Ciprus €69 milliós határidő előtt

A ciprusi parlamentnek a helyi sajtó szerint július 9-ig kell szavaznia arról a törvényről, amely új, állami hátterű hitelezőt hozna létre a kisvállalkozások számára. A kormány június 25-én nyújtotta be a 60 oldalas javaslatot, néhány nappal a nyári ülésszünet előtt. Ha a határidő kicsúszik, Ciprus becslések szerint 50-69 millió EUR uniós helyreállítási forrást veszíthet el, bár a pontos összeget hivatalos bizottsági dokumentum nem erősíti meg.

A parlament így kényszerhelyzetbe került: vagy gyorsított tempóban fogad el egy olyan törvényt, amely az állami hitelezés szabályait rögzíti, vagy kockáztatja, hogy az uniós pénz elúszik.

Brüsszel csak teljesítés után fizet

A nyomás az uniós helyreállítási alap működéséből következik. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, vagyis az RRF az EU 723 milliárd eurós, közös uniós hitelfelvételből finanszírozott járvány utáni alapja. Nem utólag téríti meg a kiadásokat, hanem akkor fizet, ha egy ország bizonyítani tudja, hogy végrehajtotta a vállalt reformokat (EUR-Lex, 2021/241 rendelet).

Minden nemzeti terv mérföldköveket és célokat tartalmaz. Előbbiek például törvények elfogadását vagy intézmények felállítását jelentik, utóbbiak mérhető eredményeket, például felújított épületeket vagy támogatott cégeket. Az adott ország fizetési kérelmet nyújt be, az Európai Bizottság ellenőrzi a teljesítést, a pénz pedig csak akkor érkezik, ha a feltételek teljesültek. Az Európai Számvevőszék már figyelmeztetett: a gyenge bizonyítékok vagy a csúszó mérföldkövek teljes kifizetési részleteket tarthatnak vissza, miközben az alap lezárása gyorsan közeledik.

Ciprus vállalása a Cyprus Business Development Organisation, röviden KOAE létrehozása.

Hitelező azoknak a cégeknek, amelyekhez a bankok nem nyúlnak

A KOAE a pénzügyminisztérium alá tartozna, 60 millió EUR tőkével. Közvetlen hiteleket, garanciákat, társfinanszírozást és tanácsadást nyújtana kis- és középvállalkozásoknak, startupoknak és önfoglalkoztatóknak (SigmaLive). A célcsoport azokból a vállalkozásokból áll, amelyek fedezet hiánya, rövid működési múlt vagy túl kockázatosnak ítélt profil miatt nem jutnak bankhitelhez.

A KOAE nem gyűjtene betétet. A minisztérium a magánbankokat kiegészítő, nem velük versengő intézményként írja le. Ez a tanácsadási szolgáltatásoknál tartható különbségtétel, de ha az új szervezet garanciákat vagy támogatott hiteleket ad olyan piaci szegmensekben, ahol a bankok is jelen vannak, a versenynyomás aligha kerülhető el teljesen.

Ha a törvény átmegy, és a KOAE valóban a tervek szerint működik, a fő nyertesek azok a kisvállalkozások lesznek, amelyeket a pénzügyi rendszer ma kívül hagy. Az állam közben állandó hitelezési eszközhöz jut, és megvédi az uniós keretét. Ha a javaslat elakad, ezek a cégek elesnek a megígért támogatástól. A ciprusi adófizetőknek kellhet pótolniuk azt, amit eredetileg uniós támogatás fedezett volna, vagy a program egyszerűen kisebb lesz.

A kormányzási gond éppen az, hogy egy közpénzből hitelt osztó szervezetnek olyan ellenőrzésre lenne szüksége, amelyet ez a határidő ellehetetlenít. Világos szabályok kellenek arról, ki jogosult a támogatásra, hogyan zárják ki a politikai befolyást, és valóban azokhoz a cégekhez jut-e el a pénz, amelyeket a bankok elutasítottak. Christiana Erotokritou, a parlament pénzügyi bizottságának elnöke ezt nyíltan kimondta: a minisztérium olyan későn adta be a törvényjavaslatot, hogy a rendes parlamenti vizsgálat már milliókba kerülhet az országnak.

Nem csak Ciprusról szól

A ciprusi ügy nem kivétel. Románia ügyvivő miniszterelnöke rendkívüli parlamenti ülésszakot hívott össze a késlekedő RRF-törvények elfogadására, mert 3,5 milliárd EUR forog kockán. A minta több tagállamban ugyanaz: a kormányok reformokat ígértek az uniós közös hitelfelvételből származó pénzért, most pedig a parlamenteknek időnyomás alatt kell teljesíteniük.

A szigor nem véletlen. Németország, amely 400 milliárd euróval vágná meg a következő uniós költségvetést, csak akkor fog támogatni jövőbeli közös uniós kiadásokat, ha bizonyítható, hogy a tagállamok végrehajtották, amit vállaltak. A csúszó mérföldkövek ezért nemcsak Ciprusnak kerülhetnek pénzbe most, hanem a hasonló alapok későbbi politikai esélyeit is rontják.

Három fontos kérdés továbbra sem világos. Az első, hogy a mérföldkő teljesítéséhez elég-e a törvény elfogadása, vagy a KOAE működésének tényleges elindítása is kell. A második, hogy pontosan mekkora összeg forog kockán, mivel a helyi beszámolók 50 és 69 millió EUR közötti sávot említenek. A harmadik, hogy a határidő elmulasztása végleges pénzvesztést vagy csak késleltetett kifizetést jelentene-e. A román példa inkább felfüggesztésre, nem végleges törlésre utal.

A törvény elfogadása legfeljebb az első kaput nyitja ki. Az már hosszabb távon dől el, hogy a KOAE valóban eléri-e azokat a vállalkozásokat, amelyekre hivatkozva létrehozzák. Ezt egy sietve megtartott parlamenti szavazás nem tudja megválaszolni.