Cseh adófizetők fedezik az Agrofert €3.18m-s hiányát

Az Európai Bizottság nem fagyasztotta be a Csehországnak járó uniós forrásokat. Brüsszel szeptember 8-án csupán azoknak a kiadásoknak a megtérítését függesztette fel, amelyek Andrej Babiš miniszterelnök Agrofert csoportjához köthetők; a többi uniós pénzt továbbra is folyósítja. A cseh agrártámogatásokat kezelő SZIF közben változatlanul fizet az Agrofertnek a nemzeti költségvetésből, miközben az Európai Bizottság nem garantálja, hogy ezeket az összegeket utólag megtéríti Prágának. A pénzügyi kockázat így a cseh adófizetőkre hárul.

Pontosan milyen kifizetéseket állított le Brüsszel?

Az Európai Bizottság arra utasította a cseh hatóságokat, hogy az uniós visszatérítési kérelmekből hagyjanak ki minden olyan projektkiadást, amely Babiš ellenőrzése alatt álló vagy hozzá köthető vállalkozásokat érint (EU Perspectives, EFE). A korlátozás a Babiš miniszterelnöki visszatérésének napja, 2025. december 9. után megvalósított projektekre vonatkozik, és az RSVP Truston belüli, illetve azon kívüli cégekre egyaránt kiterjed.

A Bizottság a cseh vidékfejlesztési elszámolás egy részének megtérítését is felfüggesztette. A SZIF ezt az összeget 3,18 millió euróra, vagyis mintegy 76,9 millió cseh koronára becsülte, a Bizottság azonban nem erősítette meg az adatot (Euractiv, České noviny).

Egyelőre átmeneti felfüggesztésről, nem végleges forrásmegvonásról van szó. Az uniós agrárpolitika finanszírozását szabályozó 2021/2116-os uniós rendelet alapján az intézkedés legfeljebb hat hónapig tarthat, amit további három hónappal meghosszabbíthatnak (Euractiv). A közvetlen agrártámogatásokat nem érinti a döntés: ezeknél a nagyobb, előre rögzített feltételek alapján járó kifizetéseknél a hatóságoknak kevés mérlegelési lehetőségük van a jogosultak kiválasztásában. Finanszírozásuk más szabályok szerint működő uniós alapból történik (European Commission).

Miért avatkozott közbe Brüsszel?

A Bizottság az uniós költségvetési rendelet 61. cikkére hivatkozik, amely összeférhetetlenségük elkerülésére kötelezi az uniós pénzek elköltésében részt vevő döntéshozókat. Babiš az RSVP Trustba helyezte át Agrofert-részvényeit, és azt állítja, hogy már nem tulajdonolja, nem ellenőrzi a vállalatot, valamint anyagi haszna sem származik belőle (ČT24).

Brüsszel azonban nem érte be a tulajdonosi forma megváltoztatásával. A vagyonkezelői konstrukcióról megjelent információk szerint Babiš kormányzati távozásakor az Agrofert ismét családi ellenőrzés alá kerül, a kijelölt gazdasági kedvezményezettek pedig a leszármazottai (Pravda). A teljes vagyonkezelői okiratot nem hozták nyilvánosságra, ezért ezeket az állításokat független forrásból nem lehet ellenőrizni. Louise Bogeyová bizottsági szóvivő „lehetséges” összeférhetetlenségről beszélt, és közölte, hogy Brüsszel további tájékoztatást kért (EUobserver). Babiš újságíróknak azt mondta, „nem érdekli”, milyen aggályokat fogalmazott meg a Bizottság (EUobserver).

Ki előlegezi meg a pénzt?

A kockázatot a kifizetési rendszer működése teremti meg. Brüsszel nem közvetlenül az Agrofertnek utal: a támogatási kérelmet a SZIF ellenőrzi és hagyja jóvá, majd a cseh költségvetésből kifizeti a vállalatot. Prága ezután elszámolja a kiadást az Európai Bizottságnál, és kéri az összeg megtérítését. Ha a SZIF fizet, Brüsszel viszont megtagadja a visszatérítést, az Agrofert már hozzájutott a pénzhez, a veszteség pedig a cseh államnál maradhat (ČT24, Česká justice).

A SZIF ennek ellenére folytatja a kifizetéseket. Martin Šebestyán mezőgazdasági miniszter szerint az uniós visszatérítés felfüggesztése nem jogosítja fel a szervezetet arra, hogy leállítsa a kedvezményezettek támogatását; a pénz visszakövetelését csak akkor kezdenék meg, ha Brüsszel végleg kizárná ezeket a kiadásokat az uniós finanszírozásból. Egyelőre nem világos, hogy a cseh jog valóban kötelezővé teszi-e a további folyósítást, vagy csupán lehetővé teszi. A SZIF nem hozta nyilvánosságra az álláspontját megalapozó jogi szakvéleményt.

Ez a hatáskörmegosztás az uniós források úgynevezett megosztott irányításának alapja: a visszatérítésről Brüsszel dönt, a kedvezményezetteknek viszont a nemzeti hatóságok fizetnek. A Bizottság megvédheti az uniós költségvetést, Prágát azonban nem akadályozhatja meg abban, hogy pénzt utaljon az Agrofertnek. Ebből fakad az uniós fellépés ereje és korlátja is.

Az iROZHLAS szerint a Bizottság egy hónapot adott a cseh regionális fejlesztési minisztériumnak a válaszadásra. Az uniós visszatérítést addig felfüggesztették, Prága azonban továbbra is finanszírozza az Agrofertet. A különbözetet így a cseh adófizetők előlegezik meg, és rájuk maradhat minden olyan összeg, amelyet az állam nem tud visszaszerezni, ha Brüsszel végleg elutasítja az elszámolást.