Görög engedélyre vár a ciprusi kábel

Egy francia zászló alatt hajózó felmérőhajó október 27. óta a krétai Heraklion kikötőjében vár a görög engedélyre, hogy feltérképezhesse a tengerfeneket (ANA-MPA). November 1-jén még mindig a kikötőben állt (To Vima). A feladata, hogy feltérképezze a Great Sea Interconnector tervezett nyomvonalát: ez a kábel Ciprust kötné össze Európa villamosenergia-hálózatával. A költségek nagyobb részét Ciprus fizeti, de egyelőre sem az útvonal, sem a végösszeg nem ismert.

A még hiányzó engedély

Az Abeille Marengo Heraklionban állomásozik, de még nem kezdheti meg a munkát. A görög parti őrség október 14-i kérelme csak arra szólt, hogy egy külföldi zászló alatt hajózó hajót tengeri kutatásra vehessenek igénybe (Görög Parti Őrség). Két lépés van hátra: előbb egy tárcaközi bizottságnak kell jóváhagynia a felmérést, majd Görögországnak NAVTEX-üzenetet kell kiadnia. Ez a rádiós közlemény tájékoztatja a hajókat arról, hogy meghatározott területen, meghatározott időpontban munkálatok folynak.

A várakozás már most hosszúra nyúlt. Az Euro2day szerint a felmérési kérelmet október 8-án adták be, és több mint három hét telt el NAVTEX-üzenet nélkül. Egyes címek már az újrakezdésről írnak, a hozzájuk tartozó cikkek azonban még csak az előkészületekről szólnak.

A vitatott szakasz a kis görög Kasosz sziget partjainál húzódik. 2024 júliusában egy korábbi felmérőhajó, az Ievoli Relume, a török haditengerészet nyomására félbehagyta az ottani munkát (Deutsche Welle). Így éppen az útvonal politikailag legérzékenyebb részén maradt befejezetlen a tengerfenék feltérképezése.

Törökország nem fogadja el azokat a tengeri jogosultságokat, amelyek Görögország és Ciprus szerint a térség szigeteit megilletik (Deutsche Welle). Hakan Fidan török külügyminiszter október 21-én azt mondta, Ankara nem kifogásolná a munkát, ha előzetesen írásban megkapná a tevékenység leírását és koordinátáit (Cyprus Mail). Ez Ankarába küldött diplomáciai levél lenne; a NAVTEX ezzel szemben minden hajónak szóló nyilvános rádióüzenet. Nincs nyilvános adat arról, hogy bármelyiket is elküldték volna.

A NAVTEX önmagában csak azt jelezné, hogy Görögország engedélyezte a munkát, a hajó pedig készül elvégezni a felmérést. Ha a hajó belép az értesítésben megjelölt térségbe, az sem bizonyítana ennél sokkal többet. Érdemi bizonyítékot a felmérés dokumentációja vagy a munkát végzők közvetlen megerősítése adna arról, hogy a hajó az Ievoli Relume megállási pontján túl is gyűjtött adatokat.

Ki fizet, és mikor?

Ciprus a kifizetést a NAVTEX-hez kötötte. Michalis Damianos energiaügyi miniszter október 19-én azt mondta, a kormány csak a görög NAVTEX kiadása után indítja el a 25 millió EUR kifizetésének folyamatát (CNA). Az, hogy a hajó kifut Heraklionból, önmagában nem elég.

A kifizetés alapja a ciprusi energiaszabályozó 2024-es határozata. Ez lehetővé teszi, hogy az állami költségvetés 2025 és 2029 között évente legfeljebb 25 millió EUR igazolt beruházási kiadást vállaljon át, összesen 125 millió EUR értékben (CERA). A cél az, hogy az építkezés költsége ne jelenjen meg a villanyszámlákban. Ha teljesül a feltétel, ezt a kiadást az áramszámlát fizető fogyasztók helyett a ciprusi adófizetők viselik.

A végső költség a felméréstől függ. A Kréta–Ciprus szakasz beruházási költségének 63 százalékát Ciprus, 37 százalékát Görögország fizeti (SigmaLive). Ez az összeg a kapcsolat kiépítéséhez szükséges pénzt jelenti, még azelőtt, hogy a kábel áramot szállítana.

Polyvios Lemonaris, a szabályozó hatóság elnöke október 20-án a parlamentben azt mondta, a projekt 1,9 milliárd EUR-os becslését várhatóan túllépik. A tengeri felmérések mintegy 40 százaléka még hátravan, és elképzelhető, hogy drágább nyomvonalat választanak (Cyprus Mail). A még feltérképezetlen szakaszok alapján dől el, merre halad majd a kábel, és mennyibe kerül; ehhez előbb értékelhető adatokkal kell visszatérnie a hajónak. A projekt új többségi befektetője körül is vannak még tisztázatlan kérdések (To Brief).

Mit kap Ciprus a pénzéért?

Ciprus nem kapcsolódik a kontinens villamosenergia-hálózatához, 2025-ben pedig meredeken nőtt a korlátozott megújulóenergia-termelés (Európai Bizottság). Termeléskorlátozásnak nevezik, amikor a nap- vagy szélerőművek által előállítható áramot azért nem termelik meg, mert a helyi hálózatnak nincs hozzá kapacitása. A kábelt kétirányú áramforgalomra tervezik, így Ciprus exportálhatná a többletet, és akkor importálhatna, amikor a helyi erőművek nem fedezik a szükségletet (Deutsche Welle).

Az már külön kérdés, hogy ettől olcsóbb lesz-e az áram a háztartásoknak. A szabályozó hatóság szerint senki sem nyújtott be hatástanulmányt az első szakaszról (SigmaLive). Ez mutatná meg, hogyan befolyásolná a kábel a villamosenergia-árakat.

A rendelkezésre álló adatok alapján Ciprus viseli a tervezett szakasz beruházási költségének nagyobb részét, miközben az útvonal és a végső ár még nem ismert, a szabályozó hatóság pedig nem rendelkezik olyan tanulmánnyal, amely megmutatná, mit nyernének az áramfogyasztók. A kábel értékéről ebből még nem lehet ítéletet mondani; annyi látszik, hogy Ciprus úgy kötelez el pénzt, hogy nincs elegendő bizonyíték a várható haszon megítéléséhez. A következő lépésről, a felmérés engedélyezéséről a görög tárcaközi bizottság dönt.