasztók számlájára, és közben ellenőrzik az ADMIE adatait. Arról viszont továbbra sincs információjuk, mekkora építési tőkét adna a Meridiam. A válasz nélkül maradt levél önmagában nem jelenti, hogy az üzlet meghiúsult. Az ADMIE válaszáig csak a szerződő felek tudják, a Meridiam pénzt is hoz-e a kábel megépítéséhez, vagy csupán a tulajdonosok között jelenne meg a neve.