Drón robbant fel Litvániában, vitatott a riasztás

Október 18-án egy drón robbant fel egy út fölött Litvániában, Pasvalys járásban, és megrongálta egy arra haladó autó egyik első ajtaját. Az autóban ülők közül senki sem sérült meg (LRT). Litvánia az objektum észlelése után vadászgépeket riasztott, de az útvonalról szóló litván és lengyel beszámoló nem egyezik, a riasztási döntések okát pedig nem magyarázták meg.

Radar követte, azonosítani nem tudták

A litván hadsereg szerint radarjai egy észak felé tartó, azonosítatlan objektumot követtek. A balti légtér védelmét ellátó NATO-vadászgépek 06:15-kor szálltak fel Šiauliaiból (a litván hadsereg közleménye).

Robertas Kaunas védelmi miniszter azt mondta, a köd és a felhőzet miatt a pilóták nem látták az objektumot, ezért nem lőhettek rá, amíg nem azonosították. Ugyanebben a nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte, hogy csak az ország egy részének lakói kaptak riasztást (LRT). A lett fegyveres erők szerint a vadászgépek nem lőtték le az objektumot, amely akár magától is felrobbanhatott (lett fegyveres erők).

Az észlelés tehát működött. A probléma az, hogy a hatóságok nyilvános beszámolói egyelőre nem illenek össze.

Ki döntött a riasztási területről?

Litvániában megoszlik a lakosság riasztásának feladata: a hadsereg jelöli ki a riasztandó területet, a Tűzoltó- és Mentőszolgálat pedig továbbítja az üzenetet a mobiltelefonokra. A szolgálat szerint a hadsereg 06:44-kor arra utasította, hogy Kaunas megyében sárga, majd Šiauliai és Panevėžys megyében vörös riasztást küldjön ki (PAGD).

Az országos válságkezelési központ időrendje szerint a Kaunas megyére vonatkozó üzenet 07:00-kor érkezett be hozzá (Delfi). A két időpont mást mér: az egyik a mentőszolgálatnak adott utasítást, a másik egy másik intézményhez való beérkezést rögzíti. Ezért nem feltétlenül mondanak ellent egymásnak.

A komolyabb vita a riasztási területről szól. Kaunas azt kifogásolta, hogy a Lengyelország felől feltételezett útvonal mentén nem minden lakos kapott figyelmeztetést. A mentőszolgálat szerint az eljárásrendnek megfelelően járt el. A hatóságok nem tették közzé azokat a riasztási utasításokat, amelyekből kiderülne, ki jelölte ki a területet; a nyilvános információk így nézeteltérést mutatnak, bizonyított szabályszegést nem.

Lettország maga döntött a riasztásról. Miután valószínűnek ítélte, hogy az objektum belép a légterébe, 07:40-kor mobilhálózati körüzenetben figyelmeztette Bauska, Aizkraukle és Ogre lakóit, majd 08:12-kor visszavonta a riasztást. A lett fegyveres erők később azt közölték, hogy az objektum nem jutott be a lett légtérbe (lett fegyveres erők).

Lengyelország felől érkezett, vagy nem?

Litvánia első közlése szerint a drón lengyel területről észak felé tartott; Kaunas arra kérte Varsót, hogy segítsen a vizsgálatban. A lengyel védelmi minisztérium és a katonai légvédelmet irányító Műveleti Parancsnokság szerint a lengyel radarok nem erősítik meg a határátlépést (Polskie Radio 24). Ez nem zárja ki, hogy a drón átrepült a határon. Litvánia viszont nem hozta nyilvánosságra az időbélyeggel ellátott koordinátákat, amelyekkel ellenőrizhető lenne a litván verzió.

Estére Kaunas tovább ment. Egy televíziós interjúban a drónt Ukrajna Szentpétervár elleni éjszakai támadása következményének nevezte. Azt mondta, az orosz elektronikai hadviselés egyes drónokat letéríthetett az útvonalukról, és előzetes azonosítás alapján ez a gép ukrán típusú lehetett, miközben a nyomozók a drón elektronikáját keresték (LRT/BNS).

Kijev óvatosan reagált. Az ukrán külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki egy ukrán drón lehetséges litvániai légtérsértése miatt, felvetette, hogy orosz zavarás téríthette el, és felajánlotta az információk megosztását (Reuters).

A műholdas navigáció zavarása letéríthet egy drónt az útvonaláról, de műszaki hiba vagy rossz idő is okozhat hasonlót. Nem tettek közzé olyan repülési adatokat, amelyek alapján meg lehetne különböztetni ezeket a lehetőségeket. A rendelkezésre álló információk sem utalnak arra, hogy Oroszország szándékosan Litvánia felé irányított volna egy drónt.

A bizonytalanság Pasvalysnál messzebbre mutat: a közös határral rendelkező két EU- és NATO-tagállam következő riasztásánál is ugyanazokon az átadási pontokon múlik majd az együttműködés. Az ügy tisztázásához három adatkörre van szükség. A litván hadsereg és a lengyel Műveleti Parancsnokság radaradatai segíthetnek egyeztetni az útvonalat. A litván hadsereg, a mentőszolgálat és a válságkezelési központ riasztási utasításaiból és átvételi naplóiból kiderülhet, kit figyelmeztettek, és miért. A litván nyomozóknál van a megtalált elektronika; a Kijevtől kapott információkkal együtt ez segíthet ellenőrizni a zavarásról szóló magyarázatot. Amíg ezek az adatok nem kerülnek nyilvánosságra, az útvonalat, a riasztásokat és Kijev magyarázatát is csak az érintettek közlései alapján ítélhetjük meg.