Dánia orosz szabotázst vár, inváziót nem

Dánia katonai hírszerzése szeptember 24-i értékelésében arra számított, hogy Oroszország a következő hónapokban fokozza a háborús küszöb alatti támadásokat, például a szabotázsakciókat és a kibertámadásokat a NATO és a Nyugat ellen (FE). A szolgálat alacsonynak, de növekvőnek ítéli egy NATO-tagállam elleni korlátozott orosz katonai csapás kockázatát, a teljes körű inváziót pedig továbbra sem tartja valószínűnek. Európát a következő hónapokban inkább a társadalmak működéséhez szükséges szolgáltatások elleni, egyre gyakoribb és könnyen letagadható támadások fenyegetik, nem a határnál felsorakozó tankok.

Mire számít Dánia a közeljövőben

A dán kezdőbetűiről FE-ként ismert szolgálat hibrid hadviselésnek nevezi ezt a fenyegetést. Ide tartozik a szabotázs, a kibertámadás, a kémkedés és a megbízott közvetítők alkalmazása a nyílt katonai erő helyett. A dán sajtóban ismertetett értékelés gyakoribb műveletekkel számol, köztük az alapvető szolgáltatásokat érintő, romboló kibertámadásokkal (Politiken). Ezek az FE előrejelzésében szereplő forgatókönyvek, nem már végrehajtott támadások.

Dánia belbiztonsági szolgálata, a PET szeptember 5-én arról számolt be, hogy orosz szabotázsakciókat tervezhettek dán területen: a dán védelmi vállalatok és az Ukrajnát támogató kapcsolatok ellen (PET).

A PET nem tudott konkrét célpontról vagy időpontról. A figyelmeztetésből a szándék körvonalazódik, a következő lépés nem.

A korlátozott csapás más kockázatvállalás

A korlátozott támadás helyi katonai erő alkalmazását jelentené, nem területszerzési kísérletet. Az FE tájékoztatásáról szóló beszámolók lehetséges példaként egy Ukrajnát segítő infrastruktúra elleni, elszigetelt, nagy hatótávolságú csapást említenek (Reuters). Egy ilyen támadás a fizikai káron túl azt is próbára tenné, hogy a NATO tagjai közösen válaszolnak-e.

A francia sajtóban ismertetett értékelés szerint Moszkva akkor vállalhatná ezt a kockázatot, ha arra számítana, hogy a NATO nem lép egységesen; az amerikai támogatással kapcsolatos kételyek is erősíthetik ezt a számítást (Le Figaro). Ez az FE értelmezése az orosz vezetés megfontolásairól, nem nyilvánosságra hozott támadási terv. A szolgálat nem rendelt számszerű valószínűséget az „alacsony, de növekvő” minősítéshez, nyilvános összefoglalója pedig nem mutatja meg, milyen titkos információk támasztják alá a változást.

A skála másik végén a teljes körű invázió áll. Az FE nem látja jelét annak, hogy Oroszország ilyen támadásra készülne; becslése szerint az előkészületek legalább hat hónapot vennének igénybe, és nehéz lenne eltitkolni őket (RTÉ).

Az Oroszországhoz közelebb fekvő országok is külön kezelik a szabotázs és az invázió veszélyét. Észtország külföldi hírszerzése 2026 februárjában úgy ítélte meg, hogy Oroszország a következő egy évben nem szándékozik NATO-tagállamot megtámadni (EFIS). Lettország elnöke nem látott invázióra utaló csapatösszevonást, a szabotázst és egy kisebb, különleges erők által végrehajtott behatolást viszont komolyan vette (LSM).

Milyen döntést kellene hoznia a NATO-nak

A NATO alapító szerződése két eljárást kínál. A 4. cikk alapján a fenyegetve érzett tagállam konzultációt kezdeményezhet. Az 5. cikk fegyveres támadás esetén kollektív segítségnyújtásra kötelezi a tagokat. A szerződés nem sorolja be automatikusan a kétértelmű eseményeket (North Atlantic Treaty).

Egy elvágott kábel vagy egy olyan dróncsapás, amelyért senki sem vállalja a felelősséget, ebbe a bizonytalan helyzetbe illik. A tagállamoknak előbb meg kellene állapodniuk arról, ki áll az esemény mögött, és csak azután választhatnának eljárást. Mark Rutte főtitkár szeptember 24-én azt mondta, hogy a NATO hibrid tevékenységekre adott válaszai a nyilvánosság előtt rejtve maradhatnak, és nem kell az eredeti támadást követniük (NATO). Az európaiak így láthatják a szabotázst, a választ viszont nem feltétlenül.

Az FE módosította szakértői kockázati értékelését, támadási tervet azonban nem hozott nyilvánosságra. Előrejelzése szerint hónapokon belül erősödhet a hibrid fenyegetés; arra nincs jele, hogy Oroszország invázióra készülne. Ha ez az értékelés helytálló, az európai kormányoknak a közeljövőben a védelemre kell összpontosítaniuk: óvniuk kell a szabotázsnak leginkább kitett szolgáltatásokat és az Ukrajnába vezető ellátási útvonalakat, támadás esetén pedig gyorsan meg kell állapodniuk a felelős személyében.