DAX-profit nő, 41,000 állás eltűnik

Németország negyven legnagyobb tőzsdei vállalata a második negyedévben rekordot jelentő 52,6 milliárd EUR üzemi eredményt ért el, csaknem 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban 41 000-rel kevesebb embert foglalkoztattak (Tagesschau, Handelsblatt). A két adat nem ellentmond egymásnak, hanem ugyanannak a szerkezeti átrendeződésnek a két oldala: a nagy német vállalatok egyre több pénzt keresnek külföldön, miközben otthon kevesebb munkaerőre van szükségük. Ez a rés már akkora, hogy nemcsak a német, hanem a közép-európai ipari foglalkoztatást is alakítja.

Honnan jön a profit?

A DAX, vagyis a német blue chip részvényindex, nem a német gyáripar tükörképe. Telekomcégek, biztosítók, hadiipari vállalatok és gyógyszercsoportok is szerepelnek benne. A negyedév legnagyobb nyereségét a Deutsche Telekom érte el 6,9 milliárd EUR üzemi eredménnyel, nagyrészt a T-Mobile US teljesítményének köszönhetően. A második helyen az Allianz állt 4,9 milliárd EUR-val (Handelsblatt). A FAZ ezért joggal írta: a profitboom önmagában semmit nem mond a német gyárak állapotáról. Ezek a nyereségek jelentős részben olyan üzletekből jönnek, amelyekhez nincs szükség németországi termelési munkaerőre.

A gyártósorokon más kép látszik. Az autóipari foglalkoztatás egy év alatt 5,8 százalékkal, 691 500 főre csökkent, ami 2005 óta a legalacsonyabb szint. A feldolgozóipar egészében 2,7 százalékkal lett kisebb a létszám, így 5,29 millióan dolgoztak az ágazatban (Tagesschau). Az autóipari beszállítók 7,6 százaléknyi munkaerőt veszítettek (DW). Ez különösen fontos Közép-Európának, mert a beszállítói láncokon keresztül ugyanaz a zsugorodás jut el a lengyel, cseh, szlovák, román és magyar üzemekig.

Németország kevesebbet pótol, mint amennyit elhasznál

A német vállalatok már nem fektetnek be annyit hazai üzemeikbe, amennyi az elhasználódó gépek és berendezések pótlásához kellene. A Bundesbank májusban közölte, hogy a nettó állóeszköz-beruházás, vagyis az új gépekre fordított kiadás az amortizáció levonása után, 2024-ben és 2025-ben negatívba fordult. Ilyenre az újraegyesítés óta nem volt példa (Bundesbank). A vállalati gépberuházások reálértéken 2019 óta csökkennek.

A beruházási visszafogás mögött versenyképességi gond áll. A Bundesbank becslése szerint Németország exportpiaci részesedésvesztésének nagyjából háromnegyedét nem a gyengébb globális kereslet, hanem a romló versenyképesség magyarázza. A német autóexport Kínába 2021 és 2025 között csaknem megfeleződött (Bundesbank). Az ipari áramárak júniusra éves alapon 4,2 százalékkal mérséklődtek (Destatis), vagyis a 2022-23-as energi sokk legsúlyosabb része enyhült. A teljes költségszerkezet azonban továbbra sem ösztönzi új kapacitások telepítését Németországban.

A nyomás Közép-Európába is átér

Németország a kontinens ipari beszállítói láncainak központja. A lengyel export csaknem 28 százaléka Németországba megy (PAP Mediaroom). A cseh kivitel nagyjából harmada ugyanide irányul (Novinky). Az EKB, vagyis az euróövezet monetáris politikáját meghatározó Európai Központi Bank arra figyelmeztetett, hogy a költségnyomás és a gyengeség ezeken a kapcsolatokon gyorsan továbbterjed (ECB).

Románia már mutatja, hogyan néz ki ez a gyakorlatban. A járműgyártás az első fél évben 12,7 százalékkal esett vissza, 2025 januárja és 2026 áprilisa között pedig több mint 18 000 autóipari dolgozó veszítette el az állását (PSNews, ZF). Közben egyes üzemek továbbra is nyernek megrendeléseket: Csehországban az autógyártás 4,5 százalékkal nőtt az első fél évben, a Škoda teljes kapacitáson működött (iROZHLAS). Magyarországon júniusban 21 százalékkal ugrott meg a járműgyártás (HVG). Ezek azonban szelektív nyereségek egy olyan európai autóiparon belül, amely összességében szűkül.

A globálisan jelen lévő német nagyvállalatok külföldi bevételekkel, költségvágással és kedvezőbb ágazati összetétellel védik a profitjukat. Németország viszont egyre kevésbé biztos helyszíne a következő gyárnak, akkumulátorsornak vagy beszállítói szerződésnek. Ez a vállalati döntés a beszállítói hálózatokon keresztül Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába és Romániába is átér. A közép-európai üzemek nyerhetnek munkát, amikor a termelést áthelyezik, de ez nem ugyanaz, mint a biztonságos foglalkoztatás, különösen akkor, ha a döntéseket hozó csoportok Európában összességében létszámot csökkentenek.