Duna-aszály állította le Cernavodát

A Duna vízszintje a bulgáriai Ruszénál -87 centiméteren áll (BTA). Romániába már csak nagyjából 1 590 köbméter víz érkezik másodpercenként, ami a sokéves júliusi átlag körülbelül harmada (Digi24). Ez már nem hajózási vagy mezőgazdasági kellemetlenség: Romániában kiesett egy atomreaktor, Magyarországon pedig a paksi kapacitás nagyjából fele hiányzik. Két, normál időszakban áramexportőr ország a nap legdrágább óráiban importra szorul.

Hogyan állít le egy folyó egy reaktort

Az atomerőművek az áramrendszer alapterhelését adják: azt a folyamatos, éjjel-nappal rendelkezésre álló termelést, amelyre a hálózat stabilitása épül. A hasadásból származó energia nagy része azonban hulladékhőként jelenik meg, ezt pedig el kell vezetni. A folyóvízzel hűtött erőműveknél ezt a munkát maga a folyó végzi.

Ha túl alacsony a vízhozam, a vízkivételi szivattyúk fizikai korlátba ütköznek. Ha túl meleg a folyó, az erőmű a visszaengedett hűtővízzel már átlépheti azt a jogi határt, amely megszabja, mennyivel melegítheti fel a folyót lejjebb.

A román állami atomenergetikai vállalat, a Nuclearelectrica július 28-án állította le ellenőrzötten a cernavodai atomerőmű 1-es blokkját, miután a vízhozam körülbelül 1 630 m³/s-ra csökkent (BVB/Nuclearelectrica). A 2-es blokk még működik, de már közel a határhoz. Sorin Rindasu, a román vízügyi hatóság, az Apele Romane igazgatóhelyettese augusztus 1-jén azt mondta: a jelenlegi feltételek mellett még négy-öt napig tartható fenn az üzem (Agerpres). Ha Ausztriában holnap esne is az eső, a víztöbblet nagyjából két hét alatt érne Cernavodához (Business Magazin).

A kényszermegoldások mutatják, mennyire szűk a mozgástér. A hatóságok gránitrobbantással és kővel megrakott uszályok elsüllyesztésével terelnék a vízáramot a vízkivételi pont felé; ezzel a beszámolók szerint három-öt napot nyerhetnek (HotNews, Antena 3).

Magyarországon a korlátozás már előrébb tart. A paksi erőművet üzemeltető MVM a hét során fokozatos visszaterhelésekről számolt be: a 3-as blokk leállt, a 2-es blokk teljesítményét megfelezték. Július 30-ára Paks a nagyjából 2 000 MW helyett 960 MW-ot termelt, az MVM pedig jelezte, hogy 72 órán belül teljes leállás is következhet (MVM, kormany.hu).

Ki fizeti meg a hiányzó megawattokat

Amikor az olcsó nukleáris termelés kiesik, a helyére jellemzően csúcsidőben működtetett gázerőművek vagy a szűkös határkeresztező kapacitásokon érkező import lép. A másnapi piacokon, ahol a termelők a következő napi szállításra adnak árat, a leállások után Romániában 132,87 EUR/MWh-ra, Magyarországon 122,08 EUR/MWh-ra emelkedett az ár a Serbia Energy szerint.

Romániában az esti mérleg jól mutatja a feszültséget: a kereslet nagyjából 7 300 MW, miközben a belföldi termelés csak 4 000-4 300 MW körül mozog, a hiányból 1 700 MW-ot import fedez (Profit.ro).

A piac-összekapcsolás, vagyis az a rendszer, amely összehangolt aukciókon osztja el a határokon átvihető villamos energiát, ilyenkor segít fenntartani az ellátást. Az árhiányt viszont szétteríti a szomszédos piacokra is. A többletköltség először a szolgáltatóknál és a piaci áras szerződéseken vásárló ipari fogyasztóknál jelenik meg, majd az állami költségvetéseknél, ha azok átvállalják a különbözetet. A rögzített lakossági tarifákon lévő háztartásokat egyelőre védi a szabályozás (Romania Insider).

A Nuclearelectrica már vis maior értesítést küldött ügyfeleinek. Ez jogi jelzés arra, hogy a vállalat rajta kívül álló körülmények miatt esetleg nem tudja teljesíteni szerződéses kötelezettségeit (ZF).

Nem csak dunai probléma

Franciaország példája mutatja, hogy nem délkelet-európai sajátosságról van szó. A 2022-es hőhullám idején a francia nukleáris felügyelet, az ASN négy folyóvízzel hűtött erőműnek adott átmeneti környezetvédelmi mentességet (ASN). A visszaeső nukleáris termelés hozzájárult ahhoz, hogy Európa legnagyobb áramexportőre nettó importőrré váljon, -16,7 TWh egyenleggel. Amikor 2023-ban helyreállt az atomtermelés, az export +50,1 TWh-ra ugrott vissza (RTE 2022, RTE 2023).

A francia számvevőszék, a Cour des comptes szerint az éghajlati feltételek 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is legalább 1 TWh nukleáris termelést vittek el (Cour des comptes). Ugyanezen a Dunán a bolgár kozloduji erőmű még termel, de már figyeli az alacsony vízálláshoz kötött küszöbértékeket (Kozloduy, BTA).

A kép nem egyetlen rendkívüli eseményből áll, hanem fokozatokból: Cernavodán leállás, Pakson mély visszaterhelés, Kozlodujban szoros monitoring, Franciaországban szabályozói mentességek. A szárazság Délkelet-Európában már feltételes kapacitássá tette azt az atomenergiát, amelyet az áramrendszer eddig biztos termelésként kezelt. Az előrejelzés szerint a vízhozam augusztus 7-re 1 450 m³/s közelébe csökkenhet (Agerpres). A kormányoknak azt kell eldönteniük, mennyi tartalékkapacitást hajlandók előre megfizetni a következő száraz nyár előtt.