Adatközpontok viszik el az ír áram 21%-át

Amikor valaki kérdez valamit egy MI-chatbottól, valahol egy csarnokméretű épület szerverei is keményebben dolgoznak. Ezek az adatközpontok adják annak a fizikai hátterét, amit „felhőnek” nevezünk. Európában olyan gyorsan nőnek, hogy több ország villamosenergia-hálózata már nehezen tart lépést velük.

Az EU öt-hét év alatt megháromszorozná az adatközponti kapacitást: a mai nagyjából 10 GW-ról 2030-ra akár 35 GW-ra, ami egy közepes iparosodott ország áramigényével mérhető össze. Közben azt is elvárná, hogy az évtized végére minden ilyen létesítmény klímasemlegesen működjön.

Ezt az ütközést két uniós jogszabály mutatja meg. A júniusban elfogadott Cloud and AI Development Act több kapacitás kiépítését ösztönzi. Az energiahatékonysági irányelv viszont fékezi a rendszert: az adatközpontoknak jelenteniük kell energia- és vízfelhasználásukat, a szerverek hulladékhőjét pedig vissza kell nyerniük, például úgy, hogy a forró levegőt távfűtési hálózatokba vezetik, nem egyszerűen kiengedik. A következő évek kérdése az lesz, hogyan lehet ezt a két célt országonként összeegyeztetni.

Az ír figyelmeztetés

Az ENSZ egyik friss értékelése Írországot „élő figyelmeztető példának” nevezte arra, mi történik, ha az adatközpontok gyorsabban nőnek, mint ahogy az energiarendszert tervezik. Az adatközpontok ma már az ír mért villamosenergia-fogyasztás 21 százalékát használják el, szemben a 2015-ös 5 százalékkal, és több áramot fogyasztanak, mint az ország összes városi háztartása együtt.

A hálózati terhelés közvetlenül megjelenik a számlákban. 2015 és 2023 között a növekvő adatközponti áramigény becslések szerint 715 millió EUR-val növelte az ír háztartások villanyszámláit, háztartásonként nagyjából 263 EUR-val. Az ír családok csaknem kétszer akkora egységárat fizetnek az áramért, mint az adatközpontok. Ez lényegében rejtett támogatás: a hálózati költségek nagyobb része a lakossági fogyasztókra kerül. Az országos hálózatüzemeltető, az EirGrid szerint az adatközpontok 2034-re a nemzeti áramfogyasztás 31 százalékát vihetik el.

Kontinentális szűk keresztmetszet

Írország szélsőséges eset, de a probléma más változatai már több európai országban is látszanak.

Hollandiában több mint 14 000 nagy energiafelhasználó vár hálózati csatlakozásra a TenneT sorában. Amszterdam moratóriumot vezetett be az új adatközpontokra. A holland parlament válságtörvényt követelt, a kormány ezt 26 jogalkotási csomagra bontotta, és az elsőt „közvetlenül a nyár utánra” ígérte.

Németországban az adatközpontok Frankfurt áramfogyasztásának 40 százalékát adják. A városi közműszolgáltató a 2030-as évek közepéig nem tud nagyobb új hálózati csatlakozásokat kínálni. Az AlgorithmWatch és a LobbyControl civil szervezetek szerint a Google és a Microsoft lobbiszövegei csaknem szó szerint bekerültek azokba a törvénytervezetekbe, amelyek gyengítették volna az energiahatékonysági szabályokat, egyebek mellett azzal, hogy a fogyasztási adatokat üzleti titokká minősítették volna.

Franciaország arra épít, hogy nukleáris kapacitásaival Európa MI-infrastruktúrájának egyik központja lehet. Emmanuel Macron elnök a Choose France csúcson mintegy 90 milliárd EUR értékű adatközponti beruházási ígéretet szerzett. A francia hálózatüzemeltető, az RTE azonban szerkezeti szűk keresztmetszetekkel néz szembe: 9 GW kapacitás van szerződés alatt vagy elbírálás alatt, miközben ma mindössze 1,3 GW működik.

Olaszországban a Terna hálózatüzemeltetőnél több mint 50 GW csatlakozási igény várakozik, nagyjából fele adatközpontoktól. Lombardia májusban azzal reagált, ami Európa első regionális adatközpont-törvénye lehet: megduplázta a termőföldre épített létesítmények építési díjait, és megtiltotta a közüzemi ivóvíz hűtési célú használatát.

Szigorodó feltételek

Az uniós szabályozás közben utoléri az ágazatot. 2024 májusa óta minden olyan adatközpontnak, amely 500 kilowattnál több számítási teljesítményt vesz fel, vagyis a legkisebbeket leszámítva szinte mindegyiknek, évente jelentenie kell energia- és vízfelhasználását. 2027 augusztusától nyilvános fenntarthatósági címkét kapnak A-tól G-ig. Az Európai Bizottság 2027-re kötelező hatékonysági előírásokat tervez, vagyis először szabna teljesítményminimumot az ágazatnak.

Az már a végrehajtáson múlik, hogy ezek a szabályok ténylegesen korlátozzák-e a fogyasztást. Németország megkezdte a jelentést elmulasztó cégek bírságolását. A legtöbb tagállam még nem.

Finnország jól mutatja, mennyire törékeny a beruházási egyensúly. A tiszta villamosenergia-mix és a hideg éghajlat ideális helyszínné teszi az országot az adatközpontok számára. Amikor azonban Helsinki megemelte az adatközpontokra kivetett villamosenergia-adót, a Google néhány hónapon belül felfüggesztette nagyobb tervezett beruházásait. Ugyanazok a kormányok versenyeznek az MI-beruházásokért, amelyeknek korlátok közé kell szorítaniuk ezek áram-, víz- és földigényét. A Cloud and AI Development Act jogszabályi hátszelet ad az európai adatközpont-boomnak, de a fizikai hálózat olyan sebességhatárt szab, amelyet egyetlen irányelv sem tud felülírni.