A Duna leállította Cernavodăt

Romániában augusztus 13-án megkezdték az ország utolsó még termelő atomerőművi blokkjának leállítását. A cernavodăi 2-es blokk azért áll le, mert a Duna vízszintje a hűtéshez szükséges minimum alá süllyedt; két héttel korábban ugyanezért állították le az 1-es blokkot is (Agerpres, Argus). A két reaktor együtt nagyjából 1,4 GW folyamatos, időjárástól és napszaktól független áramtermelést adott. Bukarest szerint importtal, szénnel és szélenergiával pótolható a kiesés, csakhogy a legfontosabb tartalék éppen azoktól a szomszédoktól érkezne, amelyek ugyanazzal az aszállyal küzdenek.

Miért állít le egy folyó egy reaktort?

Cernavodă folyamatos dunai vízkivételre szorul a hűtéshez. A román országos vízügyi hatóság, az ANAR szerint a cernavodăi mércén -230 centimétert mértek; a hatóságok ezt korábban nem látott szintnek nevezték (Digi24, Mediafax). Feljebb, Báziásnál a vízhozam nagyjából 1 400 m³/s volt, vagyis az augusztusi átlag körülbelül harmada (Brussels Signal, Agerpres). A sürgősségi, uszályokkal végzett kőszórás napokat nyert, nem heteket.

Az esti szűkület

Románia pótlási lehetőségei összesítve elégségesnek tűnhetnek, de éppen a kritikus órákban sérülékenyek.

A legnagyobb mozgásteret az import adja. Romániának 3,2-4,0 GW határkeresztező hálózati kapacitása van, vagyis fizikailag ekkora teljesítmény érkezhetne be az országba. A vezeték kapacitása azonban nem azonos a ténylegesen elérhető árammal: a túloldalon valakinek termelnie is kell, és el is kell adnia azt (Curs de Guvernare). A többi forrás kisebb: Rovinari szénerőművében 330 MW újraindítása, az aszály miatt korlátozott vízerőművi termelésből körülbelül 300 MW, valamint a szélenergia, amely átlagosan 525 MW körül ad, de 100 MW-ra is leeshet (Digi24). Ezek egyike sem helyettesíti az atomenergia folyamatos alaptermelését.

A valódi nyomás este 19 és 23 óra között jelentkezik. Ilyenkor eltűnik a napenergia, a széltermelés bizonytalan, a háztartásokban pedig tovább mennek a klímák és a világítás. Az Adevărul szerint Románia már a 2-es blokk leállítása előtt is körülbelül 2 150 MW importjára szorult az esti csúcsokban, miközben a teljes fogyasztás nagyjából 8 000 MW volt (Adevărul). Dumitru Chisăliță energetikai elemző arra figyelmeztetett, hogy egy rossz estén már nem az ár a kérdés, hanem az, „kit kapcsolnak le” (Mediafax). A hatóságok szerint a háztartásokat nem fenyegeti korlátozás: a vészhelyzeti terv először a nagy ipari fogyasztók kényszerű visszafogását írja elő (EMI Bulgaria).

Az ár ettől még része marad a történetnek. Amikor az olcsó nukleáris termelés kiesik, Románia szenet és importáramot vásárol helyette, olyan áron, amilyet a piac éppen elbír. Ez először a nagykereskedelmi árakban jelenik meg, később a fogyasztói számlákba is beépülhet. A Nuclearelectrica közölte ügyfeleivel, hogy vis maiorra hivatkozhat, vagyis arra a jogi klauzulára, amely rendkívüli körülmények között mentesíti a szállítási kötelezettségek alól (ZF).

A szomszédok, akikre Románia számít

A román rendszer szempontjából Magyarország és Bulgária a két kulcsszereplő.

Magyarország nem tartalékforrás, hanem versenytárs vevő. Paks, az ország egyetlen atomerőműve, a normál 2 000 MW-os termeléséből nagyjából 1 770 MW-ot vesztett el ugyanazon alacsony dunai vízállás miatt (MVM Paks, kormany.hu). Budapest felhatalmazta a MAVIR rendszerirányítót, hogy lekapcsolhassa a 0,5 MW feletti ipari fogyasztókat; a szabályszegést a spotár 200 százalékának megfelelő büntetéssel szankcionálhatják (HVG).

A térség fő biztonsági szelepe Bulgária. Exportja augusztus 7-én 2 180 MW-ot ért el, ebből 1 355 MW Romániába ment (economic.bg). A bolgár termelés azonban erősen követi a napsütést: délben a naperőművek húzzák fel az exportot, este viszont Kozloduj atomenergiáján és a maricai szénerőműveken múlik a kínálat. A bolgár energiaügyi miniszter szerint Kozlodujnak az alacsony dunai vízállás mellett nagyjából másfél hét tartaléka maradt (DBR). Ha ez is szűkül, a régió legnagyobb pufferje fogy el.

Románia értesítette az Európai Bizottságot, és regionális ellátásbiztonsági vizsgálatot kért, vagyis annak ellenőrzését, hogy stresszhelyzetben elég termelés és határkeresztező kapacitás áll-e rendelkezésre a kereslet fedezésére (HotNews). A Bizottság szerint Európa villamosenergia-rendszere „a szélsőséges időjárás ellenére is stabil maradt” (European Commission). Ez Európa egészére igaz állítás, nem Románia este kilenc órai problémájára. A kockázat az esti importórában sűrűsödik össze, amikor két, aszály sújtotta ország egyszerre próbál több mint 2 000 MW-ot beszívni ugyanazoktól a szomszédoktól. Az ipari korlátozás végül azon múlik, mely bolgár erőművek termelnek abban az órában, és meddig tart ki Kozloduj saját dunai mozgástere. Bukarest egyikre sincs közvetlen befolyással.