A Duna apadása 2 GW-ot vett el Magyarországtól

Magyarország egyetlen atomerőműve augusztus 2-án teljesen leállt, miután a Duna vízszintje annyira lecsökkent, hogy a hűtővízszivattyúk már nem érték el biztonságosan a folyó felszínét. A paksi erőmű csaknem 2 GW alapterhelési kapacitást ad a magyar rendszernek, vagyis nagyjából az ország villamosenergia-termelésének felét (MVM, World Nuclear Association). Romániában ugyanez az aszály már korábban leállította a cernavodăi atomerőmű két blokkjának egyikét, miközben a másik a hivatalos becslés szerint még négy-öt napnyi tartalékkal működhetett. Egy héten belül két ország szembesült azzal, hogy az állandónak tekintett áramtermelés is az esőtől függ.

Egy folyó, két leállás

Paks hat nap alatt jutott el a teljes leállásig. Amikor július 27-én a Duna vízmércéje -106 centimétert mutatott, az MVM már csökkenteni kezdte a termelést (MVM). Július 30-án a társaság jelezte: ha a vízszint tovább süllyed, 24-72 órán belül mind a négy blokkot le kell állítani (VG).

A reaktorokkal nem volt műszaki probléma. A gond ennél egyszerűbb volt: a szivattyúk vízbeömlői a süllyedő folyószint fölé kerültek, hűtővíz nélkül pedig egy atomerőmű nem tudja elvezetni a működés közben keletkező hőt. Az MVM -134 centiméternél húzta meg a végső határt; ezt a szintet augusztus 2-án érte el a Duna (Index, AP).

Romániában közben ugyanaz a kockázat jelent meg. Az Apele Române vízügyi hatóság július 28-án 1 650 m³/s dunai vízhozamot mért az országhatárnál, ami nagyjából a szezonális átlag harmada, és közel van az 1985-ös történelmi mélyponthoz (Apele Române). A Nuclearelectrica megelőző jelleggel leállította a cernavodăi 1-es blokkot, a 2-es blokkot pedig csak azután tartotta hálózaton, hogy a vízkivételi paramétereket még megfelelőnek találta (BVB/Nuclearelectrica, Energynomics).

A román kormány 7 millió lejt különített el ideiglenes uszályokra, hogy a folyó áramlását az erőmű vízkivétele fölötti kulcsfontosságú elágazásnál tereljék (Agerpres). Már egyetlen reaktor üzemben tartásához is rögtönzött vízépítési megoldás kellett.

Ki viseli a sokkot

Amikor az áramkínálat ilyen gyorsan szűkül, a hálózatirányítók először a háztartásokat és a kórházakat védik. A rendszer rugalmasságát ilyenkor a nagy ipari fogyasztók adják: őket lehet lekapcsolni, hogy máshol égve maradjon a világítás.

A magyar kormány ezt rendeletben rögzítette. A MAVIR, vagyis az országos rendszerirányító felhatalmazást kapott arra, hogy bármely 0,5 MW-nál nagyobb teljesítményt felvevő fogyasztót terheléscsökkentésre kötelezzen; a szankció a spot ár 200 százaléka lehet (444.hu, HVG). Az árak gyorsan követték a fizikai hiányt: a magyar heti előretekintő áramár 250-263 EUR/MWh körüli szintre ugrott az előző napi 217,90 EUR/MWh-ról (Argus).

Romániában még élesebb volt az elmozdulás. A másnapi piacon a csúcsidős elszámolóár déli 63,3 lej/MWh-ról estére 1 604 lej/MWh-ra ugrott, amikor a kereslet a beszűkült kínálattal találkozott (Agerpres). A Nuclearelectrica közben arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy szerződéses szállításainál vis maior helyzet állhat elő (ZF).

A rövid távú nyertesek a szomszédos exportőrök. Bulgária csúcsidőben már nagyjából 1 700 MW-ot szállított Romániának, miközben a román esti fogyasztás meghaladta a 7 000 MW-ot (Profit.ro). A hiányból származó többletbevétel az árammal együtt átlépte a határt.

Hűtéstervezési gond, nem reaktorhiba

Paks és Cernavodă esete nem reaktorbiztonsági meghibásodás volt. Ugyanabban a hőhullámban más európai atomerőművek tovább működtek. A szlovéniai Krško hűtőtornyokra váltott, vagyis a hőt nem közvetlenül a folyóba, hanem a levegőbe adta le (Delo). A csehországi Dukovany és Temelín hasonló kialakítással működik, ezért kevésbé kitett az alacsony folyóvízszintnek (Seznam Zprávy).

Franciaország számvevőszéke már korábban kimutatta, hogy a hőség és a vízkorlátok 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is legalább 1 TWh-val csökkentették a francia nukleáris termelést (Cour des comptes). Az Európai Bizottság közölte, hogy figyeli a helyzetet, és szükség esetén rendkívüli villamosenergia-koordinációs egyeztetést hívhat össze (Euronews).

Európa nem kezelhet biztos kapacitásként olyan erőművi teljesítményt, amelyet a nyári vízállás lekapcsolhat. A hálózattervezőknek most már be kell árazniuk a választást: hűtőtornyok, pótlókapacitás, vagy minden aszályos évben magasabb hiányköltség. Paks azt mutatta meg, mennyibe kerül, ha ezt a számlát későbbre tolják.