Nincs fedezet Ciprus 3 milliárd eurós kábelére

A ciprusi parlament szeptember 8-án szembesült azzal, hogy a Great Sea Interconnector, vagyis a szigetet első alkalommal az európai villamosenergia-hálózathoz kapcsoló tenger alatti vezeték jóval többe kerülhet az eddig tervezettnél. A projekt ismert költségét eddig 1,9 milliárd euróra tették. Neofytosz Hatzigeorgiu, a ciprusi energiaszabályozó hatóság, a CERA igazgatósági tagja azonban már 3 milliárd euró körüli végösszegről beszélt a képviselőknek (Philenews).

Makisz Keravnosz pénzügyminiszter szerint a különbséget az magyarázza, hogy a korábbi összeg jórészt magának a kábelnek az árát tartalmazta. Kimaradt belőle egyebek mellett a biztosítás, az áramátalakító állomások, az energiatárolás és a karbantartás költsége (InBusiness).

Egyik összeg sem tekinthető a szabályozó hatóság által jóváhagyott költségvetésnek. Az ehhez szükséges tanulmányok még nem készültek el.

Továbbra sem tudni, ki mennyit fizet

A projekt finanszírozásának egyetlen biztos eleme az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó, mintegy 657 millió eurós uniós támogatás. Ebből a programból az EU a tagállamokat összekötő infrastrukturális beruházásokat finanszírozza (Európai Bizottság). A támogatás összege azonban nem emelkedik együtt a projekt költségeivel.

A fennmaradó pénzt a tulajdonosoknak, a hitelezőknek vagy a villamosenergia-fogyasztóknak kell előteremteniük. A projektcég 66 százalékát a francia Meridiam infrastruktúra-alap, 34 százalékát pedig a görög hálózatüzemeltető, az ADMIE birtokolja. Az Európai Beruházási Banktól hitelfinanszírozást kértek, de a bank szóvivője szerint még nem született döntés (Euronews). A szabályozók által később jóváhagyott költségek a hálózati díjakon keresztül térülnének meg: ezek a villanyszámlába épített, fogyasztással arányos tételek fedezik a hálózati beruházásokat.

A beruházási költségek 63 százalékát Ciprus, 37 százalékát Görögország viselné, míg a működési kiadásokat fele-fele arányban osztanák meg (Cyprus Mail). Keravnosz ugyanakkor azt mondta a parlamentben, hogy a kormány „nem biztos” abban, hogy a kábel csökkentené a villamos energia árát (InBusiness).

A legnagyobb hiányosság a szerződéses háttérben van. Nem hoztak nyilvánosságra sem részvényesi megállapodást, sem befejezési garanciát, sem a költségtúllépést rendező záradékot. Ha a kiadások meghaladják a jelenlegi becslést, egyetlen ismert dokumentumból sem derül ki, hogy a különbözetet a tulajdonosoknak, a kivitelezőknek, a nemzeti kormányoknak vagy a fogyasztóknak kell-e állniuk. A ciprusi kormány éppen emiatt nem vállal egyelőre további kötelezettséget.

Már a kábelszerződés elvitte a régi keret nagy részét

A korábbi költségszám és az új becslés közötti eltérésnek kézzelfogható oka van. A kábelt gyártó Nexans mintegy 1,43 milliárd eurós szerződést kapott a beruházás központi elemére az EnergyGame szerint. Az 1,9 milliárd eurós teljes keretből így kevés maradt volna az áramátalakító állomásokra, a szárazföldi munkákra, az energiatárolásra, a biztosításra és a projekt irányítására.

A menetrend is évekkel kitolódott. Az Európai Bizottság projektoldala még mindig 2023-as építési kezdettel és 2026 végi befejezéssel számol (Európai Bizottság). Hatzigeorgiu ezzel szemben arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a vezeték 2031-ben kezdheti meg működését (Philenews). A késés növeli a költségeket, de ennek mértékét a továbbra sem ismert finanszírozási feltételek és szerződéses konstrukciók határozzák meg.

A stratégiai előnyök a számlát nem rendezik

Ciprus az EU egyetlen olyan tagállama, amelynek villamosenergia-rendszere egyetlen szomszédos ország hálózatához sem kapcsolódik. A működő összeköttetésen keresztül olcsóbb importáram érkezhetne, amikor a helyi termelés drága, a sziget pedig piacot találhatna a fölösleges napenergiájának. Az EU e stratégiai előnyök miatt ítélte oda a támogatást.

Andreasz Pullikkasz, a CERA korábbi elnöke szerint a költségek 63–37 százalékos megosztásából nem következik, hogy a fogyasztói számlák ugyanilyen arányban emelkednének. Az uniós támogatás, valamint az eltérő árszintű piacok közötti áramkereskedelem bevétele ugyanis csökkentheti a fogyasztókra háruló összeget (OT). Ez elvben igaz, a tényleges csökkenés azonban attól függ, mennyi áram halad majd át a vezetéken, és a szabályozó hatóságok mely költségeket engedik beépíteni a számlákba. Egyik feltételről sem született még végleges döntés.

Keravnosz egyértelmű feltételhez kötötte a ciprusi részvételt: a kormány addig nem fekteti be a tervezett 100 millió eurós tulajdonosi hozzájárulását, amíg nem állapítják meg a frissített költséget és annak államháztartási következményeit (Politis). A következő döntési pontot az Európai Beruházási Bank független értékelése jelenti, amelyet az év vége előtt várnak (Cyprus Mail).

Ciprusnak továbbra sincs ellenőrzött végösszege, és arra sincs kötelező erejű válasz, hogy ki viseli a költségtúllépést. A 3 milliárd eurós becslés egyelőre előzetes, de megmagyarázza, miért vár a kormány a befektetéssel addig, amíg az Európai Beruházási Bank, a CERA és a projekt tulajdonosai nem tisztázzák ezeket a kérdéseket.