Eltérített drónok, €12 billion balti védelem

A balti légvédelem alaphelyzete eddig világos volt: a NATO 2004 óta vadászgépekkel őrzi a térség légterét, főként orosz katonai repülőgépek elfogására készülve. Az ukrán harci drónokkal, amelyeket az orosz elektronikus zavarás nyugat felé térít el, nincs ugyanilyen bejáratott eljárás.

A múlt héten egy robbanóanyaggal felszerelt drón lett terelve lettországi területre, majd felrobbant. Légvédelmi rendszer nem fogta el. Két nappal később Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Vilniusba utazott, 12 milliárd EUR védelmi hitelt ígért, és azt mondta: a behatolások „tudatos orosz stratégiát” szolgálnak a demokratikus társadalmak destabilizálására. Litvánia Állami Védelmi Tanácsa holnap vizsgálja meg a légvédelmi készültséget.

Egy légtérrendészeti misszió találkozik a drónháborúval

Május eleje óta ukrán harci drónok többször is beléptek a balti légtérbe. A litván védelmi minisztérium megerősítette, hogy az idén Litvániában megtalált mindkét drón ukrán volt, és orosz elektronikus hadviselés térítette el őket. A mechanizmust már dokumentálták: Oroszország Kalinyingrádban egy év alatt háromról 36 egységre bővítette GPS-jeleket hamisító antennahálózatát. Ez már elég ahhoz, hogy egy drón navigációját megvakítsa, és nyugat felé tolja az eszközt.

Május 19-én a NATO Baltic Air Policing missziójában repülő román F-16-os lelőtt egy drónt Észtország felett. Ez volt az első ilyen elfogás szövetséges terület felett. Egy észt parancsnok szerint a sikerben szerepe volt a „kedvező időjárásnak” is. Békeidőben a tüzelés előtt vizuális azonosítás kell, ezt pedig a tiszta ég tette lehetővé. Felhős időben vagy éjszaka ugyanez a drón valószínűleg elfogás nélkül repült volna tovább.

A Baltic Air Policing továbbra is szigorúan megfigyelési és kísérési misszió. A tüzeléshez olyan döntési lánc kell, amely a NATO németországi légi műveleti központján fut át. A problémát Litvánia vezérkari főnöke, Vaikšnoras tábornok nyilvánosan is elismerte. „A folyamatok nem elég gyorsak” – mondta újságíróknak (LRT, Lrytas).

A három balti államfő nem kisebb korrekciót kér. Május 21-én azt követelték, hogy a NATO a légtérrendészeti missziót teljes légvédelmi feladattá minősítse át. Ez helyi parancsnoki tüzelési jogkört, állandó vadászgép-állomásoztatást és integrált drónellenes rendszereket jelentene. A váltáshoz mind a 32 NATO-tag egyetértése kell az Észak-atlanti Tanácsban, ahol minden szövetségesnek vétójoga van. Mark Rutte NATO-főtitkár a jelenlegi rendszert „hatékonynak” nevezte. Amikor az észt külügyminiszter arról beszélt, hogy Oroszország szándékosan tereli a drónokat szövetséges légtérbe, Rutte így válaszolt: „Erről nincs információm.”

Brüsszel eszközöket finanszíroz. Az elfogásokat a NATO irányítja. A rendszerek között nincs kapocs.

Von der Leyen vilniusi csomagjában valódi pénz van: SAFE-védelmi hitelek mindhárom balti államnak, valamint 1,5 milliárd EUR átcsoportosított uniós kohéziós forrás. A SAFE az EU új eszköze, amelyből a tagállamok fegyverbeszerzéseit lehet finanszírozni; a kohéziós pénzek pedig eredetileg a fejlettségi különbségek mérséklését szolgáló uniós támogatások.

A Bizottság elnöke „egységes drónriasztási rendszer” létrehozását is sürgette, de ez egyelőre feltételes ígéret maradt. A Bizottság „kezdeményezhet” egy értékelést, jogalkotási javaslat azonban nem követte a bejelentést. Az uniós szerződések szerint a légvédelem a tagállamok és a NATO hatásköre. A Bizottság beszerzéseket finanszírozhat, elfogást nem rendelhet el.

Andrius Kubilius védelmi biztos elindított egy EU–Ukrajna Drónszövetséget, valamint egy külön drónvédelmi kezdeményezést, amely 2027 végére ígér képességeket. Mindkettő ipari koordinációs eszköz: a termelés felgyorsítására szolgál. Egyik sem dönt arról, hogy ki mire lőhet.

Közben a NATO keleti szárnyán egyszerre hat külön drónellenes rendszer épül: a három balti nemzeti rendszer, Lengyelország 18 ütegből álló SAN-programja, Finnország többrétegű határ menti szenzorhálózata, valamint az a négy északi országot összefogó beszerzési szövetség, amelyet ebben a hónapban formalizáltak a NORDEFCO, vagyis az északi védelmi együttműködési keret alatt. Minden ország saját radarokat és elfogóeszközöket vásárol. Az EU SAFE-hitelei ezeket a nemzeti beszerzéseket finanszírozzák, interoperabilitási feltételek nélkül.

Minden incidens közepén ugyanaz a kérdés áll: kinek tulajdonítható a történtekért viselt felelősség. Ukrán drónok, amelyeket orosz zavarás térít el, éles fegyverként érnek földet NATO-területen. Az ankarai NATO-csúcson júliusban várhatóan az döntheti el a vita irányát, hogy a szövetségesek szerint Moszkva szándékosan akarja-e ezt az eredményt, vagy „csak” olyan feltételeket teremt, amelyek saját légtere védelme közben a kockázatot a szövetségesekre tolják át. A 32 tagállamnak arról is döntenie kell, megtart-e egy olyan parancsnoki rendszert, amely eddig egyszer működött: jó időben, lassan mozgó célpont ellen.